Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-376

228 876. országos ülés november 8. 1871. sport-ot emelni, a kis birtokosok kiszorítása által egyedül a vagyonos osztály számára r biztosítani czélozzák, mintegy kiváltságképen. Ámde é$ azt hiszem, hogy ily kiváltságok napjainkban már nem korszerűek: képezzék ama kiváltságok alapját akár vagyon akár születés. De nem tartom méltányosnak sem, mert ma, midőn a honvédelem kötelezettsége az ország minden polgárára kiterjed: igazságtalannak, méltánytalannak tekinteném, hogy a szegény emberek a tulajdonjog megszorítása által oda kényszeríttessenek, hogy fegyvereiket egyedül a haza oltalmára használhassák ; ott azonban, a hol azokat kedvtelésből óhajtják használni, ez módjukban ne legyen. Br. Vay képviselő ur is hozott fel egy indokot, nevezetesen azt móndá, hogy semmi megszorítását vagy megsértését a tulajdonjognak abban nem találja, ha a kis birtokosok arra szoríttatnak, hogy birtokaikat egyes nagyobb területekben összesitsék és azokat ily módon haszonbérbe adni tartozzanak. Én azon kérdést vagyok bátor intézni a t. képviselő úrhoz, vajon ő nem találná-e viszont a tulajdonjog megsér tésónek azt, hogy ha a nagyobb birtokosok arra szoríttatnának, hogy birtokaikat 100 holdas apró parcellákra osszák szét és ezeket is árverés utján haszonbérbe adni kényszeríttessenek; pedig ezt fontosabb indokokkal és a nemzetgazdászati szempontnak szerintem e tekintetben nagyon is Romosabb argumentumaival lehetne indokolni. (Helyeslés a bal oldalon.) Hiányosnak találom ezen törvényjavaslatot azért is, mert nem látom, hogy benne kellő gondoskodás történnék arról, hogy a tenyésztett vadak által okozott kár ellenében az erdők és mezők növényei és virányai kellő oltalmat nyerjenek. Sőt hiányosnak tartom továbbá azért is, mert a vadkárok megtérítése tárgyában lehető lanyhán és felületesen intézkedik. Szigorral csak ott találkozunk, a hol arról van szó, hogy a jogtalanul elejtett vad, vagy madarak fészkeinek szándékos elpusztítása által, a vadászat érdeke, ezen magas tekintet, szenvedne sérelmet. — Volnának ezeken kivül még számos indokaim, melyek miatt ezen törvényjavaslatot átalános tárgyalás alapjául nem fogadhatom el, minthogy azonban én is kívánom, hogy azon a változott viszonyok következtében tarthatlanná vált és rendezetlen állapotnak, melyben vadászati ügyünk hazai törvényeink szerint létezik, vége szakittassék, óhajtom, hogy ezen ügy az igazság és méltányosság elvei szerint, a telek tartozókának szempontjából, de a tulajdonos szabad rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett, rendeztessék. Erre azonban ón ezen törvényjavaslatot nem tarthatom alkalmasnak már azért sem, mert annak iránya eltér azon elvektől, melyek szerint én ezen kérdést megoldani óhajtom. Oly népes tanácskozmányt pedig, minő a t. ház összesége, nem tartok alkalmasnak arra, hogy egy uj, egyöntetű, logikai rend- és következetességgel összeállított müvet, milyennek egy törvényjavaslatnak lennie kell, szerkeszszen. Bátorságot veszek tehát magamnak határozati javaslatot benyújtani, melyet több elvtársam is aláirt, és melynek értelmében a vadászat ügyének bővebb tanulmányozása végett az ezen határozati javaslatban jelzett elvek szerint, egy ujabb törvényjavaslat készítésére a ház kebeléből egy 12 vagy 15 tagú bizottság küldetnék ki. (Élénk helyeslés.) Indokolásába ezen határozati javaslatnak nem bocsátkozom azért, mert ugyanazon okok, melyek engem arra indítanak, hogy a központi bizottság által bemutatott törvényjavaslatot el nem fogadhatom tárgyalás alapjául: ugyanazon okok indokolják ezen határozati javaslatot is, a melynek elfogadását a háznak tisztelettel ajánlom. (Helyeslés a bal oldalon.) Majláth István jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. Beadják Szomjas József, Kemény Mihály, Eördögh Frigyes, Guthy Benő, Zahomáczky Bálint, Elekes György, Degró Alajos, Horváth Sándor, Fazekas Elek, Gaál Endre, Sipos Orbán, Pétery Károly, Szathmáry Miklós, Vendégi Gábor, Szakácsy Dániel, Vajda János, Kende Károly, Pethes József, Győrffy Gyula, Péchy Tamás, Szontagh Pál (csan.), Gál Péter, Pilisy Lajos, Bogyó Endre, Dezső Szaniszló, Hevessy Bertalan, Hoós Ferencz, Máttyus Arisztid, Prick József, Berecz Ferencz. A központi bizottság által bemutatott 126. számú vadászati törvényjavaslat részletes tárgyalás alapjául el nem fogadtatik. Mert az 1-ső §-ban kimondott azon helyes elv, hogy a vadászati jog, a földbirtoknak elválászthatlan tartozékát képezi, azon megszorítások által, melyek a 2-ik és a reá következő §-okban körülirattak, s a mely szerint a birtok ezen tartozékának személyes használata, csak 100 vagy több hold birtokosának engedtetnék meg: — maga az alapul elfogadott elv, a kisebb birtokosok irányába megtagadva vagy legalább is illusoriussá van téve. Mert: ugy a tulajdon, mint a birtok szabad használatának fogalmával összeegyezte thetlen, hogy egy határban kisebb birtokok, egy nagy vadásztérre egyesítése oly kényszerrel eszközöltessék, hogy annak használatát a rendelkezési jognak megszorításával minden körülmények között haszonbérbe adni tartozzanak. Mert: a vadászati személyes képességnek megszorítása. A vadászati engedélyek életbeléptetésével a kémkedés és folytonos zaklatások rendszeresítése, — helytelen. A vadászati taxák alkalma-