Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-376

228 876. országos ülés november 8. 1871. sport-ot emelni, a kis birtokosok kiszorítása ál­tal egyedül a vagyonos osztály számára r biztosí­tani czélozzák, mintegy kiváltságképen. Ámde é$ azt hiszem, hogy ily kiváltságok napjainkban már nem korszerűek: képezzék ama kiváltságok alapját akár vagyon akár születés. De nem tar­tom méltányosnak sem, mert ma, midőn a hon­védelem kötelezettsége az ország minden polgá­rára kiterjed: igazságtalannak, méltánytalannak tekinteném, hogy a szegény emberek a tulajdon­jog megszorítása által oda kényszeríttessenek, hogy fegyvereiket egyedül a haza oltalmára hasz­nálhassák ; ott azonban, a hol azokat kedvte­lésből óhajtják használni, ez módjukban ne le­gyen. Br. Vay képviselő ur is hozott fel egy in­dokot, nevezetesen azt móndá, hogy semmi meg­szorítását vagy megsértését a tulajdonjognak ab­ban nem találja, ha a kis birtokosok arra szo­ríttatnak, hogy birtokaikat egyes nagyobb terü­letekben összesitsék és azokat ily módon haszon­bérbe adni tartozzanak. Én azon kérdést va­gyok bátor intézni a t. képviselő úrhoz, vajon ő nem találná-e viszont a tulajdonjog megsér tésónek azt, hogy ha a nagyobb birtokosok arra szoríttatnának, hogy birtokaikat 100 holdas apró parcellákra osszák szét és ezeket is árverés utján haszonbérbe adni kényszeríttessenek; pedig ezt fontosabb indokokkal és a nemzetgazdászati szem­pontnak szerintem e tekintetben nagyon is Ro­mosabb argumentumaival lehetne indokolni. (He­lyeslés a bal oldalon.) Hiányosnak találom ezen törvényjavaslatot azért is, mert nem látom, hogy benne kellő gon­doskodás történnék arról, hogy a tenyésztett va­dak által okozott kár ellenében az erdők és me­zők növényei és virányai kellő oltalmat nyerje­nek. Sőt hiányosnak tartom továbbá azért is, mert a vadkárok megtérítése tárgyában lehető lanyhán és felületesen intézkedik. Szigorral csak ott találkozunk, a hol arról van szó, hogy a jogta­lanul elejtett vad, vagy madarak fészkeinek szándé­kos elpusztítása által, a vadászat érdeke, ezen magas tekintet, szenvedne sérelmet. — Volnának ezeken kivül még számos indokaim, melyek miatt ezen törvényjavaslatot átalános tárgyalás alap­jául nem fogadhatom el, minthogy azonban én is kívánom, hogy azon a változott viszonyok következtében tarthatlanná vált és rendezetlen állapotnak, melyben vadászati ügyünk hazai tör­vényeink szerint létezik, vége szakittassék, óhaj­tom, hogy ezen ügy az igazság és méltányosság elvei szerint, a telek tartozókának szempontjá­ból, de a tulajdonos szabad rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett, rendeztessék. Erre azonban ón ezen törvényjavaslatot nem tartha­tom alkalmasnak már azért sem, mert annak iránya eltér azon elvektől, melyek szerint én ezen kérdést megoldani óhajtom. Oly népes tanácskoz­mányt pedig, minő a t. ház összesége, nem tar­tok alkalmasnak arra, hogy egy uj, egyöntetű, logikai rend- és következetességgel összeállított müvet, milyennek egy törvényjavaslatnak lennie kell, szerkeszszen. Bátorságot veszek tehát ma­gamnak határozati javaslatot benyújtani, melyet több elvtársam is aláirt, és melynek értelmében a vadászat ügyének bővebb tanulmányozása vé­gett az ezen határozati javaslatban jelzett elvek szerint, egy ujabb törvényjavaslat készítésére a ház kebeléből egy 12 vagy 15 tagú bizottság küldetnék ki. (Élénk helyeslés.) Indokolásába ezen határozati javaslatnak nem bocsátkozom azért, mert ugyanazon okok, melyek engem arra indítanak, hogy a központi bizottság által bemutatott törvényjavaslatot el nem fogadhatom tárgyalás alapjául: ugyanazon okok indokolják ezen határozati javaslatot is, a melynek elfogadását a háznak tisztelettel ajánlom. (Helyeslés a bal oldalon.) Majláth István jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. Beadják Szomjas Jó­zsef, Kemény Mihály, Eördögh Frigyes, Guthy Benő, Zahomáczky Bálint, Elekes György, Degró Alajos, Horváth Sándor, Fazekas Elek, Gaál Endre, Sipos Orbán, Pétery Károly, Szathmáry Mik­lós, Vendégi Gábor, Szakácsy Dániel, Vajda Já­nos, Kende Károly, Pethes József, Győrffy Gyu­la, Péchy Tamás, Szontagh Pál (csan.), Gál Péter, Pilisy Lajos, Bogyó Endre, Dezső Szaniszló, He­vessy Bertalan, Hoós Ferencz, Máttyus Arisztid, Prick József, Berecz Ferencz. A központi bizottság által bemutatott 126. számú vadászati törvényjavaslat részletes tár­gyalás alapjául el nem fogadtatik. Mert az 1-ső §-ban kimondott azon helyes elv, hogy a vadá­szati jog, a földbirtoknak elválászthatlan tarto­zékát képezi, azon megszorítások által, melyek a 2-ik és a reá következő §-okban körülirattak, s a mely szerint a birtok ezen tartozékának sze­mélyes használata, csak 100 vagy több hold bir­tokosának engedtetnék meg: — maga az alapul elfogadott elv, a kisebb birtokosok irányába meg­tagadva vagy legalább is illusoriussá van téve. Mert: ugy a tulajdon, mint a birtok sza­bad használatának fogalmával összeegyezte thet­len, hogy egy határban kisebb birtokok, egy nagy vadásztérre egyesítése oly kényszerrel eszközöl­tessék, hogy annak használatát a rendelkezési jognak megszorításával minden körülmények kö­zött haszonbérbe adni tartozzanak. Mert: a va­dászati személyes képességnek megszorítása. A vadászati engedélyek életbeléptetésével a kémkedés és folytonos zaklatások rendszeresí­tése, — helytelen. A vadászati taxák alkalma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom