Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-361

84 861. országos ülés szeptember 14 1871. mutatkozik, hol minden párt tehetségei közre­működésével közös erővel is alig található föl a különböző téren megkívántató erő, azt mondani, azért, mivel valaki ma nem tagja a parlament­nek, — ki azonban holnap az lehet, — az nem lehet miniszter: oly felfogás, melyet azt hiszem, nyugodt meggondolás után senki sem fog osz­tani. (Tetszés.) Huszár Imre: Van szerencsém a dél- ! magyarországi azelőtt bánsági tanító-egylet kér­vényét bemutatni, melyben már 1869. novem­ber 4-én a tanítók fizetése emelése tekintetéből benyújtott kérvényét tárgyaltatni és elintéztetni kéri. Kérem a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök: Oda fog utasíttatni. Vidacs János: Van szerencsém Szen­tes város községének kérvényét a t. házhoz be­nyújtani, melyben a Félegyházától Orosházáig terjedő utat az országos utak hálózatába felvé­tetni kéri; azután a buda-pesti posta hivatali szolgák levél és újság kihordok kérvényét, melyben fizetésük felemelését kérik; továbbá a buda­pesti ügyvéd-egylet kérvényét, melyben az or­szággyűlési irományok egy példányának átenge­dését kéri; végre a kalocsai takarék pénztárnak kérvényét, melyben a jövedelmi adó kivetésénél elkövetett törvényellenességek orvoslását kéri. Kérem a t. házat méltóztassék ezen kérvé­nyeket a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Oda fognak utasíttatni. Bobory Károly: Van szerencsém Czeg­léd városának kérvényét benyújtani, melyben Bakabánya város kérvényét pártolja, hogy a kórházakban ápolt idegenek költségeit az állam viselje. Schvarcz Gyula: Van szerencsém a budai szabadelvű népkörnek két kérvényét be­nyújtani. Az egyik, melyben a pápai csalhatatlansági dogma kihirdetése által okozott sérelmek orvos­lását kérik; a másik, melyben a buda-pesti láncz­hid vám leszállítását, illetőleg megszüntetését kéri. Elnök: Mind a kérvényi bizottsághoz fog­nak utasíttatni. Schvarcz Gyula: A képviselőháznak ez évi márcz. 15-iki ülésében azon kérdést vol­tam bátor a t. vallás ós közoktatási miniszter úrhoz intézni, van-e tudomása arról, hogy a ki­rályi tetszvényjog mellőzésével a csalatkozhatlan­ságra vonatkozó pápai közlemények hazánk egy­némely püspöki megyéjében kihirdettettek, s ha van, minő intézkedéseket szándékozik tenni a kormány a tetszvényjogon ejtett sérelem meg­torlására % Azon válaszban, melyet a t. miniszter ur interpellátiómra adott, ünnepélyesen és határo­zott hangon, tisztán, világosan megígérte az ál- j lam valódi jogkörének megfelelő jogorvoslat al­kalmazását a sérelmek ellenében, miután t. i. a miniszter ur ezt maga tisztán, határozott han­gon constatálta, mint bevégzett tényt, a királyi tetszvény jog megsértését. Öt hó folyt azóta le, — és ezen idő alatt oly eseményeknek lettünk tanúbizonyságai, me­lyek legkevésbbé alkalmasak arra, hogy e te­kintetben a felizgatott kedélyeket megnyug­tassák. Láttunk ugyanis megindulni egy mozgal­mat a katholikus vallás ürügye alatt, — lát­tunk úgynevezett katholikus politikai kaszinókat alakulni, népgyüléseket tartatni, különösen pedig az 1868. XXXVIII. t, ez. ellenére a felekezetek, s egyes püspökök részéről oly merényleteket, melyek csakugyan igen sokakat zavarba ejtet­tek. Ily eseményekkel szemben sokan haboztak, sokan csodálkoztak; a sajtó pedig figyelmeztette, intette, sőt később dorgálni kezdte a kormányt, mert gyengeség jelének vette hallgatását. Pár nap előtt értesült a közönség a kor­mány hivatalos lapjából azon ünnepélyes cselek­mény ről, melyet a királyi tetszvényjog megvé­désére a kormány elhatározott. — Miután tehát a legközelebb lefolyt ülésszak alatt a t. ház nem értesült ós nem is értesülhetett az azután követendett lépésről, lesz tán oly kegyes a t. vallás és közoktatási miniszter ur, nekem, mint interpellálónak, de tán az egész ház óhaj­tására is ez alkalommal tüzetesen értesítést adni arról, miről a hivatalos lap röviden szólott. Kapcsolatban ezzel bátor leszek a t. mi­niszter ur figyelmét felhívni oly tényekre, me­lyek a már felhozottal a legbensőbb összekötte­tésben állanak, mely azt mutatja, hogy egy nagy mozgalom nyomása alatt jött létre, melylyel szemközt, ha a kedélyek meg nem nyugtattat­nak, a haza ügye csorbát szenvedhet. {Halljuk.') Ezek közé tartozik az, vajon van-e tudo­mása a miniszter urnák arról, hogy az ó-aradi és karánsebesi püspökök az 1868. XXXVIII. t. a. szellemében elrendelt póttanfolyam tartásától az illető hitfelekezeti tanítókat eltiltották? Bátor vagyok azt is kérdeni, mivel indokolja a minisz­ter ur azon rendeletét, mely 2872/871 sz. a. kelt, és nemcsak alakilag sérti az 1868. XXXVHI. törvényezikket, midőn ugyancsak az 1868. XXXVIII. t. ez. 142-ik szakasza ellenére, mely 300 írtban állapítja meg minimumát a községi tanítók fizetésének, annak magasabbra emelését a községeknek megtiltja, midőn felvé­teli díj behozatalát rendeli el, melyet a törvény nem ismer, és ugyan tekintet nélkül az iskolát látogató gyermekek szülőinek, vagyonos vagy egészen szegény voltára, s midőn a tanítóknak kizárólag természetben rendeli el a lak- és kert-

Next

/
Oldalképek
Tartalom