Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-358
68 35$. országos öles június 7. 1871. erősítse meg. Az igazságszolgáltatást nem szabad ily czélokra felhasználni. Az igazságszolgáltatásnak önállónak ós függetlennek kell lennie. Ahoz a politikának hozzá nyúlni nem szabad. Látunk nagy államokat, melyek már veszni indultak, melyeket még akkor is, midőn már a társadalomban minden rothadott, mint például a nagy Rómát hosszú ideig csak justitiájuk tartotta fenn. Lehetetlen, hogy ezen alkalmat föl ne használjam, és a jelre ne mutassak, mely engem gondolkodásra vezetett. Itt látok az april 30-diki hivatalos közlönyben egy kinevezést, mely szerint a magyar királyi semmitőszéki elnöki titkárnak díjmentesen miniszteri tanácsosi czim adományoztatik. Elborzadtam, mert előbb méltóztattak mondani, és mosolyogva mondani, hogy azon bizonyos egyént ki titkár volt a curiánál, bírónak kell tekinteni. Itt már azt látom, hogy egy egyénnek, kit bírónak tekintenek: miniszteri tanácsosi czimet adnak, tehát miniszteri tanácsosnak nevezik azt ki. Ez összeférhetlen, ez arra való, hogy a justitiát az administratióval összekeverjék, hogy a justitiát az administratiónak alárendeljék. Ezt megjegyzés nélkül itt nem hagyhatom. Interpellatiómnak azonban, mint múltkor kijelentettem, tulajdonképen nem személyi érdeke volt. Interpellatiómnak az volt egyik és pedig fő czélja, hogy ezen alkalomból szóba hozassák az : milyen eljárást kivan a kormány követni a jövendőbeli kinevezéseknél. Méltóztatnak emlékezni. 1869-ben, midőn a kinevezés iránt törvény alkottatott : maga azon túlsó oldal és annak vezérei is, nem találta jónak, hogy a kinevezéseket a miniszter teljhatalommal eszközölje. Maga Deák Ferencz igen t. képviselőtársam akkor ezt az indítványt tette : [olvassa.) (1869. 44. ülés. Jegyzőkönyv 95. oldal.) Módositvány a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat 3. §-a után következő §. igtattassék: „A kinevezés előtt a birói állomásra pályázók, vagy jelöltek íölött az állambiróság lesz hivatva az igazságügyminiszternek véleményt adni. Deák Ferencz pest-belvárosi képviselő." Én nem pártoltam e módozatot, akkor le is szavaztuk, hanem lehetetlen, hogy ne hivatkozzam Deák Ferencz azon beszédére, melylyel indítványát indokolta. Azt mondja: (Olvassa.) „Áttérve már most a módositványra, én azért kívántam azt, mi abban foglaltatik, hogy t. i. egy állambiróság véleményt adjon a jelöltek, a folyamodók felől, minden egyes bírósági kinevezés esetében, mert azt hittem, az némileg mégis legalább sokak megnyugtatására szolgál." „Ha nem helyesek a birói kinevezések, ha azok a minisztérium kezében vannak, — mint ez a 3. §-ban el lón fogadva, — ez vagy a miniszter tévedéséből ered, vagy a miniszter rósz akaratából." „Igaz ugyan, hogy a minisztérium mindenféle informátiókat szerezhet magának hivatalos utón ; hanem először igen nagyon alkalmatlan, komolyabb embereknek, ha kérdeztetnek valakiről, még ha tudnának is határozottan roszat mondani, és ez okból a legtöbb ember elhárítja magától, vállat von, vagy azt mondja, hogy nem ismeri, vagy ha ismeri, egy pár jó tulajdonát kiemeli, s a mi hibát talál, azt elhallgatja. Azután sokkal nagyobb fontossága van, ha az ilyen testület ex offició tartozik és köteles véleményt adni." Még hosszabban is indokolja. En nem pártoltam akkor, mint mondám, hogy állambiróság vegye körül a minisztériumot ily kinevezési előterjesztéseknél; hanem igen is óhajtanám, hogy valamely módról gondoskodjék az ország ugy, mikép a miniszternek ily teljhatalma ne legyen kezében. Mert igaz, azt mondják, a minisztérium felelős. De íme én hány helyre tudnék hivatkozni a Naplóban, midőn az igazságügyminiszternek valamely bíróság ügye hozatván fel, azt mondja : én nem vagyok felelős azért, nem én hozom az ítéleteket, én a bíróság ítéletéért nem felelek. Nem is akarta ezt senki: de igenis azt mondom, hogy a minisztert a kinevezésekért feleletre lehet és kell vonni ; hanem csak akkor természetesen, hogy ha rósz akarat forog fenn. Mert hogy tévedésért feleletre lehessen vonni, azt magam sem állítom. És épen, mert Deák Ferencz t. képviselőtársam azt mondja beszédében, hogy azon tévedés mindig csak valami morális felelősség marad; ón a tévedéssel magamat megnyugtatni nem akarom. Azért kívánnám én, hogy a mi interpellatiómnak első részét, a személyt illeti; azt vegye a t. ház tudomásul. En megnyugszom benne. Hanem a mi a második részét illeti, hogy mi módozatot kellene követni a kinevezéseknél, aziránt méltóztassanak tárgyalást elrendelni. Elnök; Tudomásul veszi a ház, a miniszter ur feleletét ? A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Az állandó igazoló bizottságnak van egy jelentése. Ordódy Pál előadó: T. ház! Az állandó igazoló bizottság jegyzőkönyvét van szerencsém beterjeszteni, Kosztolányi Károly választási jegyzőkönyve tárgyában. (Olvassa.) A jegyzőkönyv mind tartalmára, mind kiállítására nézve a törvény rendeletének megfelelvén, Kosztolányi
