Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-358

68 35$. országos öles június 7. 1871. erősítse meg. Az igazságszolgáltatást nem szabad ily czélokra felhasználni. Az igazságszolgáltatásnak önállónak ós füg­getlennek kell lennie. Ahoz a politikának hozzá nyúlni nem szabad. Látunk nagy államokat, me­lyek már veszni indultak, melyeket még akkor is, midőn már a társadalomban minden rotha­dott, mint például a nagy Rómát hosszú ideig csak justitiájuk tartotta fenn. Lehetetlen, hogy ezen alkalmat föl ne használjam, és a jelre ne mutassak, mely engem gondolkodásra vezetett. Itt látok az april 30-diki hivatalos közlönyben egy kinevezést, mely szerint a magyar királyi semmitőszéki elnöki titkárnak díjmentesen mi­niszteri tanácsosi czim adományoztatik. Elbor­zadtam, mert előbb méltóztattak mondani, és mosolyogva mondani, hogy azon bizonyos egyént ki titkár volt a curiánál, bírónak kell tekinteni. Itt már azt látom, hogy egy egyénnek, kit bí­rónak tekintenek: miniszteri tanácsosi czimet adnak, tehát miniszteri tanácsosnak nevezik azt ki. Ez összeférhetlen, ez arra való, hogy a justitiát az administratióval összekeverjék, hogy a justitiát az administratiónak alárendeljék. Ezt megjegyzés nélkül itt nem hagyhatom. Inter­pellatiómnak azonban, mint múltkor kijelentet­tem, tulajdonképen nem személyi érdeke volt. Interpellatiómnak az volt egyik és pedig fő czélja, hogy ezen alkalomból szóba hozassák az : milyen eljárást kivan a kormány követni a jö­vendőbeli kinevezéseknél. Méltóztatnak emlékezni. 1869-ben, midőn a kinevezés iránt törvény alkottatott : maga azon túlsó oldal és annak vezérei is, nem ta­lálta jónak, hogy a kinevezéseket a miniszter teljhatalommal eszközölje. Maga Deák Ferencz igen t. képviselőtársam akkor ezt az indít­ványt tette : [olvassa.) (1869. 44. ülés. Jegyző­könyv 95. oldal.) Módositvány a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat 3. §-a után következő §. igtattassék: „A kinevezés előtt a birói állomásra pá­lyázók, vagy jelöltek íölött az állambiróság lesz hivatva az igazságügyminiszternek véleményt adni. Deák Ferencz pest-belvárosi képviselő." Én nem pártoltam e módozatot, akkor le is szavaztuk, hanem lehetetlen, hogy ne hivat­kozzam Deák Ferencz azon beszédére, melylyel indítványát indokolta. Azt mondja: (Olvassa.) „Áttérve már most a módositványra, én azért kívántam azt, mi abban foglaltatik, hogy t. i. egy állambiróság véleményt adjon a jelöl­tek, a folyamodók felől, minden egyes bírósági kinevezés esetében, mert azt hittem, az némileg mégis legalább sokak megnyugtatására szolgál." „Ha nem helyesek a birói kinevezések, ha azok a minisztérium kezében vannak, — mint ez a 3. §-ban el lón fogadva, — ez vagy a mi­niszter tévedéséből ered, vagy a miniszter rósz akaratából." „Igaz ugyan, hogy a minisztérium minden­féle informátiókat szerezhet magának hivatalos utón ; hanem először igen nagyon alkalmatlan, komolyabb embereknek, ha kérdeztetnek valaki­ről, még ha tudnának is határozottan roszat mondani, és ez okból a legtöbb ember elhárítja magától, vállat von, vagy azt mondja, hogy nem ismeri, vagy ha ismeri, egy pár jó tulajdo­nát kiemeli, s a mi hibát talál, azt elhallgatja. Azután sokkal nagyobb fontossága van, ha az ilyen testület ex offició tartozik és köteles véle­ményt adni." Még hosszabban is indokolja. En nem pár­toltam akkor, mint mondám, hogy állambiró­ság vegye körül a minisztériumot ily kinevezési előterjesztéseknél; hanem igen is óhajtanám, hogy valamely módról gondoskodjék az ország ugy, mikép a miniszternek ily teljhatalma ne legyen kezében. Mert igaz, azt mondják, a miniszté­rium felelős. De íme én hány helyre tudnék hivatkozni a Naplóban, midőn az igazságügy­miniszternek valamely bíróság ügye hozatván fel, azt mondja : én nem vagyok felelős azért, nem én hozom az ítéleteket, én a bíróság íté­letéért nem felelek. Nem is akarta ezt senki: de igenis azt mondom, hogy a minisztert a ki­nevezésekért feleletre lehet és kell vonni ; ha­nem csak akkor természetesen, hogy ha rósz akarat forog fenn. Mert hogy tévedésért fele­letre lehessen vonni, azt magam sem állítom. És épen, mert Deák Ferencz t. képviselőtársam azt mondja beszédében, hogy azon tévedés min­dig csak valami morális felelősség marad; ón a tévedéssel magamat megnyugtatni nem akarom. Azért kívánnám én, hogy a mi interpellatióm­nak első részét, a személyt illeti; azt vegye a t. ház tudomásul. En megnyugszom benne. Hanem a mi a második részét illeti, hogy mi módozatot kellene követni a kinevezéseknél, aziránt méltóztassanak tárgyalást elrendelni. Elnök; Tudomásul veszi a ház, a minisz­ter ur feleletét ? A kik tudomásul veszik, mél­tóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Az állandó igazoló bizottságnak van egy jelentése. Ordódy Pál előadó: T. ház! Az ál­landó igazoló bizottság jegyzőkönyvét van sze­rencsém beterjeszteni, Kosztolányi Károly válasz­tási jegyzőkönyve tárgyában. (Olvassa.) A jegy­zőkönyv mind tartalmára, mind kiállítására nézve a törvény rendeletének megfelelvén, Kosztolányi

Next

/
Oldalképek
Tartalom