Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-358

66 858. or?«ágos filé* június 7. 1871. viselőnek mindenkor van joga az ország ügyei, az ország érdekei felett őrködni. (Helyeslés bal fe­lől. Felkiáltás: és kötelessége!) Igen is joga és kötelessége. Én nagyon furcsának találom, ha ak­kor engedtetnék meg ezen jog gyakorlása: midőn azt már érvényesíteni, valósítani nem lehetne, Igaz! Uyy van! bal felől.) t. i. a kinevezés után. Én nem tudom, mert itt is egy elvi kérdés forog fenn, hogy mily törvényt vett a kormány zsinór­mértékül a birói képesség megállapításánál ? Én nem tudom, hogy ha az igazságügyminiszter maga is itt volna, meg tudná-e uekem mondani ? de sőt van-e valaki az országban, ki feleletet tudna nekem adni arra, hogy az 1 869. IV. törvényezikk tulaj donképen életbe lépett-e vagy nem, és hogy ennélfogva ezen törvényezikket lehet-e alkal­mazni a birói képesség megítélésénél; igen vagy nem? Én azt hiszem, hogy az országban nincs oly böles ember, ki erre feleletet tudna adni, miután a törvényben azon határidő, mely alatt a törvény életbe lép, megjelölve nem volt, ter­mészetesen azon időponttól fogva, midőn az illető törvény a törvénytárban megjelent, 15-ik napon életbe kell lépnie, akkor t. i. még nem volt megalkotva az 1870. évi ide vonatkozó tör­vényezikk, tehát a törvénynek az 1868. III. törvényezikk szerint a törvénytárba történt beig­tatása után 15 nap múlva életbe kellett lépnie. Azonban vannak e törvénynek számos oly helyei, melyek életbe nem léphettek, melyeket életbe léptetni nem lehetett. így például a mint már a múlt alkalommal is emiitettem ; a törvényben világosan ki van mondva, hogy a bírónak a tör­vény és annak alapján kiadott rendeletek szerint kell ítélnie, és miután Erdélyben az osztrák tör­vénykönyv, illetőleg az összes osztrák törvények vannak életben: ott a biró a törvény és törvény alapján kiadott rendeletek szerint nem is ítélhet; tehát azt hiszem, hogy Erdélyben ezen törvényt életbe léptetni nem lehetett. Nekem nincs arról fogalmam, hogyan lépjen valamely törvény életbe magától fogva az állam valamely részében, és vala­melyrészében ne lépjen életbe ? En tehát mondom, nem tudom, vajon a birói képességet az 1869. IV. törvényezikk, vagy a korábbam magyar tör­vények szerint kell-e megítélni? Abban igazsága van a t. miniszterelnök ur­nák, hogy én hibásan voltam informálva; mert azon tisztelt egyén, kit én különben nem isme­rek és ki után kérdezősködni nem tartottam illendőnek, később az interpellatió folytán bekö­vetkezett felvilágosítás szerint csakugyan tett ügyvédi vizsgát és e részben talán megfelelt az 1869. IV. törvényezikk 6. §-ának, mely a birói képesítés feltételéül a kőz- ós váltóügyvédi vizsga letételét is szabja meg. De pusztán az, hogy va­laki a kőzügyvédi vizsgát letette és így ügy­védnek tekintendő, nézetem szerint az illetőt birói állomásra nem képesiti. Azt is hallottam, hogy az illető birói hiva­talt viselt és pedig miként ? Kineveztetett a ki­rályi táblához először jegyzőnek, azután volt titkár. Eddig is elhallgattuk mindketten a nevét, nem akarom most sem megnevezni, bár megne­vezhetném, mert itt vannak előttem az adatok, tehát ő 1868-ban titkár volt. (Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : Biró is volt!) En nem tudom, t, ház, kinek mily fogalma van arról, hogy ki tekintessék bírónak; ón azon­ban ugy tudom, hogy egy bíróságnál alkalma­zott elnöki titkárt, bírónak tekinteni nem lehet, és ón ezt soha sem ismerem el bírónak, ha mindjárt mint ilyen, mint hallom referált is, és szavazott is. Ezenkívül hallottam azt is, hogy az illető az 50-es években szolgabírói hivatal­nál, mint segéd levén alkalmazva azon ügyek­ben, melyeket a szolgabirák elintézni szoktak, bí­ráskodott. Hanem méltóztassanak megengedni, hogy én azon időbeli bíráskodást nem tekintem oly bíráskodásnak, hogy én pusztán ezen bírás­kodásnál fogva valakit birói hivatalra ez idő­szakban képesítve találjak. Nem pedig azért, merf ha az illető akkor az osztrák polgári tör­vénykönyv szerint itélt, melyből alig van valami gyakorlatban, tehát ha az osztrák törvénykezés terén magának tudományt és tapasztalást szer­zett : annak ez időszeriut hasznavehetősége nin­cser. Különben azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ha a kitűnő birói képességek akkor födöztet­tek fel az illetőben, midőn a cnriánál volt 1868-ban mint titkár alkalmazva: akkor kellett volna őt birói állomásra kinevezni ; hanem ugy látszik, a bíráskodásban administratiónális tehetségét fedez­tek fel nála és azért tették az igazságügy minisz­tériumhoz oly szakaszba, a hol kinevezésekkel foglalkozik. Ellenben nem tudom magamnak megmagyarázni, hogyan lehetett azon illető úr­ban a minisztériumnál, midőn administrativ ügyekkel foglalkozott : a birói tehetséget fel­ismerni. Nem tudom, ha majd az 1869. IV-dik tör­vényezikk valóságosan életbe lép, hogy akkor a kormány szintén azon törvényt fogja-e zsinór­mértékül venni a felsőbirósági kinevezéseknél. Én azt gondolom, hogy azon törvény csupán a qualificatiónak minimumát állapítja meg, a mely nélkül t. i. még járásbiróvá sem lehet valaki; ha a kormánynak az a felfogása, hogy a felsőbirósági székekre is elégséges a qualifica­tió legkisebb mértéke: akkor azt mondom, hogy a kormány az igazságszolgáltatást nem érti ; mert a felsőbíróságok irányában csak ugy fog­juk feltalálni azon tiszteletet, melyet a közön­ség részéről kell követelni s a megnyugvást a

Next

/
Oldalképek
Tartalom