Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-357

g2 «*?• ersiágos a detett makacssággal megakadályoztatják azt, mi az ország népe egy részének megnyugtatására szükséges, oly propagandát csinálnak önmaguk ellen, minőt 100 demagóg nem volna képes csi­nálni. (Élénk, helyeslés.) Azt mondják, rendes időben moratóriumnak nincs helye; de ugyan kérdem, vajon 184-8-ban márczius és april havában, midőn az egész or­szág a legnagyobb hittel volt aziránt, hogy csendesen, békésen be fog fejeztetni az átalaku­lás, mert a zavarok, a mint tudni méltóztatnak, csak később következtek be : igazolt volt ugy-e azon moratórium, mely nekünk kedvezett, niery adósságainkat bizonyos számú évekig felmond­batlanoknak jelentette ki? (Igás ! Ugy van]) pedig mondom, még akjjor csendes idők voltak és leg­alább annyi reménye volt a nemzetnek azok csendes lefolyása iránt, mint amennyi van ma; és kérdem továbbá : ha békés időben nem oldat­nak meg ily kérdések, ha — ne adja isten — zavarok következnek be, azt hiszik-e a méltósá­gos főrendek, hogy moratórium fog kimondatni ? (Élénk helyeslés.) Ne higyjék, és gondolják meg: mit tesznek, mert ismét ugy fognak járni, mint jártak 1848-ban, midőn a 44-iki országgyűlésen és azt előző időkben az úrbéri viszonyok elenyósz­tetése lehető lett volna ugy, hogy nem veszített volna vele a földbirtokos és nem ingattatott volna meg a tulajdon szentsége iránti hit, és a ma­kacskodó ellenszegülők oda vitték a dolgot, hogy jött egy perez, midőn mindennek másként kellett történnie: akkor aztán igaz, sopánkodtak, jajgat­tak, vádolták azokat, kik akkor keresztül vitték az urbériség eltörlését; de megfeledkeztek, hogy nem azok, hanem ők okai az előidézett helyzet­nek, midőn már helyesebben és óvatosabban el­járni nem lehetett-. (Igaz! TJgg van!) Én t. ház, ezek folytán határozottan ra­gaszkodom és remélem, a t. ház is ragaszkodni fog e tárgyban kimondott első megállapodásához. {ügy van!) Lássuk, vajon a nagyméltóságú fő­rendek azok után, mik a képviselőház részéről nyilvánultak : fogják-e megtenni, hogy a telepit­vényesek ezreit koldusbotra juttassák, tessék, mu­tassák meg az iránt bátorságukat ; de legj^enek meggyőződve arról, hogy az általuk nyomorúságra juttatott ezrek könyeinek súlya alól leikeiket sem imádság, sem pedig péterfillér fel nem fogja oldani. (Átalános élénk helyeslés.) A mi pedig t. ház és t. minisztérium , ami teendőnket illeti, az eddigi tapasztalat azon hitre indit, hogy a végleges megoldás éppen ugy nem és jnuiu> 6. 1871. fog sikerülni a jelen főrendi házzal, mint nem sikerült a moratórium kimondásakor. De van egy eszköz : gondolkozzunk róla; ne méltóztassanak azt hinni, hogy valami erőszakos eszközt értek: nem; de van nem egy eszköz, helyesebben, van két eszköz ; az egyik, hogy a minisztérium, ké­szítsen egy helyes, reorganisatorius javaslatot a fölsőházra nézve, (Átalános helyeslés.) felhasználva azon abnormis helyzetet, mely ma létezik, hogy a miniszteri kinevezés és elbocsátástól függő fő­ispánok a főrendi háznak tagjai, de a mely ab­normis helyzetet, szemben azon ósdiakkal, kik ott uralkodnak, megszüntetni csakugyan nem lehet, mig a reorganisatió meg nem történt; felhasználva, mondom, ezen abnormis helyzetet, vigye keresztül e törvényjavaslatot. Ez az egyik lehetőség. A másik pedig az, hogy vannak a ma­gyar államnak, hála istennek, terjedelmes birto­kai. Ha méltóztatnak a nagyméltóságú főrendek magukat megbicsakolni, ha a telepitvényesek irányában nem akarnak méltányos törvényt el­fogadni : mondjuk ki majd annak idejében, hogy tehát mi nem követelünk tőlük semmit és a te­lepitvényeseket, kik őket genirozzák, telepítsük le, nem ingyen, de a népnek adott föld méltá­nyos értékének megfizetése mellett az álladalmi pusztákra és azon urak azután sétáljanak büsz­kén végig müvelhetlenekké vált földeikben. (Hosz­szas élénk tetszés.) Egyik, vagy másik mód meg­oldásra vezet, de azt hiszem, hosszasan tűrni azon helyzetet, hogy a nemzet képviseletének egyhangú akaratát egy néhány ember megakaszt­hassa, nem lehet. (Zajos helyeslés.) Maradjunk eddigi határozatunk roellett. (Átalános élénk helyes lés. Zajos felkiált ások minden oldalról: Elfogadjuk,! Elfogadjuk!) Simonyi Ernő: T. ház! (Eláll! FölM­áltésók : Elfogadjuk egyhangúlag!) Elnök: A ház Tisza Kálmán képviselő ur indítványát, mely, ha jól értettem, abban áll, hogy a képviselőház ragaszkodik előbbi üzeneté­hez , (Fölkiáltások.: Egyhangúlag!) egyhangúlag elfogadja, és erről a főrendi ház értesíttetni fog. T. ház ! A mai ülés napirendje ki van me­rítve ; a holnapi ülést azért kérem 10 órára ki­tüzetni, mert a kérvényeket is fel kell venni, és igy először a kérvényeket fogjuk tárgyalni és azután a főreudi ház üzenetét. Egyéb tárgya a holnapi ülésnek nem lesz. A mai ülést bezárom. Az ülés végződik, déli ll l h órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom