Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-357

357. ©rszAgos Ölés június 6. 1&71. 5 7 vát bd szokta váltani, miután másrészt a hírla­pok utján is tudjuk, hogy Arad megyében a közgyűléseken romínul is felszólalnak s küldött­ségek menesztetnek a főispánhoz, melyek román nyelven terjesztik elő kérelmüket; egy oly főis­pán pedig, ki a megyei nyelveket nem birja : nem hiszem, hogy összhangzatosan vezethetné a megyei tanácskozásokat, hogy a küldöttségek­nek feleletet adhasson, vagy hogy azokat csak meg is érthesse. Végtére, miután törvényünk van, melyet maga a kormány adott be, melyet ő maga ja­vasolt, s erre a törvényre kötelességem figyel­meztetni a kormányt, hogy „pate legem, quam ipse tulisti." Ennek folytán kénytelen vagyok interpellatiómat megujitani. Kérem azt felolvas­tatni. Jámbor Pál jegyző (olvassa az inter­pettatiót.) Interpellatió a belügyminiszter úrhoz, be­adja Stanesku Imre. Miután az 1868. évi XLIV. törvényezikk 27. §-a világosan azt határozza, hogy az országos birói és közigazgatási hivatalokra és különösen a főispánságokra, a különböző nemzetiségekből, a szükséges nyelvekben tökélete­sen jártas és máskép is alkalmas személyek a lehe­tőségig alkalmaztassanak ; miután hivatkozással ezen törvényre az aradmegyei románság, a megürült főispáni széknek egy román nemzeti­ségű egyén által leendő betöltése tárgyában, múlt évben a kormányhoz egy 8000 aláírással ellátott alkotmányos kérvényt küldöttségileg ter­jesztett elő, mely mindeddig elintézetlenül ma­radt ; miután ebbeli igazságos és méltányos ké­relmök teljesítése iránt a múlt ülésszak folyama alatt egy eddig szintén válasz nélkül maradt in­terpellatió is történt; miután Atzél Péter, köze­lebbről kinevezett aradmegyei főispán, nemcsak hogy nem román, hanem a román nyelvben tö­kéletesen járatlan; miután végre a kormány a hivatott törvényezikk 27-ik §-ban foglalt a „lehe­tőségig" szócskával sem mentheti magát, mert a románok kebeléből, sőt még a kormánypárthoz tartozó románok közül is vannak elegendő al­kalmas egyéniségek, kiknek multjok, jellemük, hazaSasságok és képességűk ellen a kormánynak semmi kifogása sem lehet; tisztelettel kérdem tehát: 1. Mi az oka, hogy a törvény világos ren­delete és a megfelelő összes lakosságnak öthatod részét képező románok nyilvánított óhaja elle­nére, a románok mellőzésével, Arad megyében Atzél Pétert nevezte, illetőleg neveztette ki fő­ispánnak ? 2. Szándékozik-e ezen és a szomszéd Temes megyében történt főispáni kinevezések okozta ed­ÍTBPV. H. SAPLÓ. IS®.] xvn. digi tőr vényei lenes eljárását jövőbén az által i s tetézni, hogy más megyékben is, hol tudniillik a románok tömegesen s túlnyomó számarányban laknak, és hol ezentúl fognak a főispáni kineve­zések megtörténni: nem román nezetisógü és a román nyelvet egyáltalában nem biró egj'óneket főispánokká kinevezés végett ő felségének fölter­jeszteni ! S ha igen 3. Mikép fogja ezen eljárását az 1868-dik évi XLIV. törvényezikk 27-ik §-ával és átalában az igazság és méltányosság, az egyenlőség és testvériség elveivel összeegyeztethetni 1 Stanescu Imre: Kérem interpellatió­mat az illető miniszter úrral közöltetni, a bel­ügyminiszter urat pedig tisztelettel kérem, mi­szerint még ezen ülésszak alatt felelni méltóz­tassék, (Jobb felől mozgás) és pedig annál inkább, miután a megyei bizottmányok szervezésére jú­nius 15-ét méltóztatott határidőül kitűzni, addig pedig tájékozásul és miheztartás végett szeret­nék felvilágosítást szerezni. Elnök; Közöltetni fog a miniszter úrral. Pauler Tivadar közoktatásügyi miniszter: T. ház! Hoffmann Pál Sopron megye Nagy-Marton kerületi országos képviselő következő kérdéseket intézett hozzám: ,,1. Meghivatik-e a püspökké kinevezett azon­nal az országgyűlésre , azaz ennek főrendiházába l 2. a kinevezéstől fogva élvezi-e a kinevezett a püspöki javadalmat? 3. azonnal át szokta-e venni a kinevezeti az ő megyéjének kormányát, tudniillik még a pápai megerősítés előtt ? Továbbá miután a ház Ludvigh János képviselő által beadott határozati javaslatnak tárgyalását azon időre halasztotta,midőn a cultusminiszter által az intercalaris jövedelmek iránt a házban tett nyi­latkozat szerint benyújtandó törvényjavaslat tár­gyaltatni fog; kérdem a vallás- és közoktatási miniszter urat: szándékozik-e az érintett tárgyban törvény­javaslatot, még pedig az 1872-ik évi költségve­tésnek tárgyalását megelőzőleg benyújtani ?" Ezen kérdésekre válaszom: A magyar köz­jognak azon elve, miszerint a püspök, mihelyt ő felsége által püspökké kineveztetik, a főrendi­házba meghívandó, jelenleg is érvényben levőnek elismertetik. Eléggé bizonyítja ezt azon körül­mény, hogy az úgynevezett czimzetes, vagy vá­lasztott püspökök, kik Rómában soha meg nem erősíttetnek, sőt az ottani felfogás szerint püs­pököknek el sem ismertetnek, azonnal, kinevezé­sük után, a felsőházba meghivatnak, ott székkel és szavazattal birnak. A mi a megyés püspökö­ket illeti, a regalésokat vagy meghívó leveleket a belügyminiszter szokta kiadni. Szereztem azon­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom