Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-356
4i 356. országos Més jiinias 5. 1871. azon pénzintézetek, biztosító társulatok, gyárak és gyárminőségü vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási székhelye az osztrák államterületen van, de a melyek üzletöket fiók-vagy mellékintózeteik által Magyarországra is kiterjesztik. " Miről rendelkezik itt a törvény Fest városa emelésének czéljából, ha nem községi adópótlékról és többek közt a Pestet megillető községi adópótlékról is c l Ezen törvénynyel szemben hogyan lehet mondani, hogy itt hallatlan eset van, minőt törvényhozásunk még eddig nem ismer? Az idéztem törvényre nemcsak lefoglaltatnak községi adópótlékok s pedig olyanok is, melyek különben Pest városát illetnék; hanem lefoglaltatnak azon községek adópótlékai is, melyek különben más városokat illettek volna, mindenütt az egész országban, hol a törvényben felhozott hitelintézeteknek s közlekedési vállalatoknak üzletük van: Pozsonyban. Komáromban, Baján, a Duna egész hosszán, Szegeden, Temesváron, az államvasút mentén végig az országban. Értettem volna, ha a törvény ezen intézkedése ellen, az ellen, hogy Pest városa javára az ő községi pótlékjokat lefoglaltuk, azon városok fölszólaltak volna, ha kifogást tettek volna: de Pest városa részérő] "zen hangot nem értem. (Élénk helyeslés*) Ezután csakhamar fölhagy Pest városa az autonómia kérdésének ventillálásával és azt mondja, hogy egészen más az, ha az ország e ezélra az őt megillető adót elengedi, minthogy ha a Pest városát megillető adót is igénybe venné e ezélra, mert — úgymond — igaz ugyan, hogy luerum cessans forog fönn az államra nézve, de addig, mig ezen luerum cessál, nem nőnek éppen magának ezen törvénynek következtében ujabb terhek, melyeket az államnak fedezni kell; mig a városra igen. Amint ugyanis a körút megnyílik, az költséggel fog járni a városra nézve, amenynyiben azt csatornázni, kövezni és világítani kell, mire a jövedelem elvonása képtelenné tenné. Ez igaz lehet, de Fest városa elfeledi, hogy egy másik törvényjavaslat is van éppen a mai napirenden, mely 5 milliónyi Pest városi kölcsönt tesz bélyeg- és adómentessé, mely kedvezmény az egész törlesztési cikluson keresztül alkalmasint fölér azon összeggel, mely megfelel e teher-többletnek, így tehát az ország egyik kezével igénybe vesz Pest városától saját javára bizonyos jövedelmet, de a másik kezével azonban ajándékba ad annak egy igen jelentékeny összeget, a mint már ajándékba adott, egy másik törvénynyel másik 3 millió után (Helyeslés.) adván adómentességet. Ha valaki azon véleményben van, hogy Pestvárosának emelése nem oly magas ezél, melyet a törvényhozás áldozatok áráu is előmozditni hivatva van: ezen nézetben nem osztozom; de ha Pest városa van azon véleményben, hogy emelése nem oly czél, melyet a törvényhozásnak még ugy is elő kell mozdítani, ha az Pest városának is kerül valamijébe : ezt még kevésbbé értem. (Hosszas élénk helyeslés.) Részemről egy pillanatig sem tartanám indokoltnak és semmikép sem bírnám igazolni, hogy az ország lemondjon az őt illető adóról Pest városa javára; de Pest városa ne mondjon le önön emelkedése czéljából az őt megillető községi pótlókról, (Élénk helyeslés.) s kijelentem hogy ha ezen pont elesnék : én kötelezve, érezném magamat, az egész törvényjavaslatot visszavenni, és pedig nemcsak az egyiket, hanem a másikat is ; mert, ha Pestvárosa maga ugy gondolkozik, hogy emelése érdekében nem érdemes áldozatot hozni, ezt neki elhihetem; de e fölött az ország többi részeinek kontójára Pest városával vitatkozni magamat hivatottnak nem érzem. (Élénk helyeslés.) Ugj^anazért tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék az egész törvényjavaslatot egyelőre az általános tárgyalás alapjául elfogadni és annak részleteit, legalább a lényeges pontokat illetőleg, csonkitatlanul fönntartani. (Zajos helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház ! Miután a miniszter ur hosszasabban szólt Pest városának kórvényére nézve: én is teszek pár észrevételt, nem magára a kérvény lényegére, mert megvallom, fölöslegesnek tartanám erre nézve többet mondani, mint a mennyit a miniszter ur mondott. Előttem azon kérvénynek tárgya, az t. i. a mit Pest városa itt kérvényez, ép ugy hangzik, mint azon telhetetlen ember kívánsága, a ki, midőn ebédelt, azt kérte, „adjatok nekem külön tálban is, hagyjatok a fazékban is, és aztán majd veletek is fogok enni. (Atalános helyeslés és derültség.) Erre nézve én megvallom, fölöslegesnek tartanám egy szót is vesztegetni, hanem i van a kérvényben egy pont, mely egész figyelmen kivül nem hagyható és ez az autonómiának megsértése. (Halljuk!) Áll az, hogy az országgyűlés egyes törvényhatóságok, vagy helyhatóságok terhelésére nem intézkedhetik a nélkül, hogy azok autonomicus jogát meg ne sértse. Nézetem szerint a helyes eljárás az lett volna, hogy a minisztérium, vagy a közmunkatanács, — mert-nem tudom ki iniciálta a dolgot, — tisztába jött volna Pest városával eziránt : hogy ezt más alapon kívánnia nem lehet, mint ugy, hogy ha áldozatokra van szükség, nemcsak Pest városa is, hanem Pest városa első sorban hozzájáruljon; de ennek a város meghallgatása és beleegyezésével kellett volna történni , és e tekintetben igaza van Pest városának, midőn autonomicus jogának mellőzését panaszolja. Ami magát a tárgyat illeti, kívántatik itfc