Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-355

355. országos ülés június 3. 1871. 29 jogának végleges elintézését annál sürgetőbbnek tartom az amerikai államokkal szemben, mert tapasztalásból tudjuk, hogy hány ember követ el itthon gonosz tettet, és első gondolata az, hogy menekül Amerikába, ez tiszta kijátszása a törvénynek, és azért sürgetős, hogy e tekintet­ben a törvényhozás intézkedjék. De midőn egyrészről szükséges, hogy ezt tegyük: ugy hiszem nem kevésbbé szükséges, hogy gondoskodjunk azokról, kik Amerikába mene­külnek, nem gonosz tettek, hanem politikai ül­döztetések elől. (Helyeslés szélső hal felől.) Erre fektetem e szerződósben a fősúlyt, és sajnálattal veszem észre, hogy ez egészen'mel­lőztetett. A szerződés második részében az mon­datik ugyanis, hogy: „Az egyik rész honosított polgára, a másik rész területére lett visszatérté­vel, a kivándorlása előtt elkövetett s előbbi hazája törvényei szerint büntetés alá eső cselek­vényért a vizsgálat és büntetésnek alá vetve marad", tehát itt átalában büntetés alá eső cselekményről van szó, tehát nemcsak hogy nin­csenek kizárva a politikai bűnök, hanem expresse bele vannak értve. Igaz ugyan, hogy a következő ezikkben történik vonatkozás az 1856-ban kötött szerződésre. De azon szerződés nem ezen ese­tekre vonatkozik, mert ott nem visszatérésről, hanem kiszolgáltatásról van szó. E szerződés kizárólag arra köttetett, hogy mily esetekben köteles egyik állam a másiknak kiszolgáltatni a tetteseket. De előfordulhat, mint már elő is fordult sokszor oly eset, hogy egy kivándorolt nem bír­ván ellenállani a honvágynak : elhatározza ma­gát pár év múlva, hogy visszajön és ezen szer­ződés szerint ismét vizsgálat és büntetés alá esik. Azt hiszem, uraim, hogy köztünk nincs senki, ki ezt óhajtja. Igaz, hogy a politikai bű­nök ellen készített törvényeket is tiszteletben kell tartani; de ne feledjük, hogy a megbünte­tendő emberre, ki politikai bün miatt kénytelen hazáját elhagyni és kivándorol: ez elég bünte­tés. Ne foszszuk meg őt azon lehetőségtől, hogy későbben hazájába újból vissza térhessen. Ennélfogva én bátor leszek egy rövid mó­dositványt benyújtani erre a czimre nézve. (Fel­Máltások: A részleire tartozik!) Ha módositvá­nyom el nem fogadtatik, én és elvbarátaim a törvényjavaslatot átalánosságban nem fogaj­hatjuk el, miután itt az átalános eszme a rész­lettel egybe van forrva. Tudom, hogy a ház egy részénél azon nézet uralkodik, hogy nem­zetközi szerződéseket vagy el kell fogadni, vagy visszavetni, de módosítani azokat nem lehet. Megvallom, hogy e theoriát el nem fogad­hatom, mert ha ez állana, akkor illosoriussá lenne az egész vita; akkor csinálják meg a szerződést, ratifieálják és közöljék velünk tudo­másvétel végett. De ha ugy volna is, hogy vagy elfogadni, vagy elvetni kell : mondjuk ki, hogy ezen föltétel alatt elfogadtatik, másképen nem. Amerika nagyon messze van ugyan, de ha szükséges, szeptemberig egy vagy két jegyzéket mégis lehet váltani. Bátor vagyok a követ­kező mődositványt indítványozni. Elnök: Még nem vagyunk a részletek­nél; akkor tessék megtenni a mődositványt. Helfy Ignácz: Fönntartom tehát ma­gamnak a jogot, hogy annak helyén a mődo­sitványt megtehessem, mert a szerződést csak azon esetben fogadjuk el, ha az elfogadtatik. Pulszky Ágost előadó: T. ház! Nem győzök eléggé csodálkozni azon, hogy épen előttem szólott képviselő ur, midőn ezen szer­ződésben a kivándorlottak állampolgárságának kérdéséről van szó, és a bünügjd kérdésről csak annyiban, a mennyiben a bűnügyi kérdés és szerződés az állampolgárság kérdését illeti : bele bocsátkozott a bűnügyi szerződések részletei fej­tegetésébe, és itt oly uj elvet akar indítvá­nyozni, melyet semminemű állam el nem fogad­hat ; el nem fogadhat semmi állam, mely fenn akar állni, mely politikai egyéniségét respectál­tatni akarja, de melyet különösen az Egyesült Álla­mok semmi feltétel alatt élnem fogadnak. Hogy első megjegyzésére feleljek, az Amerikával 1856­ban kötött szerződés első §-ára hivatkozom, melyben világosan ki van jelentve: „The provisions of the present Convention shall not be applied, in any manner to the crimes enumerated in that article, committed anterior to the date thereof, nor to any crime or offence of a polifcical charaeter. 11 Ennek értelme az, hogy ezen szerződés határozmányai az előbb elkövetett, valamint politikai jelleggel biró bűnesetekre nem alkal­mazhatók. A mi azonban azon kivánatát illeti, hogy az, ki valamely politikai vétség folytán elitélve, külföldre vándorolt, s ott polgári jogot nyer, pusztán e politikai jog elnyerése által, ha újból hazájába visszatér: előbbi bűntettéért fele­lősségre vonható ne legyen , ezt semminemű állam el nem fogadhatja, mivel az illető, mi­előtt kivándorolt, polgára volt azon államnak, melynek törvényei ellen vétett, és soha állam le nem mondhat arról, hogy az előbb elköve­tett büntettek felett utólag is hatóságot gyako­roljon. Ez oly elv, mely sehol és semmi nemű államban el nem lett fogadva és el nem fo­gadtathatik, ez a souverainitás abdicatiója volna, s ily kedvezményt semminemű állam, a maga polgárai részére igénybe venni nem fog, mert ezen kedvezmény által saját hatóságát fosztaná meg egyik leglényegesebb jogától. • s ?:

Next

/
Oldalképek
Tartalom