Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-383

383. országos ülés november 18. 1871. 345 hát itt az 1-ső §-ban, ismétlem, csakis a korra nézve látván különbséget a Simonyi barátom által beadott módosítás és a 15-ös bizottság szövegezése közt: óhajtom, miszerint a képviselőház e tekintetben az 1848-iki törvények rendelésétől ne tegyen visszalépést, hanem fogadja el a Simonyi által indítványozott évszámot és aztán, ha tetszik, méltóztassék a 2-ik §-ban intézkedni, hogy rendelkezhessék-e az illető nagykorúságáig és miként vagyonáról? Szerintem a Simonyi Ernő módosítása az 1840-iki törvény értelmében, miként önök is hangoztatták, a munkaszabadság kifolyásával sokkal összeegyeztethetőbb, mint a nagykorúság, vagyis a 24-ik év. Óhajtom tehát, hogy ezen szép szavak és eszmék, melyek itt elmondattak, necsak szavak maradjanak, hanem valósággal érvényesíttethessenek, és elfogadtassák az, hogy a húsz évet elért egyén szabadon gyakorolhasson bármely iparágat vagy kereskedést. Nehrebeczky Sándor : T. ház! Én nem találom az 1-ső §-ban kifejezve azt, a mi ellen itt a felszólalások történtek, legalább nem annyira kizárólag és kirekesztőleg ; hiszen itt nincs az mondva, hogy csak a 24 évesek kezelhetik az ipart, sőt ellenkezőleg hozzá van téve, „vagy nagykorúnak nyilvánított." Tehát az az ember, a ki kora körülményei és fejlettségénél fogva jogot tarthat ehhez, folyamodik nagykorúságért és azt megkapja. Es épen a 2-ik §ban van, hogy az atya vagy gyám beleegyezésével a kiskorúak is gyakorolhatnak ipáit: tehát nem látom annak okát és megtartandónak vélem a szöveget. {Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. ház! Én annálfogva mert ezen szövegezés lehetővé teszi, hogy még a húszévesnél fiatalabb is gyakorolhat ipart: részemről ezen szövegezést kész vagyok elfogadni és csak egy stylaris észrevételt teszek. Jelesen itt az mondatik: „a magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított, nemre való tekintet nélkül stb. gyakorolhat ipart." Azt hiszem, hogy itt egy sző kimaradt, itt azt kell mondani: a magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított „egyén" nemre való tekintet nélkül stb. gyakorolhat ipart." Én ezt ajánlom elfogadás végett. {Helyeslés.) Jámbor Pál jegyző (újra felolvassa Simonyi Ernő módosüványát.) Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa Tisza Kálmán módosüványát.) Elnök: Ezen utóbbi és Feszt képviselő ur módositványa nem ellenkezik a szöveggel, hanem mindkettő kiegészíti azt. Ha tehát a t. ház elfogadja a 15-ös bizottKÉPV. H. WAKLÓ lSff *vn. ság szövegezését, e két módositvány felett még lehet szavazni; de Simonyi Ernő módositványa akkor elesik. (Helyeslés.) Kérem, a kik a 15-ös bizottság szövegezését elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa Fess Imre és Tisza Kálmán módosüványát.) Elnök: Elfogadja a ház? (Elfogadjuk!) Tehát az 1-ső §. szövege kiegészíttetik akként, hogy a nyilvánított szó után ezen szó: „egyén" a „bármely iparágat" szavak után pedig e szavak : „ide értve a kereskedést*, beigtattatnak. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2-ik §-t.j Érkövy Adolf előadó: Itt egy sajtóhiba van, nem „gyámbiróság", hanem „gyámhatóság." (Helyeslés.) Elnök : Nincs észrevétel? (Nincs!) Tehát elfogadtatik, azon igazítással, hogy gyámbiróság helyett „gyámhatóság" tétetik. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 3-ik §-t.) Szüllő Géza: Azt hiszem, hogy a 3-ik §-ban is oda kell tenni ezen szavakat: „önálló ipart és kereskedést." (F'ólkiáltások: Nem szükséges! Benne van már az 1-ső §-ban.) Elnök: Nincs észrevétel a 3-ik §-ra ? (Nincs!) Tehát elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 4-ik §-t.) Királyi Pál: T. ház! (Halljuk!) A felolvasott 4-ik szakaszt, mely egyenes és helyes kifolyása az elsőnek, mint olyat igen természetesen magamévá teszem és elfogadom ; nem is ennek módosítása végett szólalok fel, hanem csak egy uj bekezdést mint utolsó pontot kérek e szakaszhoz tétetni. T. ház! méltóztassék megengedni és meghallgatni Pest városának kérvényét. Pest városa hivatva van szegényeinek eltartására, hivatva van oly jótékony intézeteket fenntartani, melyekben az elszegényedett s munkaképtelenekké vált iparosokat segélyezhesse. Miután itt a 4dk szakasz által éppen ezen bevételek fenyegetvék, és fenyegetvék azon iparczélok, melyek e törvényjavaslat által eléretni szándékoltatnak: indíttatva érezte magát Pest városa a törvényhozáshoz az idézett kérvényt intézni. Én, mint tagja a képviselőháznak, magamévá teszem ezen kérvényt, és mint módositványt beadom, mert igy azon hatóságoknak, melyek kimutatják azt, hogy területükön oly jótékony közintézetek vagy pénztárak állanak fenn hatósági kezelés alatt, melyek által szegény iparo44