Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-379

288 379. országos ölés november 11. 1871. pitandó telepitvényekre nézve is, e mai alkalommal mondaná ki a törvényhozás, hogy törvényt akar alkotni; és én elfogadom azt, hogy lehetséges, és tán bizonyos körülmények közt szükséges is lehet a telepivények mikénti alkotására törvényt hozni; ezt azonban bővebben megfontolandó és tanulmányozandó kérdésnek tartom. A jelenlegi törvény elfogadása által azonban e törvénynek elejébe vágunk, mert kimondjuk mindazon telepitvényesekre nézve, melyek bárhol léteznek, akár 1848. után, akár 2 éve vagy jelenleg alapítottak legyenek is, hogy ha van kezökben tiz hold külsőség: azt megvásárolniuk lehet, és az az ő érdekűkben a földbirtokostól kisajátítandó. Ha ez elvet átalánosságban ez alkalommal kimondani jónak látnók: úgyszólván meg volna vetve a jövőben alkotandó telepitvényi törvény alapja, és bajos lesz jövőre szűkebb kézzel mérni, mint jelenleg. (Helyeslés.) Én pedig nem hiszem, hogy közgazdászati szempontból ily megállapodás, kivált hazánk körülményei közt igazolható és indokolható volna. Ezen átalános jelleget kifejezi a törvény azon rendelkezés által is, mely a 15. §-ban foglaltatik s melyben az mondatik, hogy a gyári, erdei és bánya-ipar érdekében keletkezett telepitvényekre ezen törvénynek kihatása ne legyen. Kérem már most: miért ismerjük mi azt el, hogy mindennemű más ipar érdekében nem szükséges a telepitvényesekért valamit tenni; hanem bárhol és bárminemű körülmények közt alapíttatott legyen a mezei ipar és gazdászat érdekében telepitvény: ott szükséges peremptorie bele nyúlni a közönséges viszonyok természetes fejlődési fonalába és törvényt szabni az iránt, hogy miként kelljen azon viszonyoknak alakulniok. En tartok attól, hogy a tisztelt ház nincs kellőleg felvilágosítva, és hogy nem bir kimerítő tudomásával azon korlátoknak és azon eseteknek, melyekre ezen törvény alkalmazható lesz. Mert én éppen az előttem szólottak indokolásában mindenkor csak bizonyos a kincstári birtokokon levő és a torontáli telepit vényesekről hallottam szólani. En pedig azt hiszem, és némi csekély helyi ismereteimnél fogva tudom is, hogy az országban sporadice sok más helyen léteznek oly viszonyok, melyekre ezen törvény alkalmaztatni fog. Teszem pl. azon esetet, hogy ha valaki 2, 3 évvel ezelőtt selyemtenyésztés, répamüvelés, mák vagy krap-müvelés vagy más mezei ipar érdekében, mely számos kézimunkást igényel: telepitvényt alapított volna, és az embereknek azért, hogy jobban élhessenek egy, 2? vagy 3 esztendőre adott földeket művelni: gyan fogjuk már most indokolhatni azt, hogy ezen emberek javára azon földek valóságos adás-vevési áron alóli expropriátiója elrendeltessék, vagy legalább azon előnyökben részesittessenek azon telepítő ellenében, kinek talán éppen ezen föld a telep kellő közepén gazdászati szempontból kétszeres, háromszoros, ötszörös értékű? Ez által egy jövő fejlődésnek egyik vagy másik irányában elejét veszszük. Hogy ha azt óhajtjuk, hogy Magyarországon az ipar és mindenekelőtt a mezei ipar, mert ez legterjedtebb nálunk, virágzásnak induljon: tartózkodni kell attól, hogy a törvényhozásba oly elveket hozzunk be, melyek az ipar és a modern nemzet-gazdászat átalános fejlődési elveivel ellentótben állanak. Már pedig ón csekély tanulmányaim nyomán azon nézetben vagyok, hogy az ipar, a gazdászat, a jólét az emberek közti viszonyuk fejlődésének a szabadság a legjobb szabályozója. De már ba a tisztelt ház ezen törvényt a központi bizottság véleménye alapján méltóztatik majd megalkotni: akkor nem tudom felfogni, hogyan lenne lehetséges ezen birtokoknak kisajátitását elrendelni? ezeken a telekkönyvileg előjegyzett magyar és külföldi hitelezők követeléseit meghagyni és ad graecas kalendas halasztani akkorra, midőn a telepitvényesek terheiket talán lefizetik ? a birtokosra pedig, kit egyik vagy másik birtokától megfosztunk, azon terhet róni, hogy egyik vagy másik biró előtt sollicitálja ügyének eldöntését, és keressen végrehajtást Ínséges időben, rósz termés alkalmával, hogy érző szivének engedvén, prolongátiot adjon a hitelező rovására, vagy azoktól kérjen beleegyezést ? {Helyeslés.) Ha már ezen törvényt a tisztelt ház meg méltóztatik alkotni: akkor azt hiszem, hogy a hol az expropriatió az állam érdekében szükséges, ott az állam kötelessége egyszersmind arról gondoskodni, hogy az expropriatió meg is történjék valóságosan, és ne csak igért malaszt maradjon arra nézve, a kitől veszünk, tény pedig arra nézve, kinek adunk. Az állami közvetítés ez esetben mulhatlanul szükséges. Nem állna ez a miniszteri javaslat szerint, nem volna ez mulhatlanul szükséges azért, mivel ép az előttem szólott jobb és baloldali képviselő urak előadásából győződtem meg arról, hogy vannak esetek, melyben ők és én indokoltnak látjuk, és miniszteri javaslat is tervezi ezen viszonynak szabályozását, ugyanis a régi időben keletkezett telepitvényekre nézve; ott csakugyan a régi úrbéri viszonyok közt alakult oly viszonyról van szó, melyre nézve el lehet mondani, hogy az már ószerü és rokon természetű sokakban azzal, a mire nézve a törvény már hasonló irányban intézkedett. Még egyet szeretnék, tisztelt ház, ezen kérdésre nézve megjegyezni; ez pedig az, hogy a mennyiben a jelenlegi törvényt módositni akarjuk; kivántatos lenne azt előbb a pénzügyi bizottság által megvizsgáltatni, az az, erre nézve annak véleményét meghallgatni; mert külöabözőleg fognak eldőlni ez iránt a szavazatok: hogy ha meg leszünk nyugtatva azon modalitások iránt}