Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-379
a?9. orsüígos ülés november 11. 1871. 281 dekében, hogy minden vagyon nélkül szegény községek alakuljanak, melyek azon feltételeknek, melyekhez a község léte kötve van: meg nem felelhetnek. Mert ily szegény község sem az állam czéljának sem a culturának rendesen nem felel meg. E községek nem volnának képesek elöljáróságaikat, iskoláikat és egyházukat fönntartani. De más különös helyzet is elő állana ezekre nézve ; oly különös helyzetbe helyeztetnének ugyanis ily vagyontalan községek lakosai, hogy nem lenne módjuk szorgalmok után gyümölcsöket szedni, mert az ily szegény községek több nagyobb birtokok közé kebeleztetvén, korlátolt anyagi viszonyuknál fogva erre nem lennének képesek. A másik különbség a két törvényjavaslat közt az állam birtokában lévő telepitvényekre nézve mutatkozik. Ezekre nézve a miniszteri törvényjavaslat azt ajánlja, hogy csak tiz holdat válthassanak meg a telepitvényesek; a központi bizottság pedig azt javasolja, hogy mindazon földek, melyek jelenleg ily telepitvényesek birtokában vannak: természetesen örök ár letétele mellett, a telepitvényesek birtokába jussanak. E telepitvények tulajdonosa az állam, az államot a törvényhozó testület képviseli; ugy vélte tehát a bizottság, hogy a merev jogtól, e minősége a törvényhozásnak több eltérést enged ez esetben, mert itt egyesek magánjogi sérelmeket nem szenvednek, és igy valóban szükséges, hogy a törvényhozás e tekintetben jó példával menjen elő, hogy buzgósággal adjon példát, hogy azon magasabb államérdekeket, mely néptelen puszták telepítésében rejlik, méltányolni tudja. Szabad legyen e kincstári telepitvényekre nézve összeállított adatokra a t. ház, figyelmét felhívni, hogy megbírálhassa a ház : mi azon mérv, mely szerint a képviselőház az állam érdekének ily áldozatot hoz. A pénzügyminiszter részéről ő felségének az államvagyon kimutatására nézve felterjesztett iratokból az tűnik ki, hogy a kincstári majorsági birtokban 42 telejdtvényes község létezik, és itt lakik 42000 ezer lélek, 5701 beltelken. Birtokukban van haszonbér utján 76,606 hold külsőség. E szerint egy-egy belső telekre 13 ^4 holdnyi külsőség fogna esni. Ámbár ezen külsőség természetesen nem azon közép arányban vau kiosztva, hanem apró részletekben: ugy látszik 20 hold a maximum, mely ezek közül egy-egy telepitvényes birtokában van. A harmadik eltérés a törvényjavaslatban a székely telepitvényeseket illeti. A székely telepitvényesekre nézve kívánja a törvényjavaslat, hogy az erdészet, a bánya és iparmüveletek szempontjából történt telepitvényekre, valamint a magyarországiaknál, ugy itt se terjesztessék KÉPV. H. NA.ELÓ 18S£ XTII. ki a törvényjavaslat. Eltérés az is, hogy azon esetben, midőn a telepitvényes örök áron kénytelen megváltani a maga telepföldeit: az igazságügyminiszteri javaslat azt ajánlotta, hogy átalában 23 frt fizettessék egy-egy holdért a telepitvény tulajdonosának. Ezen átalános ármeghatározást a központi bizottság nem vélte elfogadhatónak, nem pedig azért: mert nem látta volna azt igazságosnak sem a telepitvényesek sem a telepitvényföldek őstulajdonosaira nézve. Mert e szerint a jó telej^itvényföldek tulajdonosai alig kapták volna fél árát a telepitvényeseknek átengedett birtoknak; mig másfelől a roszabb telepit vény földe kért két-háromszoros árt kaptak volna, és másrészről a telepitvényesek is a jó földeket V 2 , sőt V* áron, a rósz földeket pedig két-háromszoros áron kapták volna, a mi őket a földek elhagyására kényszerítené. Különbség mutatkozik még abban is, hogy oly telepitvényeknél, melyek időhöz voltak kötve: a székely telepitvényekre nézve 15 holdnyi maximumot kivan megalapittatni a központi bizottság. Indokolja ezt az, hogy itt azon helynek viszonyai szerint a telepitvényeket nagyobb tagokra kívánják szakifctatni, továbbá javalja ezt azon földeknek hitványsága és kevesbbé használhatósága is, melyeken ezen székely telepitvények léteznek. Yannak még némely apróbb eltérések is, melyek azonban nem elviek. Azokat itt most részletesen nem fogom elősorolni, hanem esetről esetre, ha a ház kívánja: jelezni és indokolni fogom azokat. Ezek után bátorkodom az egész törvényjavaslatot a központi bizottság szövegezése szerint ugy az átalános, mint a részletes ' tárgyalás alanyául a t. háznak ajánlani. (Helyeslés) . Várady Gábor: T. ház ! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot ugy a magam, mint elvbarátaim nevében az átalános tárgyalás alapjául elfogadni kész vagyok, miután az ezen tőrvényjavaslatban letett elvek legnagyobb részben öszhangzásban állanak a mi elveinkkel is. Ugyanazért szükségtelennek látom, hogy azon szakaszokra, melyek nem egyeznek meg a mi nézeteinkkel, már most utaljak, és azokra már most felhívjarn a t. ház figyelmét.. Különben is a részletes vita alkalmával elvtársaim részéről, és részemről is módositványok fognak előterjesztetni az illető §§-ra. Van azonban a törvényjavaslatnak egy lényeges hiánya, melyre nézve kötelességem a t. ház figyelmét már most, az átalános tárgyalásnál felhívni, és ez az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat csak a múltra és nem egyszersmind a jövőre nézve is intézkedik. Hogy pedig a jövőre való intézkedés szükséges, ezt a többek közt eléggé igazolja és in36
