Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-378

268 378. országos ülés november 10. 1871. indítványát. Hiszen a vadak által okozott károkról intézkedett már a törvény. Itt nem arról van szó; hanem azon károkról, mely a vadakban okoztatik. A vadakban okozott kárt e practieus ember érti : ilyen kár például, ha valaki elriasztja a vadat tilalmas vadászat alkalmával, vagy ha a kutya feleszi a fáczán tojásait, vagy ellövik egyik lábát a vadnak. Részemről pártolom ezen §-t, mert ez egészen más károkról, mint a vadak által okozott károkról intézkedik; hogy ha pedig a vadakban okoztatik kár: ezért kártérités követelhető. Ez ami itt ki van fejezve, s ezt én. határozottan practicusnak tartom. Kubinyi Ödön: T. ház! Én nem osztom az előttem szólt Vidliczkay képviselő ur aggályát, mert arról van provisió a 12. §-ban, mely egyenesen a károkról szól, igy tehát ezen §-ba más károkról sem lehet szó, mint a vadakba okozott károkról. Tessék erre nézve elolvasni a 12. §-t, s tökéletesen meg lesz nyugtatva a képviselő ur. Perczel István: T. ház! Előttem szóló Vidliczkay képviselő ur indítványát pártolom azon oknál fogva, minthogy a szöveg szerint a károsult csak a vadra nézve követelhetne magának kárpótlást. De midőn valaki tilalmas helyen vadász: nemcsak vadat ejt, hanem a vetésekben és a szőlőkben is tehet kárt. Mi következnék abból, ha a szakasz eredeti szerkezetében megmaradna? Az, hogy a károsult az egyik bíróság előtt lenne kénytelen a vadban tett károkért követelni a kártérítést, s a másiknál kellene folyamodnia az okozott egyéb károk megtérítéséért. Ezen indítványnak ezélja tehát az, hogy ha a tilalmas vadászat által a vadban is, a termésben is kár történik: a károsítottak egy bíróság előtt kérhetik a kártérítést. Ennélfogva pártolom a módositványt. Halmosy Endre: T. ház! Én Vidliczkay képviselőtársam indítványának azon elvét, hogy a vadászat alkalmával történt kihágásokkal együtt az okozott károk iránt is megindittassanak a tárgyalások: nagyon pártolom, hanem módositványát még sem fogadhatom el. 0 előadásának végén maga is némi kételyt fejezett ki, s utoljára maga sem volt tisztában egészen, helyes-e a módositvány, vagy nem 1 Eri nem tartom egészen helyesnek, mert részint fölösleges, részint tévútra vezethet. Fölösleges azért: mert azt mondja, hogy egyúttal a vetésekben tett károkért is felelős az illető kihágó; ez már meg van mondva a 14-ik §-ban. Másrészről, ha módositványa elfogadtatnék: akkor az emiitett károkért csupán akkor adatnék kártérités, hogy ha azok az ezen fejezetben előforduló kihágások alkalmával fordulnának elő. Mi pedig kártérítést nemcsak azon esetekben akarunk adni, melyek itt föl vannak sorolva: hanem mindazon esetekben, melyek a 14-ik szakaszban, és a mezei rendőrségi törvényben elő vannak sorolva. Én tehát a módositványt teljesen helytelennek tartom; a 38-ik §-t pedig kielégítőnek, s azért a módositványt nem fogadom el. Nehrebeczky Sándor: T. ház! Engem nem elégít ki a 12-ik §-ra való hivatkozás, mert az csak fővadról: szarvasról, dámvadról szól stb., s abban nincsen intézkedés arról, mit Vidliczkay képviselőtársam szabályozni akar; de másrészről nézetem szerint nem egészen helyes a módosítás azért, mert épen azon tárgyról, mely ezen §-ban elintéztetni czéloztatik: nem szól t, i. a vadban okozott károkról. Talán mind a két dolgot akként lehetne egyesíteni, hogy azt mondanók ezen §-ban; „ha az ezen fejezetben elősorolt esetekben akár a vadban, akár különben kár okoztatik" stb. Ekkor mind a két dolog egj^esitve volna: a vadban s a többi veteményekben okozott kár. Vidliczkay József: Ha Nehrebeczky képviselő ur indítványa elfogadtatnék: akkor én magamét vissza veszem. Mert az övében benne van az enyém is, csakhogy több szóval van elmondva ugyan az, a mit én kevesebb szóval mondtam el. Egyébiránt kénytelen vagyok kijelenteni, hogy szavaim félre magyaráztattak, annyiban t. i., mintha azt mondtam volna, hogy a 12-ik §. elintézi az itt fennforgó kérdést. Nem intézi el; a 12-ik §. ott fordul elő, hol a jogosított vadászokról és azok vadairól van szó; ezen fejezet pedig tüzetesen a jogtalan vadászatról intézkedik, azért szükségesnek tartom, hogy ez itt megemlittessék. Egyébiránt elismerem, hogy e törvénynek más szerkezete mellett, — de akkor az egészet kellett volna átdolgozni, — sokkal logicaibb volna a károkról egy helyen intézkedni ugy, hogy ez aztán mindent magában foglaljon, ugy a jogosított, mint a nem jogosított vadász által tett károkat. Hanem a törvénynek ily szerkezete mellett, mint a milyen az előttünk fekvő, vagy saját módosításomat, vagy pedig, ami azzal tökéletesen egy, Nehrebeczky képviselő ur módositványát tartom elfogadandónak. Simonyi Lajos b.: T. ház! Én Vidliczkay képviselő ur módosítását nem pártolom. Az ő módosítása szerint ugyanis a 38-ik §-ban nemcsak a vadban okozott károk megtérítéséről volna szó: hanem arról is, hogy azon károk tórittessenek meg, melyeket az illető vadászok, a kik tilosban vadásznak, a vetésekben és ültetvényekben tesznek. Nézetem szerint az ezek megbüntetésére vonatkozó intézkedés nem tör-