Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-353
16 353. országos ülés jnuius 1. 1871. börtönt. A mi Irányi képviselő ur módositványát illeti, azt gondolom, hogy az teljesen fölösleges, és teljesen ki van fejtve a 15-dik §. szövegezésében. Mi a mezei rendőrségi törvényre hivatkozunk, ez első esetben az egyszerű megtérítést rendeli el, a nagyobb gondatlanság esetében pedig kétszerest. A testi büntetést csak ismétlés esetében szabja meg, ismétlés esetére pedig a 2-dik bekezdés nem testi büntetést, hanem fogságot vesz fel, s ezért nem kell attól félni, a mitől a t. képviselő ur fél, hogy botbüntetés fog alkalmaztatni, a kártérítésről a mezei rendőrségi törvény sokkal körülményesebben rendelkezik, mint a módositvány. Éppen azért én azon változtatással, melyet jeleztem, a központi bizottság szövegezését fogadom el. (Helyeslés jobb felől.) Hajdu Ignácz: Én is módositványt akarok tenni, melynek egy része azonban Halmosy t. képviselő ur módositványaival összeesik. Módositványom a következő: Módositvány. A Gátrendőrségi törvényjavaslat 15-dik §-ában következő javitmányok megtétele ajánltatik. Az első sorban e szó helyett „gondatlanságben^, „gondatlanságból" teendő. A 2-dik sorban „%." után teendö"-ban." A 4-dik sorban „fenyítendő meg" helyett teendő „fenyíttetik meg." A 2-dik bekezdés ezen végső három szava: „terjedő börtönnel büntetendő" felcserélendő ezen szavakkal : „terjedhető fogsággal büntetendő." Simonyi Lajos báró a központi bizottság előadója: Fékem csekély észrevételem van: tudniillik az, hogy a törvényczikkekre való hivatkozás római számokkal volna jelölendő. (Helyeslés.) Gorove István közlekedési miniszter: T. ház! Megnyugvásul mindazok részére, kik aggodalmat látnak ebben: szívesen belenyugszom — a mi a kormánynak szándéka volt — hogy ily esetben a testi büntetés kizárassék. A mennyiben tehát azon aggodalom fordul elő, hogy ily esetben a testi büntetés alkalmazható, én a következő módosítást ajánlom a 15-dik §-ra nézve: a 4-dik sorban e szó után „szerint" teendő: ,,a testi büntetés kizárásával." (Helyeslés.) Irányi Dániel: Én azt gondolom t. ház, hogy midőn ezen rendelkezést elfogadjuk: tudnunk kell, mi áll ezen 2-dik szakaszban, a melyre hivatkozás történt. A t. ház engedelmével felolvasom. (Olvassa.) „Jelen törvény rendelete alá eső károsítások, bár ha történeteseknek látszatnának is, de mégis olyanak, melyeket megelőzni az illető kártevőknek hatalmában volt, ugy a merő gondatlanságból eredettek, ha az illető felek a kárpótlás mennyisége felett egymás között meg nem egyezhetnének: az okozott költségekkel egyetemben, de csak egyszeresen, rendeltetnek a kártevő által a károsított részére megtéríttetni; a vétkes gondatlanságból, vagy épen szántszándékos negédességből és rósz akaratból eredett károsításokért pedig a kárttevők nemcsak a költségeknek és károknak egyszeres megtérítésére köteleztessenek, hanem azon felül még a kár becsüjónek másodszori megtérítésével és a gondatlanság vétsége, vagy szántszándékosság fokozataihoz képest, még a következő szakaszban megállapítandó testi büntetéssel is fenyíttessenek." Továbbá a 2-dik §. (Olvas) „Midőn azonban az okozott kártétel, büntetéskép, annak másodszori megtérítésével is fenyíttetik : ezen másodszori megtérítés, valamint általán a következő egyébkénti testi, vagy pénzbeli büntetés csak az egyenes kárt okozóra mondathatik ki. A betudás mérlegének és a büntető súly ahoz arányzott fokozatainak elhatározásában pedig a bíró, a kár mennyiségén s egyéb általános szabályokon kívül, különösen figyelembe fogja venni" stb. Itt tehát t. ház először is nem áll mit Halmosy Endre t. képviselő ur mondott, miszerint a testi fenyíték csak ismétlés esetén alkalmazható. 2-or, itt a kárnak kétszeri megtéritéséről van szó, és az én módosításom helyesebben rendelkezik a nélkül, hogy kizárná azt, hogy a büntetés súlyos legyen, mert mindig gondatlanságról van szó és nem szándékos rongálásról; már pedig gondatlanságról levén szó, súlyosnak nevezhető azon büntetés, mely 100 forintot állapit meg, azon kivül, hogy a kár megtéríttetik. Annálfogva én azt gondolom, hogy azou rendelkezés, a hol a 2-ori megtérítés megállapíttatik talán helytelen, és helyesebb az, mely a kár egyszeri megtérítésén kivül a gondatlanságot ugy sújtja, hogy 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fenyíti , ennél fogva én tovább is módositványom mellett maradok. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Tisza Kálmán. T. ház ! Tökéletesen indokoltnak tartom Irányi t. képviselőtársam azon felszólalását, hogy még csak gyanúját is ki kell zárni annak, mintha a képviselőház most ismét a testi büntetések alkalmazására akarná a hatóságokat utalni. E tekintetben tehát az ő módositványának szellemét helyeslem; de azt tartván, hogy a czél, azon czél, a mit helyeslek, tökéletesen eléretik a miniszter ur által felolvasott módosítással is : én azért részemről annak elfogadásához járulok, járulok pedig azért, mert ha mindazt, ami idevonatkozókig azl840-ik IX. törv.czikkben részletesen elmondatik, ki akarnók fejezni és mindazon különbségeire az eseteknek akarnánk, reflectálni,
