Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

248 377. országos üléí novemfter 9. 1871. haszonbérbe a vadászatot azon területen. De megjegyzem még azt is, hogy miután a 3-dik §. most megváltozott és a kényszerű haszonbér nem fogadtatott el: ennek következtében nem is szükséges az, hogy mi a haszonbérről hoszabb §-okban intézkedjünk. Ne csináljunk oly sok §-t, mert az nem az igazság földerítésére szolgál, hanem csali arra, hogy ezen sok §. közt az igazság elveszszen. Azt hiszem, hogy az előadó ur is meg van arról győződve, ho^y nemcsak az ő választói okos emberek; hanem okos emberek azok is, kik a többi képviselő urakat választották; ennek következtében azon községekre, melyek okos emberekből állanak, azon községekre bíznám én azt, és igy a H-ik fejezetet, mely a vadászati jog haszonbérbe adásáról szól, kihagyni szeretném, és e helyett egy uj II-dik fejezetet óhajtanék, mely a vadak által okozott károkról szól. Az én módositványom tehát az: hogy ezen 11-ik fejezet egészen kihagyandó, a fő vadak által okozott károkra vonatkozólag pedig egészen uj fejezetben történjék intézkedés. Jámbor Pál jegyző {olvassa Simonyi Lajos módositványát:) „A második fejezet egészen kihagyandó, a fő vadak által okozott károk pedig külön fejezetbe teendők." Halmosy Endre: T. ház! Ezen fejezetet egészen kihagyni nem lehet, mert a haszonbérről csupán a 6, 7, 8 és 9. § szól, a 10-ik §-t mindenesetre meg kell tartani. Ez azon esetről intézkedik, midőn nagyobb földbirtokok által kisebb birtok körülvétetik, hogy ott kik gyakorolják a vadászatot, vajon van-e joguk a nagyobb birtokosoknak, hogy ott a vadászatot haszonbérbe vehessék? Erre nézve én azt ajánlanám, hogy tegyük át ezen §-t az első fejezetbe. Ezen 10 §. intézkedése szintén megváltozik annak folytán, mert a kényszerű haszonbérbeadás nem fogadtatott el, és én azt ajánlanám, hogy ily esetben a nagyobb földbirtokosnak joga legyen a kisebb birtokokon a vadászati jogot szintén kibérleni. Azonban, ha ezen nagyobb földbirtokos jogával nem él: akkor azon kisebb birtokosok a 3. §. határozata szerint gyakorolhassák a vadászati jogot. Ez több külföldi törvényben is el van fogadva. A nagyobb birtokost e tekintetben minden esetre némileg meg kell védeni, mert az, hogy ha valamely nagyobb birtok közepette, 2—3 holdas birtok fekszik, annak tulajdonosa, hogy megronthassa a nagyobb birtokos vadászatát, még sem helyeselhető; föl kell tehát a nagybirtokosnak tartani azon jogot, hogy ott a vadászatot kibérelhesse. Indítványom tehát az, hogy ezen §. ekkép módosíttassák: (Olvassa.) Ha a 3-ik §. alá tartózd egy vagy több kisebb földbirtok a 2-ik §. első pontjában érintett nagyobb földbirtok közepett fekszik és azonkívül mással nem határos, a nagyobb földbirtok tulajdonosa vagy haszonbérlője a kisebb birtokos a vadászatot egyességileg vagy egyezség nem sikerülte esetében bírói becsű utján legalább hat évre megállapítandó haszonbér mellett kibérelheti. Ha a nagyobb földbirtok tulajdonosa vagy haszonbérlője e jogával nem él, a kisebb birtok tulajdonosa a 2-ik §. és 3-ik §, határozatai szerint gyakorolják a vadászatot. Halász Boldizsár: T. ház! Miután hála istennek már visszaállítottuk, illetőleg nagyón megközelítettük az igazságot, a birtokjog szentségét: igen csodálom, hogy a t. módosító képviselő ur ismét a kiváltságok terére akar visszalépni. Hiszen, miután a kényszeres bérbeadás eszméje már megbukott, e módosításnak nem volna értelme. E módositvány szerintem elkésett, mert az erőszakolt bérbeadás megbukott már: ennélfogva én t. Simonyi Lajos képviselő barátomnak módositványát, mely az egész 2-ik fejezetet kihagyja, pártolom. Ürményi Miksa előadó: Én kénytelen vagyok elismerni, hogy néhány szakasza ezen fejezetnek megszűnt szükségessé lenni. Pl. a 4-ik szakasz. De azt hiszem, Halmosjr t. barátomnak is igaza van, hogy a 10-dik szakasz az elesett eszmével összefüggésben nincs s az ismét hallott nézetet, hogy a módositvány elkésett volna: már csak azért sem pártolhatom, mert itt fekszik előttünk két törvényhozásnak müve, mint a bajor és poroszországi. (FölkiáltásoJc: Mi közünk hozzá!) Kérem,, én azt hiszem, hogy ez figyelmet érdemel; mert mind a kettőben ben van az, mit most már elfogadtunk, t. i. a községektől van függővé téve, hogy bérbe adja-e vagy nem ? Mind a két műben ben van az, mit t. képviselőtársara egy bontatlan egésznek jelentett ki. Az ilyen inclivák históriája a praxisban az lehet, hogy pl. egy 3000 holdat tevő erdő közepén van egy 6 holdas rét s ott van egy forrás, hová mindennap kijön 50 — 60 szarvas vizet inni. Most már kérdem : van-e joga annak a 6 holdas birtokosnak, hogy ő ott 50 — 60 sza,rvast lőhessen ? Ez bizonyára nem volna igazságos; itt'tehát az államnak interveniálnia kell, hogy állítson föl oly magyarázatot, mely jogtalanságra ne vezessen. (Helyeslés.) Mert az illető tulajdonosnak azon 50— 100 szarvas bizonyára igen sok füvibe és pénzibe kerülhet. (Fölkíáltások: Csináljanak kertet!) Bátor vagyok kérni a t. házat: méltóztassanak a 10-dik és a 11-dik §-t ezen értelemben meghagyni. Ennélfogva a módositványt elkésettnek nem tarthatom.