Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

377. országos ülés november 9. 1871. 243 hassák, vagyis, hogy azoknak jövedelmét nö­veljék. T. ház! már ha a községek köteleztetnek — vagy akarják, vagy sem — kiadni haszonbérbe területei­ket vadászat gyakorlására: akkor nem ugy hasz­nosíthatják a haszonbérbeadás jogát, mintha szabad tetszésüktől volna feltételezve; mert ha ez az ő szabad tetszésöktől volna feltételezve, bizonyára kiadnák, ha üdvösebbnek tartják; ha pedig károsnak tartják: ezt nem teszik, ha erre a törvény által nem kényszeríttetnek. E tekintetből, t. ház! de még azért is, mert ezen pont ellentétben áll a 2-dik pontnak elfogadott módozatával: ezen pontot kitörültetni kívánom. Perczel István: Épen ezen harmadik pont mutatja, hogy indítványom nem idevaló, mert ha ezen pont elfogadtatnék: akkor az én indítványom abban kivételt képezne. Azt kellene tehát mondani: „kivétetnek mégis mindazonál­tal a kisebb birtokosok, kik egyesülve ennyi holdat birnak, holott ha a 2-dik §-hoz csatoljuk módositványomat, az abból successive követ­keznék. Ürményi Miksa előadó : A második §. így kezdődik : „saját földbirtokán a tulajdonos", s igy meglehet, hogy mindkettőnknek igazunk van, vagyis ezen módositvány külön §-ba való ; tehát tartozik a 2-ik §. után, de semmiesetre a 2-dik §.-ba. Perczel István : Egyébiránt a mi ezen 3. §-t illeti, azt én nem pártolhatom. Simonyi Ernő: Mindenekelőtt a külön szakaszokról beszéljünk! Elnök: Tessék esak a 3-dik §-nál ma­radni. Simonyi Ernő: Azt méltóztattak mon­dani, hogy Perczel módosítása a 2-ik §-hoz nem tartozik, a 3-ikhoz nem tartozhatik, tehát külön szakasz lesz. A 3-ik §. előtt kell tehát róla be­szélni. Elnök: Ha a 3-dik §. el talál esni: ak­kor a módositvány fog helyére jönni. Méltóztas­sék tehát a 3-ik §. felett határozni. Perczel István: E 3-ik §-ban ki van mondva a kényszerbérlet. Miért gyámkodjunk mi mindig a községek felett? Mondjuk ki, hogy a kik az előbbi szakasz értelmében önálló vadá­szati jogot nem gyakorolhatnak: azok belátásuk szerint, a czélszerüség szempontjából vadászati joguk felett szabadon rendelkezhetnek a törvény korlátai közt. De nem a község, hanem az il­lető tulajdonosok; mert mi köze ahoz a kis há­zasnak, a gyámnak, ki szinte a községben lakik, de nincsen földterülete, mi határoztassék a föld­nek haszonbérbeadására nézve? Következéské­pen azt mondom, hogy az illető tulajdonosok a többség határozata szerint intézkedjenek. Hoffmann Pál: Nem tudom, az előt­tem szólott t. képviselő ur visszavette-e módo­sitványát vagy nem? Arra akartam megjegyzést tenni. Elnök: Méltóztassék a 3-ik §-hoz szólani. Hoffmann Pál: Ahhoz vagyok bátor hozzászólani, a mit Perczel képviselő ur előter­jesztett, eredetileg a 2-ik §-hoz, mint 3-dik be­kezdést, a melyre azonban a központi bizottság előadója azon megjegyzést tette, hogy a 3-dik §-hoz való. Ennélfogva, ugy hiszem, jogosítva vagyok, az általa elsőben beterjesztett módosit­ványhoz is, mely a központi bizottság előadója által a 3-dik §-hoz csatoltatni inditványozta­tott, —• hozzászólani. Elnök: Én nem gátolhatom a szót, de azt hiszem : sokkal jobban érünk czélt, ha tisz­tába jövünk az iránt, vajon a 3-ik §. egyátalán megáll-e vagy elesik ; mert ha elesik, akkor ha­tároz a t. ház a felett, jön-e valami annak he­lyére ; ha kivételre szükség van, természetes, hogy ez jön helyére. Hoffmann Pál: Én ahhoz akarok hoz­zászólani, hogy a Perczel képviselő ur által elő­terjesztett módositvány nem a 3-dik §-hoz való, a mint a t. központi bizottság előadója azt mondotta, hanem a 2-dik §-hoz, s ezt akarom indokolni. A 2-ik §-ban foglaltatik annak meg­határozása, kik gyakorolják saját földjeiken a vadászati jogot. A 3-dik §-ban nem erről van szó ; hanem arról, hogy az ekként saját tulajdo­nosai által vadászatra nem használt földekkel mi történjék: haszonbérbe adassanak-e, vagy sem ? Perczel képviselő ur erre nézve azt indít­ványozza, hogy azon földbirtokosok, kiknek föld­területei külön-kölön nem teszik ki a 2-ik §-ban megállapított minimumot, földterületeinek egye­sítése által képezhessenek oly vadászati terüle­tet, melyen ők szintén gyakorolhatják a vadá­szati jogot. Nézetem szerint ezen módositvány a 2-dik és nem a 3-dik §-hoz tartozik. S miután a ház e tekintetben nem határozott, hanem csak a központi bizottság előadója tett megjegyzést, mely azonban határozattá nem emeltetett; mi­után továbbá ezen módositvány Perczel képviselő ur által kellő időben lett beterjesztve, t. i. akkor mi dőn a 2-dik §. 2-dik bekezdése lett elfogadva­azt hiszem, hogy ez iránt a háznak most kell határoznia, és én részemről a t. képviselő urnák módosításához egy feltétellel hozzájárulok, ha t. i. kimondatik,hogy az igy egyesitett földeknek közvet­len összefüggésben kell lenniök. Ugy hiszem, ezt gon­dolja a t. indítványozó ur is; mert lehetetlennek tartom, hogy különböző helyeken fekvő földek 31*

Next

/
Oldalképek
Tartalom