Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-353

353. országos ülés június 1. 1871. 13 Ezen okoknál fogva ezen §. első bekezdését igy óhajtanám módosítani, (olvassa): Módositvány a vizszabályozó társulatokról szóló törvényjavaslat 23-ik §-ához. Ezen §. első bekezdése kihagyatván, helyébe ez tétessék: .,Ármentesitő társulatok a belvizek ál­tal érdekeltekkel egyetértve, hatáskörükbe von­hatják az azok által borított területek mente­sítését is; arról pedig minden esetben gondos­kodni tartoznak, hogy a belvizeknek lefolyása munkálataik által ne akadályoztassák, ós azok számára ugyanannyi, és oly biztos lefolyást, a mennyi s a minő a szabályozás volt, biztosítani kötelesek." A §. többi bekezdései maradnak a szerke­zet szerint. E §-nak többi bekezdését aztán érintetlenül hagynám. Ajánlom módositvány ómat a t. ház figyelmébe. (Helyeslés bal felől.) Szapáry Gyula gróf: Én megenge­dem t. ház, hogy e §., melyre nézve Tisza Kál­mán képviselő ur módositványt tett: nem elég világos szerkezetű, nem fejezi ki elég világosán és szabatosan azt, a mit kifejezni akar; de ugyanez áll a központi bizottság által előterjesztett szö­vegre nézve, és Tisza Kálmán módositványára nézve is; és részemről én is módositványt leszek bátor benyújtani, mely felfogásom szerint sza­batosabban fejezi ki azt, a mit a szakasznak kifejeznie kell. Én helyesnek tartom azt, hogy a belvizek levezetendők; azonban meg kell je­gyeznem, hogy a belvizek különbözők, és nem vonhatók mind egyenlő szabályozás alá. Felfo­gásom "szerint erről nem lehet szó, hanem lehet szó arról, hogy azon vizeknek, melyeknek már ezelőtt lefolyásuk volt: lefolyását megakadályozni ne lehessen. Ez nem vétetett fel az eredeti tör­vényjavaslatba, mert erre nézve már van intéz­kedés az 1848-iki X. törvényczikkben, mely azt mondja, hogy a vizek szabad lefolyását megaka­dályozni nem szabad. Minthogy azonban ezen törvényjavaslat a szabályozási müveletekről rész­letesen gondoskodik: nem tartom fölöslegesnek azt, hogy az emiitett 1848-ki X. törvónyezikk rendelete, ezen törvényjavaslatba is felvétessék, és kimondassák, hogy azon vizeknek lefolyását, melyeknek lefolyása volt ezelőtt is, az ármente­sitő társulatnak megakadályoznia nem szabad. A második eset lehet az, hogy a társulat terén összegyűlt belvizek onnan levezettessenek. En megengedem, hogy a társulatoknak érdeké­ben áll az ily vizek levezetése ; de fordulhat elő oly eset is, hogy e vizek levezetése nem az egész társulatnak, hanem csak egyes tagjainak áll érdekében; minthogy azonban a társulat azon kötelezettséget vállalta magára, hogy azon terü­letet a viztől megmenti: az mindegy, vajon az összes társulat, vagy csak egyes tagjának áll-e érdekében a levezetés. Nem ellenzem azt, hogy e tekintetben a nyert haszon arányában intéz­kedés történjék, t. i. ugy, hogy a belvizek leve­zetéséhez : ha csak egyeseknek van érdekében a levezetés, azok nagyobb költségekkel járuljanak, és a szerint vettessék ki a költség. Lehet azon­felül oly eset, t. ház, hogy vannak a társulat kötelékéhez nem tartozó, magasabban fekvő te­rületek, melyekről az állóvizek, mocsárok csak a társulat területén át vezethető le. Ez felfogá­som szerint a törvényben szintén megengedendő, de csak ugy, hogy az illető érdekeltek költsé­gén történjék és csak ugy, hogy ezen levezetés által a társulat birtoka károsodást ne szen­vedjen. Szükséges ezenkívül gondoskodni a tör­vényben arról is, hogj 1 ' ha ezen belvizek oly te­rületen vezetendők át, mely nem a társulaté-: az illető tulajdonos köteles legyen azt áten­gedni, természetesen kártérítés mellett. Ezeket voltam szerencsés előadni; meglehet, hogy az eredeti szöveg ezeket nem fejezi ki szabatosan, de a Tisza képviselő ur által beterjesztett mó­dositvány sem: annálfogva bátor vagyok követ­kező módositványt ajánlani. „Az ármentesitő társulat területének vé­delme által az élő vizek, valamint a területén összegyűlő eső és hó vizek lefolyását meg nem akadályozhatja, s köteles azon vizeknek szabad lefolyását az ármentesítés után is a társulat költségén az ezen levezetés által az érdekeltekre háramló haszon arányában eszközölni. Az ármentesitő társulat nem gátolhatja azon káros belvizek leeresztését, melyek az ár­mentesítés foganatba vétele előtt sem bírtak szabad lefolyással, és melyek csak a mentesített ártéren át vezethetők le, de ezen leeresztés költ­ségeit az érdekelt birtokosok viselik. Ezen le­eresztés által érintett birtokok tulajdonosai tar­toznak a megkívánt területet kárpótlás mellett átengedni, hasonlókép megtérítendők azon károk, melyek az ármentesitő társulatnak szabályozási müveiben ezen leeresztés által okoztatnának. Ezen műveletek keresztülvitele, jelen tör­vénynek illető §§-ai értelmében eszközlendő." Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa Szapáry Gyula gr. módositványát.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? A kik elfogadják, méltóz­tassanak felállani. (Senki sem áll föl.) Követke­zik a Tisza Kálmán módosítványa. Méltóztassék azt felolvasni. Jámbor Pál jegyző (olvassa Tisza Kálmán módositványát.) Elnök: Méltóztassanak fölkelni azok, kik Tisza Kálmán módositványát elfogadják. (Meg­történik.) Kérek ellenpróbát. Méltóztassanak mos*

Next

/
Oldalképek
Tartalom