Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-353
353. országos ülés június 1. 1871. 13 Ezen okoknál fogva ezen §. első bekezdését igy óhajtanám módosítani, (olvassa): Módositvány a vizszabályozó társulatokról szóló törvényjavaslat 23-ik §-ához. Ezen §. első bekezdése kihagyatván, helyébe ez tétessék: .,Ármentesitő társulatok a belvizek által érdekeltekkel egyetértve, hatáskörükbe vonhatják az azok által borított területek mentesítését is; arról pedig minden esetben gondoskodni tartoznak, hogy a belvizeknek lefolyása munkálataik által ne akadályoztassák, ós azok számára ugyanannyi, és oly biztos lefolyást, a mennyi s a minő a szabályozás volt, biztosítani kötelesek." A §. többi bekezdései maradnak a szerkezet szerint. E §-nak többi bekezdését aztán érintetlenül hagynám. Ajánlom módositvány ómat a t. ház figyelmébe. (Helyeslés bal felől.) Szapáry Gyula gróf: Én megengedem t. ház, hogy e §., melyre nézve Tisza Kálmán képviselő ur módositványt tett: nem elég világos szerkezetű, nem fejezi ki elég világosán és szabatosan azt, a mit kifejezni akar; de ugyanez áll a központi bizottság által előterjesztett szövegre nézve, és Tisza Kálmán módositványára nézve is; és részemről én is módositványt leszek bátor benyújtani, mely felfogásom szerint szabatosabban fejezi ki azt, a mit a szakasznak kifejeznie kell. Én helyesnek tartom azt, hogy a belvizek levezetendők; azonban meg kell jegyeznem, hogy a belvizek különbözők, és nem vonhatók mind egyenlő szabályozás alá. Felfogásom "szerint erről nem lehet szó, hanem lehet szó arról, hogy azon vizeknek, melyeknek már ezelőtt lefolyásuk volt: lefolyását megakadályozni ne lehessen. Ez nem vétetett fel az eredeti törvényjavaslatba, mert erre nézve már van intézkedés az 1848-iki X. törvényczikkben, mely azt mondja, hogy a vizek szabad lefolyását megakadályozni nem szabad. Minthogy azonban ezen törvényjavaslat a szabályozási müveletekről részletesen gondoskodik: nem tartom fölöslegesnek azt, hogy az emiitett 1848-ki X. törvónyezikk rendelete, ezen törvényjavaslatba is felvétessék, és kimondassák, hogy azon vizeknek lefolyását, melyeknek lefolyása volt ezelőtt is, az ármentesitő társulatnak megakadályoznia nem szabad. A második eset lehet az, hogy a társulat terén összegyűlt belvizek onnan levezettessenek. En megengedem, hogy a társulatoknak érdekében áll az ily vizek levezetése ; de fordulhat elő oly eset is, hogy e vizek levezetése nem az egész társulatnak, hanem csak egyes tagjainak áll érdekében; minthogy azonban a társulat azon kötelezettséget vállalta magára, hogy azon területet a viztől megmenti: az mindegy, vajon az összes társulat, vagy csak egyes tagjának áll-e érdekében a levezetés. Nem ellenzem azt, hogy e tekintetben a nyert haszon arányában intézkedés történjék, t. i. ugy, hogy a belvizek levezetéséhez : ha csak egyeseknek van érdekében a levezetés, azok nagyobb költségekkel járuljanak, és a szerint vettessék ki a költség. Lehet azonfelül oly eset, t. ház, hogy vannak a társulat kötelékéhez nem tartozó, magasabban fekvő területek, melyekről az állóvizek, mocsárok csak a társulat területén át vezethető le. Ez felfogásom szerint a törvényben szintén megengedendő, de csak ugy, hogy az illető érdekeltek költségén történjék és csak ugy, hogy ezen levezetés által a társulat birtoka károsodást ne szenvedjen. Szükséges ezenkívül gondoskodni a törvényben arról is, hogj 1 ' ha ezen belvizek oly területen vezetendők át, mely nem a társulaté-: az illető tulajdonos köteles legyen azt átengedni, természetesen kártérítés mellett. Ezeket voltam szerencsés előadni; meglehet, hogy az eredeti szöveg ezeket nem fejezi ki szabatosan, de a Tisza képviselő ur által beterjesztett módositvány sem: annálfogva bátor vagyok következő módositványt ajánlani. „Az ármentesitő társulat területének védelme által az élő vizek, valamint a területén összegyűlő eső és hó vizek lefolyását meg nem akadályozhatja, s köteles azon vizeknek szabad lefolyását az ármentesítés után is a társulat költségén az ezen levezetés által az érdekeltekre háramló haszon arányában eszközölni. Az ármentesitő társulat nem gátolhatja azon káros belvizek leeresztését, melyek az ármentesítés foganatba vétele előtt sem bírtak szabad lefolyással, és melyek csak a mentesített ártéren át vezethetők le, de ezen leeresztés költségeit az érdekelt birtokosok viselik. Ezen leeresztés által érintett birtokok tulajdonosai tartoznak a megkívánt területet kárpótlás mellett átengedni, hasonlókép megtérítendők azon károk, melyek az ármentesitő társulatnak szabályozási müveiben ezen leeresztés által okoztatnának. Ezen műveletek keresztülvitele, jelen törvénynek illető §§-ai értelmében eszközlendő." Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa Szapáry Gyula gr. módositványát.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Senki sem áll föl.) Következik a Tisza Kálmán módosítványa. Méltóztassék azt felolvasni. Jámbor Pál jegyző (olvassa Tisza Kálmán módositványát.) Elnök: Méltóztassanak fölkelni azok, kik Tisza Kálmán módositványát elfogadják. (Megtörténik.) Kérek ellenpróbát. Méltóztassanak mos*
