Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-365

I j gg 365. orszígos ülés i tos-e arról a pénzügyminiszter, hogy azon építke­zések egészen oly nagy összegeket fognak-e jővö évben igénybe venni; nem függ-e igen sok az időjárástól, a munkásoktól, a körülményektől ? és ha ezen összegek nem fognak mind igénybe vé­tetni, miért kelljen ezen kölcsönnek az állam­pénztárban heverni? Bennem azon gondolat támadt, hogy miután a pénzügyminiszter ur nem emliti, miből fogja a rendes deficitet fedezni : talán azért kell a millióknak az állampénztárban elhelyezve lenni, hogy azokkal a rendes deficitet legalább maski­rozva fedezhesse, — és ha az isten segít és va­lami véletlen közbe nem jön a rendes deficit fedezésére, a jövő év folytán egy kölcsönt szer­zünk és akkor rendbe jön minden. Meglehet, hogy nem ugy van ; de bennem él ezen gyanú. Méltóztassék megengedni , hogy mikép már Horn képviselőtársam megmondotta, nem he­lyeselhettem a pénzügyminiszter ur azon múlt­kori kijelentését, hogy ő csak ugy felelhet ezen kölesönről, ha azt most megszavazzuk és azután nem.. S miként én a spanyolt büszkéül szerettem, akként Magyarország pénzügyminiszterének ily desperatus nyilatkozatát nem helyeselhetem. (Helyeslés hal felől.) Engedelmet kérek, ha 30 millió felvétele miatt despeiálni kell, az koldus állapot. — Ma­gyarország pénzügye nincsen oly helyzetben, hogy ily összeg felvétele miatt desperálni kell­jen, s ez, tisztelettel mondva, legalább is tapin­tatlanság. (Helyeslés hal felől.) Ha ez pressió akar lenni : azt mondhatjuk, hogy láttunk már nagyobb viharokat is. Mindig azt mondták, itt a pénz, mert ha el nem veszi­tek, drágább lesz, és daczára rósz gazdálkodá­sunknak a pénz mindig olcsóbb lett. A vasúti kölcsön maga megmutatta ezt, mert előbb igen rósz áron kelt, és csak később jó árfolyam ütötte a jelenlegi átlagot. De nem akarok erről sokat beszélni, bár igen sok példát tudnék fölhozni ; hanem azt nyilvánítom, hogy ezen kölcsönt azért sem sze­retném megszavazni, mert a pénzügyminiszter ur takarékosságában nem bizom. (Zaj johb felől.) Engedelmet kérek, minden sértés nélkül legyen mondva, mert én az egyént, mint hivatalnokot veszem, és mint ilyennek hibáit ítélem meg, és magán személyére vonatkozólag legkisebb vonat­kozással sem akarok élni. A pénzügyminiszter ur a múlt évi költség­vetés beterjesztése alkalmával pénzügyminiszteri hivatalának első actusát egy igen hibás lépés­sel, t. i. a hivatalnokok fizetésének fölemelésé­vel kezdette meg. Megengedem, hogy más körülmények között sptember 23. 1871. ez méltányos lett volna, és én is megszavaztam volna; mert tudom, hogy a nyomor a hivatal­nokok közt sok helyütt igen nagy; de ha busz év alatt a Bach és provisorium alatt tudták tűrni : várhattak volna addig, mig az ország pénzügyeit rendezi. És ha a pénzügyminiszter ur ezen egyetlen lépést nem teszi, ma ezen 1.600,000 forint de­ficit nem existal, és akkor a kölcsönnel máskép beszéltünk volna ; — mert oly állam, melynek deficitje van, s oly állam, melynek deficitje nincs, csak ugyan különböző föltételek alatt kap köl­csönt. (Igaz ! Ugy van! bal felől.) Engedelmet kérek, talán hibáztam, mert a mint hallottam, pénzügyminiszter ur egyszer gaz­dálkodott, és ez akkor volt, midőn egyszer Bécs­ből haza jött, s a 25-ös bizottság munkálatára, mely az igazságügyi organisatiót bevégezte: azt mondotta, hogy nekem ily nagy mérvű organi­satióra nincsen pénzem. Sajátságos dolog az uraim, a hivatalnokok fizetésének fölemelésére volt pénze a miniszter urnák, az igazságügyi szervezésre pedig nem volt; pedig méltóztassanak fölvenni a dolgot, ugy a mint van: építhetünk vasutakat, csatornákat és építhetünk nem tudom miféle palotákat a hiva­talnokoknak, ha igazságügyünk szervezve nem lesz, leszünk oly állam, mint Eumenia és Török­ország; de culturállammá nem leszünk. (Élénk helyesles hal felől.) A jó igazságszolgáltatás, a személy és vagyon biztonság fölemeli a birtok értékét, megszilárdítja a hitelt, olcsóvá teszi a pénzt, — tehát a leghe­lyesebb befektetés — a jó igazságszolgáltatás kihat a gazdászatra, iparra, kereskedésre, kihat az állam hitelére, miért is Magyarország pénz­ügyminiszterétől, ha egyébként nem tudna segí­teni, azt követelem, hogy adja el az állam, ja­vait, •— vagy ha más ut nincs, vesse zálogba és adja el a korona gyémántjait, és ha mindezen gyémántokat és gyöngyöket eladta, és ezek árán a jó igazságszolgáltatást megszerezte : megsze­rezte egyúttal a korona legszebb gyémántját s legdrágább ékességet a jó justiát. Ezek azon indokok, miért nem akarom én a pénzügyminiszter urnák dispositiója alá adni azon sok milliót. Tisztelt ház! Nagy munka vár még ránk nem sokára : a budgetet fogjuk tárgyalni, Gon­dolja meg a t. ház, lelkesüljön a ház minden párt-árnyalata azon eszméért, hogy töröljük ki hazánk rendes költségvetéséből a deficitet. Lehet ezt tenni, csak akarni kell, iparkodjék miniszter ur is takarékosnak lenni ott, a hol kell: és ezen eredményt el fogja érni. Ha ez meglesz, akkor rendkívüli kiadásaink érdekében kopogtassunk kölcsönért, és mi azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom