Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-365
I j gg 365. orszígos ülés i tos-e arról a pénzügyminiszter, hogy azon építkezések egészen oly nagy összegeket fognak-e jővö évben igénybe venni; nem függ-e igen sok az időjárástól, a munkásoktól, a körülményektől ? és ha ezen összegek nem fognak mind igénybe vétetni, miért kelljen ezen kölcsönnek az állampénztárban heverni? Bennem azon gondolat támadt, hogy miután a pénzügyminiszter ur nem emliti, miből fogja a rendes deficitet fedezni : talán azért kell a millióknak az állampénztárban elhelyezve lenni, hogy azokkal a rendes deficitet legalább maskirozva fedezhesse, — és ha az isten segít és valami véletlen közbe nem jön a rendes deficit fedezésére, a jövő év folytán egy kölcsönt szerzünk és akkor rendbe jön minden. Meglehet, hogy nem ugy van ; de bennem él ezen gyanú. Méltóztassék megengedni , hogy mikép már Horn képviselőtársam megmondotta, nem helyeselhettem a pénzügyminiszter ur azon múltkori kijelentését, hogy ő csak ugy felelhet ezen kölesönről, ha azt most megszavazzuk és azután nem.. S miként én a spanyolt büszkéül szerettem, akként Magyarország pénzügyminiszterének ily desperatus nyilatkozatát nem helyeselhetem. (Helyeslés hal felől.) Engedelmet kérek, ha 30 millió felvétele miatt despeiálni kell, az koldus állapot. — Magyarország pénzügye nincsen oly helyzetben, hogy ily összeg felvétele miatt desperálni kelljen, s ez, tisztelettel mondva, legalább is tapintatlanság. (Helyeslés hal felől.) Ha ez pressió akar lenni : azt mondhatjuk, hogy láttunk már nagyobb viharokat is. Mindig azt mondták, itt a pénz, mert ha el nem veszitek, drágább lesz, és daczára rósz gazdálkodásunknak a pénz mindig olcsóbb lett. A vasúti kölcsön maga megmutatta ezt, mert előbb igen rósz áron kelt, és csak később jó árfolyam ütötte a jelenlegi átlagot. De nem akarok erről sokat beszélni, bár igen sok példát tudnék fölhozni ; hanem azt nyilvánítom, hogy ezen kölcsönt azért sem szeretném megszavazni, mert a pénzügyminiszter ur takarékosságában nem bizom. (Zaj johb felől.) Engedelmet kérek, minden sértés nélkül legyen mondva, mert én az egyént, mint hivatalnokot veszem, és mint ilyennek hibáit ítélem meg, és magán személyére vonatkozólag legkisebb vonatkozással sem akarok élni. A pénzügyminiszter ur a múlt évi költségvetés beterjesztése alkalmával pénzügyminiszteri hivatalának első actusát egy igen hibás lépéssel, t. i. a hivatalnokok fizetésének fölemelésével kezdette meg. Megengedem, hogy más körülmények között sptember 23. 1871. ez méltányos lett volna, és én is megszavaztam volna; mert tudom, hogy a nyomor a hivatalnokok közt sok helyütt igen nagy; de ha busz év alatt a Bach és provisorium alatt tudták tűrni : várhattak volna addig, mig az ország pénzügyeit rendezi. És ha a pénzügyminiszter ur ezen egyetlen lépést nem teszi, ma ezen 1.600,000 forint deficit nem existal, és akkor a kölcsönnel máskép beszéltünk volna ; — mert oly állam, melynek deficitje van, s oly állam, melynek deficitje nincs, csak ugyan különböző föltételek alatt kap kölcsönt. (Igaz ! Ugy van! bal felől.) Engedelmet kérek, talán hibáztam, mert a mint hallottam, pénzügyminiszter ur egyszer gazdálkodott, és ez akkor volt, midőn egyszer Bécsből haza jött, s a 25-ös bizottság munkálatára, mely az igazságügyi organisatiót bevégezte: azt mondotta, hogy nekem ily nagy mérvű organisatióra nincsen pénzem. Sajátságos dolog az uraim, a hivatalnokok fizetésének fölemelésére volt pénze a miniszter urnák, az igazságügyi szervezésre pedig nem volt; pedig méltóztassanak fölvenni a dolgot, ugy a mint van: építhetünk vasutakat, csatornákat és építhetünk nem tudom miféle palotákat a hivatalnokoknak, ha igazságügyünk szervezve nem lesz, leszünk oly állam, mint Eumenia és Törökország; de culturállammá nem leszünk. (Élénk helyesles hal felől.) A jó igazságszolgáltatás, a személy és vagyon biztonság fölemeli a birtok értékét, megszilárdítja a hitelt, olcsóvá teszi a pénzt, — tehát a leghelyesebb befektetés — a jó igazságszolgáltatás kihat a gazdászatra, iparra, kereskedésre, kihat az állam hitelére, miért is Magyarország pénzügyminiszterétől, ha egyébként nem tudna segíteni, azt követelem, hogy adja el az állam, javait, •— vagy ha más ut nincs, vesse zálogba és adja el a korona gyémántjait, és ha mindezen gyémántokat és gyöngyöket eladta, és ezek árán a jó igazságszolgáltatást megszerezte : megszerezte egyúttal a korona legszebb gyémántját s legdrágább ékességet a jó justiát. Ezek azon indokok, miért nem akarom én a pénzügyminiszter urnák dispositiója alá adni azon sok milliót. Tisztelt ház! Nagy munka vár még ránk nem sokára : a budgetet fogjuk tárgyalni, Gondolja meg a t. ház, lelkesüljön a ház minden párt-árnyalata azon eszméért, hogy töröljük ki hazánk rendes költségvetéséből a deficitet. Lehet ezt tenni, csak akarni kell, iparkodjék miniszter ur is takarékosnak lenni ott, a hol kell: és ezen eredményt el fogja érni. Ha ez meglesz, akkor rendkívüli kiadásaink érdekében kopogtassunk kölcsönért, és mi azt