Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-362

gg 862. országos ülés a jelen évben ; mig a rendkívüli födözet csak 29.401,435 frt, tehát 13.209,091 írttal keve­sebb, mint a mi a jelen évre lőn előirányozva. Ama kiadási többlet és eme bevételi keve­sebblet 32.302,233 forinttal teszi kedvezőtlenebbé a mórleget. A rendkívüli kiadások és bevételek mérlegé­nek im e kedvezőtlen állása teszi szükségessé, hogy legalább részben kölcsön utján gondoskod­junk az ily tetemesen növekedett hiány fedezhe­téséről. Mi már a kiadások emelkedésének és a be­vételek csökkenésének tényezőit illeti, ki kell emelnem, hogy amaz szinte kizárólag anyagilag is gyümölcsöző, részint már eddig tett, részint a jövőre czélba vett befektetésekből ered, és ép azért kevésbbé aggasztó; emez a készletek elfo­gyásában, kimerülésében leli magyarázatát, mi­ként ezt, ugy egyiket mint másikat, részletezni mindjárt bátorkodom. A pénzügyminisztérium rendkívüli kiadásai­nak többlete tesz 9.128,000 frtot. Ebből 5 mil­liót a vasutaknak adandó subventiók vesznek igénybe, mely czólra a múlt évre 1 millió, a jelen évre 5 millió volt előirányozva, mig a jö­vőre 10.000,000 írt látszik szükségesnek. Éhez járul a forgalomnak már átadott és még ezen költségvetési év folyamán átadandó ál­lamvasutak mérlegének kiegyenlítésére 991,000 forint, több mint felerészben a zákány-zágrábi vonal részére ; a gömöri iparvasutakra 450,000 frt, a Ferencz-csatornára pedig 500,000 frt. E négy tétel, mely mindannyi a közlekedési ügyből ered, már magában közel 7.000,000 fo­rintot tesz, ugy hogy csak a feiinmaradó 2 millió és pár százezer forint illeti a sajátképi pénzügyi tárczát. Ezen összeg az újonnan állítandó adó­hivatalok, vám- és adóőrségek első berendezé­sére ós az adóhátralék liquidatiójára van szánva. Az adóhivatalok első berendezésére igénybe vétetik vagy 200,000 írt; ezen adóhivatalok egy részben a határőrvidéken lesznek állitandók, a vám- és adóőrségek kizárólag ott. Föl van véve egy tétel adóhátralékok liqui­datiójára. Előleges értesülésem szerint mondha­tom, hogy vagy 4000 községben az egyesek adó­könyvecskéi nem egyeznek a B) tabellával. Mind a kincstár, mind az egyes adófizetők érdeke kí­vánja, hogy a kettő közt az összhangzás helyre­állittassék, és mihelyt az adókezelés mellett le­hetséges lesz arra időt fordítani, el vagyok ha­tározva, ha a törvényhozás arra az eszközöket meg nem tagadja, azt munkába venni; nehogy egyesek zaklatásoknak legyenek kitéve, a kik nem tartoznak, mig mások adótartozásuk alól kibújhassanak. Horvátországnak jár az adóhátralékokra szeptember 16. 1871. 1868-ban befolyt összegnek 63% fejében 185,000 frt. Építkezésekre egy millió, jelesen a vámháznál 100,000 írttal több, mint a jelenév­ben, t. i. 800,000 frt. Az épület készülőben van és siettetése, miután 7—8 száz ezer forint már benne hever, csak gazdálkodás, miután bért a mellett fizetni kell, nem is említve, hogy alkal­mas helyiségben mennyivel jobb a szolgálat. Ezen 800,000 írttal a költekezés súlya be lesz fejezve. Hasonló építkezést vennénk czélba Budán. Budán az összes pénzügyi igazgatásnak, tehát a pénz­ügyigazgatóságnak, az adóhivatalnak, a pénzügy­őrségnek, a fogyasztási adóközegeknek bérházban kell elhelyezkedve lenni, folytonos fölmondások, folytonos béremelések mellett, és a helyiségek nem megfelelők. Budán van a kormánynak egy alkalmas telke, pár százezer forinttal lehetne rajta czélszerü épületet emelni, s azon összeg kamatja megfelelne vagy talán mögötte is ma­rad azon bérnek, mely most fizettetik. A he­lyiség egészen arra való, s azért voltam bátor javaslatba hozni. További építkezések nem a szo­kottnál nagyobb mérvben, hanem a fokozatos fejlődés igényeinek megfelelőleg lettek előirá­nyozva a dohányjövedéknél, és végre a selmeczi bánya-akadémia építéséreelőirányoztatott 100,000 frt. Ez utóbbi talán a legrégibb bányász aka­démiák egyike, ha nem a legrégibb a continen­sen, mindenesetre egyetlen a magyar monarchiá­ban, és most ott járván, megvallom csodálkozás­sal tapasztaltam, azon nyomorúságos elhelyezést, a miben az sinylik. Alig tudnám hamarjában meg­mondani hányféle szétszórva létezik, és kik a t. képviselő urak közül Selmeczet ismerik, megtud­ják mérni annak horderejét, mit tesz az, ha ott va­lamely intézet a város különböző részein szét van szórva, hegyen-völgyön véghetetlen rósz kövezés mellett, olyan mellett, a melyet legna­gyobb részben maga a természet alkotott, hegyes bökős kövekből, ugy, hogy el merem mondani, hogy csak nagy fáradsággal lehetséges az egy­mástól legtávolabbra eső helyekre félóra alatt eljutni. Hogy lehessen már most egységes vezetést, fölügyeletet, összehatást biztosítani oly állapot­ban, midőn az intézet öt-hat helyen van szét­szórva ? Telkek hiányában sem vagyunk, s így bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék megnyugvással venni azon 100,000 frtot, melyet ott egy épület emelésére előirányoztam. Mindezen építkezések egyébiránt együttvéve egy milliót tesznek. Az állam javaknál az erdőknek és a bányá­szatnál a rendkívüli kiadások többlete szinte egy millióra megy, mind oly müveletekre, melyek a jövedelem tartós emelésének föltételeit képezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom