Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-362
gg 862. országos ülés a jelen évben ; mig a rendkívüli födözet csak 29.401,435 frt, tehát 13.209,091 írttal kevesebb, mint a mi a jelen évre lőn előirányozva. Ama kiadási többlet és eme bevételi kevesebblet 32.302,233 forinttal teszi kedvezőtlenebbé a mórleget. A rendkívüli kiadások és bevételek mérlegének im e kedvezőtlen állása teszi szükségessé, hogy legalább részben kölcsön utján gondoskodjunk az ily tetemesen növekedett hiány fedezhetéséről. Mi már a kiadások emelkedésének és a bevételek csökkenésének tényezőit illeti, ki kell emelnem, hogy amaz szinte kizárólag anyagilag is gyümölcsöző, részint már eddig tett, részint a jövőre czélba vett befektetésekből ered, és ép azért kevésbbé aggasztó; emez a készletek elfogyásában, kimerülésében leli magyarázatát, miként ezt, ugy egyiket mint másikat, részletezni mindjárt bátorkodom. A pénzügyminisztérium rendkívüli kiadásainak többlete tesz 9.128,000 frtot. Ebből 5 milliót a vasutaknak adandó subventiók vesznek igénybe, mely czólra a múlt évre 1 millió, a jelen évre 5 millió volt előirányozva, mig a jövőre 10.000,000 írt látszik szükségesnek. Éhez járul a forgalomnak már átadott és még ezen költségvetési év folyamán átadandó államvasutak mérlegének kiegyenlítésére 991,000 forint, több mint felerészben a zákány-zágrábi vonal részére ; a gömöri iparvasutakra 450,000 frt, a Ferencz-csatornára pedig 500,000 frt. E négy tétel, mely mindannyi a közlekedési ügyből ered, már magában közel 7.000,000 forintot tesz, ugy hogy csak a feiinmaradó 2 millió és pár százezer forint illeti a sajátképi pénzügyi tárczát. Ezen összeg az újonnan állítandó adóhivatalok, vám- és adóőrségek első berendezésére ós az adóhátralék liquidatiójára van szánva. Az adóhivatalok első berendezésére igénybe vétetik vagy 200,000 írt; ezen adóhivatalok egy részben a határőrvidéken lesznek állitandók, a vám- és adóőrségek kizárólag ott. Föl van véve egy tétel adóhátralékok liquidatiójára. Előleges értesülésem szerint mondhatom, hogy vagy 4000 községben az egyesek adókönyvecskéi nem egyeznek a B) tabellával. Mind a kincstár, mind az egyes adófizetők érdeke kívánja, hogy a kettő közt az összhangzás helyreállittassék, és mihelyt az adókezelés mellett lehetséges lesz arra időt fordítani, el vagyok határozva, ha a törvényhozás arra az eszközöket meg nem tagadja, azt munkába venni; nehogy egyesek zaklatásoknak legyenek kitéve, a kik nem tartoznak, mig mások adótartozásuk alól kibújhassanak. Horvátországnak jár az adóhátralékokra szeptember 16. 1871. 1868-ban befolyt összegnek 63% fejében 185,000 frt. Építkezésekre egy millió, jelesen a vámháznál 100,000 írttal több, mint a jelenévben, t. i. 800,000 frt. Az épület készülőben van és siettetése, miután 7—8 száz ezer forint már benne hever, csak gazdálkodás, miután bért a mellett fizetni kell, nem is említve, hogy alkalmas helyiségben mennyivel jobb a szolgálat. Ezen 800,000 írttal a költekezés súlya be lesz fejezve. Hasonló építkezést vennénk czélba Budán. Budán az összes pénzügyi igazgatásnak, tehát a pénzügyigazgatóságnak, az adóhivatalnak, a pénzügyőrségnek, a fogyasztási adóközegeknek bérházban kell elhelyezkedve lenni, folytonos fölmondások, folytonos béremelések mellett, és a helyiségek nem megfelelők. Budán van a kormánynak egy alkalmas telke, pár százezer forinttal lehetne rajta czélszerü épületet emelni, s azon összeg kamatja megfelelne vagy talán mögötte is marad azon bérnek, mely most fizettetik. A helyiség egészen arra való, s azért voltam bátor javaslatba hozni. További építkezések nem a szokottnál nagyobb mérvben, hanem a fokozatos fejlődés igényeinek megfelelőleg lettek előirányozva a dohányjövedéknél, és végre a selmeczi bánya-akadémia építéséreelőirányoztatott 100,000 frt. Ez utóbbi talán a legrégibb bányász akadémiák egyike, ha nem a legrégibb a continensen, mindenesetre egyetlen a magyar monarchiában, és most ott járván, megvallom csodálkozással tapasztaltam, azon nyomorúságos elhelyezést, a miben az sinylik. Alig tudnám hamarjában megmondani hányféle szétszórva létezik, és kik a t. képviselő urak közül Selmeczet ismerik, megtudják mérni annak horderejét, mit tesz az, ha ott valamely intézet a város különböző részein szét van szórva, hegyen-völgyön véghetetlen rósz kövezés mellett, olyan mellett, a melyet legnagyobb részben maga a természet alkotott, hegyes bökős kövekből, ugy, hogy el merem mondani, hogy csak nagy fáradsággal lehetséges az egymástól legtávolabbra eső helyekre félóra alatt eljutni. Hogy lehessen már most egységes vezetést, fölügyeletet, összehatást biztosítani oly állapotban, midőn az intézet öt-hat helyen van szétszórva ? Telkek hiányában sem vagyunk, s így bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék megnyugvással venni azon 100,000 frtot, melyet ott egy épület emelésére előirányoztam. Mindezen építkezések egyébiránt együttvéve egy milliót tesznek. Az állam javaknál az erdőknek és a bányászatnál a rendkívüli kiadások többlete szinte egy millióra megy, mind oly müveletekre, melyek a jövedelem tartós emelésének föltételeit képezik.