Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-362

92 362. országos ülés szeptember 16. 1871. hogy kétségbe vonathassák, hogy mindenekelőtt szükséges, hogy a törvénynek akár végrehajtása akár módosítása iránt a törvényjavaslat minél előbb beterjesztessék, mert hisz ezen törvény megalkotása nélkül a törvényhatóságok rende­zése véglegesen be sem fejezhető, minthogy ezen rendezéseknek egy főkérdését épen azon körül­mény képezi, hogy melyek azon összegek, me­lyekről a törvényhatóság az adóleszállitás kö­vetkeztében anélkül rendelkezhetik, hogy kény­telen legyen a törvényhatóság lakóinak adóter­hét felemelni. Mert ugy hiszem, abban egyetér­tünk mindnyájan, hogyha a jövő megye a ren­dezés utáni első működését az adó felemelésével fogja kezdeni, ez a megyei önkormányzat iránt a bizalmat és rokonszenvet tönkre tenni igen, de előmozdítani egyáltalán nem íogja. Továbbá t. ház a törvény megalkotása nél­kül a jövő évi államköltségvetés sem állapittatha­tik meg; mert mindaddig, mig tudva nincsen, hogy j mily egyenes adókból és mily mérvben történik j leszállítás : addig a kivetendő adók összegét és igy a költségvetés fedezetét is véglegesen meg­állapítani nem lehet. Sürgős pedig ezen törvény­javaslatnak a minisztérium általi előterjesztése, mert bármilyen legyen: az okvetlenül szükséges, hogy adassék át a pénzügyi bizottság hosszabb időt bivánó tárgyalásának. Ennélfogva bátor le­szek a következő határozati javaslatot a t. ház engedelmével felolvasni. {Olvassa.) Határozati javaslat. Az 1870-ik évi XLII-ik t. ez. azt rendel­vén, hogy a törvényhatóságok közigazgatási költ­ségeiket jövőre saját házi pénztárukból fedezzék, s e végett a házi adó az egyenes (föld, ház, jövedelem, személyes, kereseti) államadók után százalékokban vetessék ki; a pénz- és belügymi- | nisztereket egyszersmind oda utasította: hogy még az 1870-ik év folytán törvényjavaslatot terjeszszenek elő a föld, ház, jövedelem és sze­mélyes kereseti adó oly mérvű leszállításáról, hogy e leszállítás a lehetőségig megfeleljen azon főösszegnek, melyet az állam az 1870-ik évben a közigazgatási czélokra az összes törvényhatósá­goknak kiszolgáltatott. Az illető miniszterek a törvény e rendele­tének mind ez ideig nem feleltek meg: az érin­tett törvények megalkotása előtt pedig sem a törvényhatóságoknak rendezése véglegesen be nem fejezhető; sem a jövő évi államköltségvetés meg nem állapitható, határozza el ennélfogva a ház, hogy: „A pénzügyminiszter, a belügyminiszterrel egyetértve, az egyenes államadóknak azon czél­ból, hogy a hatóságok közigazgatási költségei­ket saját házi pénztárukból fedezhessék; mikép eszközlendő leszállításáról még az országgyűlésnek mostani együttléte alatt törvényjavaslatokat ter­jeszszen be; hogy az a pénzügyi bizottságnak a megkívántató előleges tárgyalás végett a jövő évi költségvetéssel együtt kiadathassák." Kérem ezen határozati javaslatot kinyo­matni, fönntartván magamnak, hogy a körül­ményekhez képest annak sürgős tárgyalását kér­hessem. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a ha­tározati javaslat kinyomatik s a t. ház szándéka szerint tárgyalására nap tűzetik. Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : Én nem tagadom t. ház! hogy azon tájékozással, melyet nyújtani kötelességemnek tartottam, nincs pótolva a törvény által kivánt, és beterjesztetni parancsolt törvényjavaslat; (Halljiik!') azt is elismerem, hogy ha azon javaslat ugy nyuj­tatik be s fogadtatik el, amint az annak be­nyújtását parancsoló törvény rendeli, igen sok inconveni entia fog felidéztetni, melyről az előt­tem szólott igen t. képviselő ur az imént meg­emlékezett, s épen az e körüli habozás egyik oka annak, miért nem lett azon törvényjavaslat mindeddig benyújtva. Én részemről meg vagyok győződve, hogy ha szorosan a törvény alapjára lesz fektetve ezen törvényjavaslat, és a szerint fogadtatik el: azon inconvenientiákat kikerülni nem lehet, amint hogy azokat föltételesen már maga a t. képviselő ur is elismerni látszik. Egy felől tehát előttünk áll azon tudat és meggyőződés, hogy a kérdéses törvényjavaslatot már most szorosan a törvény alajyjára fektetni alig lehet, — másnemű törvényjavaslat előter­jesztése pedig a törvénybe ütköznék. Ezen Scylla és Charybdis közt habozva, késlekedtünk annak benyújtásával; mindazáltal elismerem, hogy akár igy, akár ugy, tenni kell valamit, mert igaz, hogy sem a törvényhatósá­gok végleges szervezése olyképen legalább, hogy azok saját domesticájokból láthassák el szüksé­geiket, — miként a törvény kívánja, megelőző­leg — nem lehetséges, sem nem lehetséges a pénz­ügyi tőrvény megalkotása; és épen azért én részemről késznek nyilatkozom, egyetértve tiszt­társammal a belügyminiszterrel, még az együtt­lét ideje alatt a törvényjavaslatot benyújtani. Méltóztassanak — ha az nem lenne tán a lé­tező alapon meggyőződésünk szerint is kielégítő, — megengedni nekünk azt, hogy alkothassunk kötelességünk szerint a törvényes alapon, de megmondhassuk egyúttal nézeteinket az iránt is, mikép lehetne, nem ugyan a létező törvénynek, de a dolog természetének és a ezélszerüségnek inkább megfelelően eljárni. Azt gondolom, ezzel egyik és másik is meg lesz elégedve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom