Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-362
92 362. országos ülés szeptember 16. 1871. hogy kétségbe vonathassák, hogy mindenekelőtt szükséges, hogy a törvénynek akár végrehajtása akár módosítása iránt a törvényjavaslat minél előbb beterjesztessék, mert hisz ezen törvény megalkotása nélkül a törvényhatóságok rendezése véglegesen be sem fejezhető, minthogy ezen rendezéseknek egy főkérdését épen azon körülmény képezi, hogy melyek azon összegek, melyekről a törvényhatóság az adóleszállitás következtében anélkül rendelkezhetik, hogy kénytelen legyen a törvényhatóság lakóinak adóterhét felemelni. Mert ugy hiszem, abban egyetértünk mindnyájan, hogyha a jövő megye a rendezés utáni első működését az adó felemelésével fogja kezdeni, ez a megyei önkormányzat iránt a bizalmat és rokonszenvet tönkre tenni igen, de előmozdítani egyáltalán nem íogja. Továbbá t. ház a törvény megalkotása nélkül a jövő évi államköltségvetés sem állapittathatik meg; mert mindaddig, mig tudva nincsen, hogy j mily egyenes adókból és mily mérvben történik j leszállítás : addig a kivetendő adók összegét és igy a költségvetés fedezetét is véglegesen megállapítani nem lehet. Sürgős pedig ezen törvényjavaslatnak a minisztérium általi előterjesztése, mert bármilyen legyen: az okvetlenül szükséges, hogy adassék át a pénzügyi bizottság hosszabb időt bivánó tárgyalásának. Ennélfogva bátor leszek a következő határozati javaslatot a t. ház engedelmével felolvasni. {Olvassa.) Határozati javaslat. Az 1870-ik évi XLII-ik t. ez. azt rendelvén, hogy a törvényhatóságok közigazgatási költségeiket jövőre saját házi pénztárukból fedezzék, s e végett a házi adó az egyenes (föld, ház, jövedelem, személyes, kereseti) államadók után százalékokban vetessék ki; a pénz- és belügymi- | nisztereket egyszersmind oda utasította: hogy még az 1870-ik év folytán törvényjavaslatot terjeszszenek elő a föld, ház, jövedelem és személyes kereseti adó oly mérvű leszállításáról, hogy e leszállítás a lehetőségig megfeleljen azon főösszegnek, melyet az állam az 1870-ik évben a közigazgatási czélokra az összes törvényhatóságoknak kiszolgáltatott. Az illető miniszterek a törvény e rendeletének mind ez ideig nem feleltek meg: az érintett törvények megalkotása előtt pedig sem a törvényhatóságoknak rendezése véglegesen be nem fejezhető; sem a jövő évi államköltségvetés meg nem állapitható, határozza el ennélfogva a ház, hogy: „A pénzügyminiszter, a belügyminiszterrel egyetértve, az egyenes államadóknak azon czélból, hogy a hatóságok közigazgatási költségeiket saját házi pénztárukból fedezhessék; mikép eszközlendő leszállításáról még az országgyűlésnek mostani együttléte alatt törvényjavaslatokat terjeszszen be; hogy az a pénzügyi bizottságnak a megkívántató előleges tárgyalás végett a jövő évi költségvetéssel együtt kiadathassák." Kérem ezen határozati javaslatot kinyomatni, fönntartván magamnak, hogy a körülményekhez képest annak sürgős tárgyalását kérhessem. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a határozati javaslat kinyomatik s a t. ház szándéka szerint tárgyalására nap tűzetik. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Én nem tagadom t. ház! hogy azon tájékozással, melyet nyújtani kötelességemnek tartottam, nincs pótolva a törvény által kivánt, és beterjesztetni parancsolt törvényjavaslat; (Halljiik!') azt is elismerem, hogy ha azon javaslat ugy nyujtatik be s fogadtatik el, amint az annak benyújtását parancsoló törvény rendeli, igen sok inconveni entia fog felidéztetni, melyről az előttem szólott igen t. képviselő ur az imént megemlékezett, s épen az e körüli habozás egyik oka annak, miért nem lett azon törvényjavaslat mindeddig benyújtva. Én részemről meg vagyok győződve, hogy ha szorosan a törvény alapjára lesz fektetve ezen törvényjavaslat, és a szerint fogadtatik el: azon inconvenientiákat kikerülni nem lehet, amint hogy azokat föltételesen már maga a t. képviselő ur is elismerni látszik. Egy felől tehát előttünk áll azon tudat és meggyőződés, hogy a kérdéses törvényjavaslatot már most szorosan a törvény alajyjára fektetni alig lehet, — másnemű törvényjavaslat előterjesztése pedig a törvénybe ütköznék. Ezen Scylla és Charybdis közt habozva, késlekedtünk annak benyújtásával; mindazáltal elismerem, hogy akár igy, akár ugy, tenni kell valamit, mert igaz, hogy sem a törvényhatóságok végleges szervezése olyképen legalább, hogy azok saját domesticájokból láthassák el szükségeiket, — miként a törvény kívánja, megelőzőleg — nem lehetséges, sem nem lehetséges a pénzügyi tőrvény megalkotása; és épen azért én részemről késznek nyilatkozom, egyetértve tiszttársammal a belügyminiszterrel, még az együttlét ideje alatt a törvényjavaslatot benyújtani. Méltóztassanak — ha az nem lenne tán a létező alapon meggyőződésünk szerint is kielégítő, — megengedni nekünk azt, hogy alkothassunk kötelességünk szerint a törvényes alapon, de megmondhassuk egyúttal nézeteinket az iránt is, mikép lehetne, nem ugyan a létező törvénynek, de a dolog természetének és a ezélszerüségnek inkább megfelelően eljárni. Azt gondolom, ezzel egyik és másik is meg lesz elégedve.