Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-335

eo S3!>. országos tllés májas 8. 1871. nem mondhatnám, hogy itt nincs zaklatás, azért nem szavazhatok a kiadatásra. (Helyeslés a szélső bal felől.) Máttyus Arisztid: A vitának oly szerte ágazó menete, mely megvallom, rám igen kellemetlen benyomást tett, kényszerit engem is, hogy szavazatomat indokoljam, és nézetemet a fönforgó tárgyban előterjeszszem. Nem tartozom azok közé t. ház, kik az immunitási jog mikénti gyakorlását törvény által akarnák szabályozni, mert azon perczben, melyben ez történnék : szerintem megszűnik az immunitási jog létezése. Azt azonban igen óhajtottam volna, hogy az eddig számosabban előfordult eoncret esetek egy egyenletes tárgyalási mód kifejlődésére szolgáltattak volna okot; igen óhajtottam volna, hogy egy ily fontos jog gyakorlására nézve, legalább az alaplogalmak tekintetében, a ház összes tagjai, tehát az egymással szemben álló pártok is, megegyeztek volna ; mert azt hiszem, hogy épen ezen fontos jog gyakorlatára árnyat vet azon körülmény, hogy mindig és mindannyiszor, valahányszor egy eoncret esetben a kérdéshez hozzá kell szólanunk : egymással homlokegyenest ellenkező nézetek nyilvánultak ezen jog gyakorlásának alapfogalmára nézve. T. ház! Fölfogásom szerint az immunitási jog souverain jog. Ezen jog érvényesítése történik fölfogásom szerint souverain alapon, politikai indokokból. Ezen politikai indokokról számolni sem a t. ház kimondott határozatában, sem annak egyes képviselői adott szavazatukban nem tartoznak senkinek; de ezen politikai indokokat tárgyalás alapjául tenni, fölfogásom szerint, nem lehet, s azért, habár én jogomnak tartom és óhajtom is azt, hogy a t. ház. mindannyiszor , valahányszor egy eoncret eset megoldása vár reá: kívánja az illető czikkeknek, szóval azon incriminált tárgynak, mely miatt a ház valamely tagja ellen eljárás indítandó, fölolvasását, hogy ismerhesse azt és ítélhessen annak tartalma fölött, hogy ekként souverain jogát politikai indokokból gyakorolhassa, mégis helytelennek találom azt, hogy a fölolvasott czikk tárgyalás alá vétessék. Ennélfogva természetes, hogy a mai tárgyalásra is azon szeréiry megjegyzést kell tennem, a mely azonban erős meggyőződésem kifolyása, hogy igen helytelen volt a czikket magát tárgyalás alapjává tenni, de nem is volt ez szükséges : nem szükséges azért, mert a fölött, hogy egy czikk önmagában vétséget képez-e, az eszméket ugy tisztázni, hogy teljes meggyőződéssel mondhassuk: „most egymást capicitáltuk,* teljes lehetetlenség. Ha lehetséges volna, hogy ily nagy testületek egy vétségnek lényege fölött ítéljenek: akkor a birói eljárás évszázadok, évezredek óta nem lett volna szükséges, hogy életbe léptettessék, és nem lett volna szükséges, hogy oly alakban gyakoroltassák, mint mindenütt, több vagy kevesebb eltéréssel, de lényegében ugyanazonosan gyakoroltatik. Arra, hogy politikai indokból Ítéletet mondhassunk : nem szükséges azt tárgyalás alapjául tennünk; nem szükséges annál kevósbbé, mert ezzel befolyásoljuk az esküdtszéket, a mit részemről igen károsnak tartok. Akár akarjuk, akár nem, a t. ház kimondott határozata, mely a czikk megvitatására van alapítva: az esküdtszékre pressiót fog gyakorolni, és pedig fog gyakorolni akkép, a mint annak tagjai a t. ház többségének politikai véleménvét osztják vagy nem. Ha véletlenül az esküdtek más politikai meggyőződésű egyénekből vannak összeállítva, mint a mely politikai vélemény az itt kimondott határozatban mintegy kifejeztetik: legyenek meggyőződve, hogy az illető föl lesz mentve, és megfordítva; pedig én az esküdtszéki intézményt ily módon befolyásolni semmi körülmények közt nem akarom. Részemről tehát, mert már többen nyilatkoztak, én is kimondom, habár máskor véleményemet indokolni sohasem fogom, hogy ez esetben Miletics kiadatása ellen fogok szavazni ; de nem a dolog törvényes szempontját véve alapul, hanem egyedül azon politikai indokokból, melyek ma szerintem helytelenül tárgyalás alá vonattak ; a jelen esetben tehát — mint mondám — souverain jogomat agy fogom gyakorolni, hogy őt ki nem adom. Azonban engedjék meg, hogy még két észrevételt tegyek. A mi a dolog formai oldala ellen fölhozott észrevételeket illeti, fölfogásom szerint, az eljáró bíróság teljesen correct járt el és mi a formák tekintetéből Miletics kiadatását meg nem tagadhatjuk. Mit kivan a törvény ? Azt, hogy a törvényes bíróság kérdése, valamint azt, hogy a vétség alapjául fölvett czikk és az illető perbe vonandó személy között az összefüggés törvényesen kimutatható legyen. E két kellék szerintem meg van, és ha mi megbíráltuk, vajon ezen föltételnek elég van-e téve, és azt találtuk, hogy igen: akkor nekünk e tekintetből a kiadatást megtagadnunk nem szabad. Megtagadhatjuk a kiadatást politikai indokokból, mint azt előbb mondani szerencsém volt, de nem ezen tekintetből. Itt teljesíttetett mindkét föltétel, be van igazolva az, hogy Miletics, mint a lapnak szerkesztője, felelősséggel tartozik azon esetben, ha a czikk szerzője nem tudatik. Tökéletesen helyeslem, habár nem igen történik meg, a mit igen sajnálok, hogy Hoffmann Pál t. képviselő úrral egy nézetben vagyok, a t. képviselő ur azon fölfogását, hogy épen alkot-