Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-335
335. o^zágos ülés május 8. 1871. 85 képviselő urak, azt gondolom, eléggé kitüntették, j Én csak két rövid megjegyzést szándékozom tenni: első megjegyzésem vonatkozik az elévülésre, a másik pedig a közvádló helytelen eljárására. A mi az elévülést illeti : erre nézve itt ! vannak világos szavai az 1848. XVIII. törvény ezikk 28-ik szakaszának, mely azt mondja: „Minden olyan sajtóvétség, mely ellen hivatalbóli megtorlásnak van helye : hat hónap múlva; a mely ellen pedig csak magán kereset indítható: 2 év múlva idősül el. De t. képviselőház, nem is kell e törvényre hivatkozni : én bátor vagyok egy praecedensre hivatkozni. E praecedens ugyanis, 1869. évben tőrtént, midőn a „Zasztava* czimü lap 36-ik számában egy czikk jelent meg, mely czikkre vonatkozó kérvényét a közvádló 1869. június 19-én nyújtotta be a képviselőházhoz. A képviselőház e kérvényt formahiba miatt elutasította. ' Másik kórvényét a közvádló 1870. évi mártius elején adta be, tehát itt hót havi időköz folyt le, és a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása alkalmával számos képviselő azt a körülményt hozta föl, hogy a közvádlónak keresete e hét hó idő lefolyása alatt elévült. A tisztelt ház ezen indítványt nem fogadta el, és csakugyan Miletics Szvetozár a sajtóbiróságnak kiadatott. Miletics Szvetozár azonban hivatkozott a törvényre a bíróság előtt, és ügyét egészen a semmitőszékhez vitte. — A semmitőszék azt az ítéletet hozta, hogy az elévülés itt csakugyan fönnforog, és megszüntette az egész eljárást. Tehát, ha ez tudva levő dolog : bátran mondhatom azt, hogy ez csakugyan zaklatás ; miután tudjuk, hogy a semmitőszék a jelen esetben, mint hasonló esetben, ugyanily ítéletet fog hozni. Ennyit arra, a mi az elévülést illeti. Másik megjegyzésem a közvádíó eljárására vonatkozik. A közvádló az első kérvényt a múlt év Julius havában adta be, és a mentelmi bizottság ezen kérvény felett már Julius 18-án beadta jelentését a háznak. Én nem tudom, mi oka volt annak, hogy a mentelmi bizottság nem tűzte napirendre azonnal, és hogy jónak látta most, 10 havi időköz lefolyta után napi rendre tűzni ezen jelentést. De azt tudom, hogy a közvádlónak kötelessége lett volna ezen ügyet sürgetni; a közvádió azonban ezen kötelességét mindeddig elmulasztotta. A közvádlónak annál | is inkább kötelessége lett volna ezen ügyet sürgetni, miután az igazságügyminiszternek 1868. évi február 22-én kelt rendelete azt mondja: „nagy súlyt helyezek még az eljárás gyorsasa gára is, mi az esküdtszéki intézmény hitelének és czélszerüségének egyik főtényezője.*' A közvádló azonban az ügyet nem sürgetvén : én azon hiedelemben vagyok, hogy ezen eljárás által tacite, a keresettől elállott. Itt tehát nem látom sem az okot, sem az alkalmat, hogy a mentelmi bizottságnak jelentése, a közvádlónak akarata ellen napirendre kitüzessék és a közvádlónak még a múlt kérvényben foglalt akarata teljesíttessék, mikor talán mostan azon meggyőződéshez jutott, hogy ezen czikkben csakugyan nincsen semmi bűntény, s azért eláll a keresettől. T. képviselőház! Még egy rövid megjegyzést akarok tenni Németh Albert t. képviselőtársam azon megjegyzésére, hogy ideje volna már, hogy a t. kormány {Halljuk!) kibéküljön a nemzetiségekkel, s hogy adja meg Miletics Szvetozárnak, vagy talán más elitélteknek is az amnestiát. Ez csakugyan helyes eljárás volna a kormány részéről annál inkább, mert tudjuk, hogy habár csak egy Miletics van Váczon fogságban, de ezer meg ezer Miletics van kint: nem kell tehát a nemzetiséget ezen igazságtalan eljárás által még inkább elkeseríteni. De az ok is megszűnt, a miért Miletics elitéltetett. Miletics, mint tudva levő dolog: azért ítéltetett el. mert a volt Rauch bánt személyesen megsértette. Miután azonban bebizonyult és pedig a törvényszék előtt, hogy Rauch bán, mindazt elkövette, mit Miletics Szvetozár az akkori czikkben állított: én azt gondolom, hogy az elitélés oka is megszűnt, és hogy itt van az alkalom, hogy kell adni, és hogy igazságos is, hogy adjanak amnestiát. Ezeket előre bocsátva, kérem a t. házat, miszerint a mentelmi bizottság véleményét el nem fogadva, Miletics Szvetozár kiadatását megtagadni méltóztassék. Némcth Alberti A házszabályok értelmében szót kérek. Azon egyének közé tartozom t. ház, akik meg szokták mindig gondolni, mit mondanak, és a mit kimondottak, annak következményeit el is viselik. Péchy képviselőtársam figyelmeztetőleg szememre vetette, hogy én ugy nyilatkoztam, miként az incriminált czikk tartalmát én is elvállalom, és azt aláírni kész vagyok. 0 azonban a czikk azon részét desavouálja, melyben a czikkiró a magyar állam integritásának felbontására izgat. Ha ez való, és ha azon czikkben ily passus foglaltatik: akkor mentenem sem kell magamat, mert rólam képviselőtársaim közül senki sem fogja föltenni, hogy bármily igyekezetet pártolok, mely a magyar állam integritását támadja meg. (Zajos fólJciáltások jobb felől : Igenis magáévá tette.) Méltóztassanak megengedni, ilyen passus a czikkben tudtommal nem is foglaltatik; én e végből Hoffmann t. barátomat felkértem, és a czikket