Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-331

54 Sül, ors7ágos iih-s April 22. 1871, a szorgalom és ipar biztos alapot és munkatért szerezhessen magának, és hogy a tőke biztosan elhelyezhető legyen : arra nézve szükségesek a rendezett jogi viszonyok. Ezen törvényjavaslat, mely előttünk fekszik, ezen hiányok pótlásához fog hozzájárulni. Ajánlom tehát azt a t. ház figyelmébe, és kérem : méltóztassék a központi bizottság által szövegezett szerkezetet átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház az erdélyi tagosítások és arányosításokról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául! (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Jámbor Pál jegyző (olvassa a cdmei.) Pap Lajos: A czimnek ezen kitétele: „Vegyes községek" sem a közéletben, sem a törvényekben nem szokott használtatni, és igen könnyen félreértésekre adhatna alkalmat, miután vegyes községek vallási és nemzetiségi szempontból is lehetnek. Ajánlom tehát a következő módosítást. Ezen szavak helyett: „vegyes községeiben" tétessék: „Szabad és volt úrbéresekkel vegyes községeiben." {Helyeslés.) Jámbor Pál jegyző (újra felolvassa Papp Lajos módositványát). Gecző János előadó: Miután e javítás csak tisztábban és szabatosabban fejezi ki azt az eszmét, melyet itt mindenki ért, a ki olvassa: a központi bizottság nevében elfogadom. Elnök: Elfogadja a t. ház Pap Lajos képviselő ur módositványát ? (Elfogadjuk !) Tehát a módosítvány szerint fog a czim állani. Jámbor Pál jegy ző (olvassa az 1-ső §-t). Elnök: Nem levén észrevétel : az 1. szakasz elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 2. §-t.) Gecző János előadó : T. ház ! E szakaszban sajtóhiba van, és pedig a d) pont alatt a második sorban „község" helyett „közősség"' áll; a harmadik sorban pedig ezen szó után: ,,a másik község" helyett „közös" áll. A kiigazított szakasz tehát igy hangzik: ,,d) azon öszszeg, melylyel egyik vagy másik község a községi birtokra esett adóban vagy más teherben a másik község beleegyezésével saját külön vagyonából részt vett." Elnök: Elfogadja a ház a sajtóhiba kiigazításával a 2-ik szakaszt? (Elfogadjuk!) Tehát a Il-ik szakasz elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 3-dik szakaszt.) Pap Lajos: T. ház! Ezen §. első pontja azon esetre intézkedik, midőn a közös birtokot évenkinti természetbeni kiosztás utján bizonyos időkig használták. Ezt helyeslem és elfogadom. A második pont azon esetről akar intézkedni, mikor a közös birtok utáni adót s más terheket a birtokosok egyéni kivetés utján fedezték, megállapítván, hogy ezen teherviselés arányában állapítandó meg mindegyiknek illetménye. Ezt. t. ház, nem tartom helyes kulcsnak; mert az adómennyiséget a birtok tulajdonra nézve irányadóul venni igen veszélyes volna, Valóban a gyakorlatban vannak esetek, hogy igen messze távol eső erdőségek nem használtathatnak a község minden egyes gazdája által, hanem azt csak egynehányan használják, kiknek az kezére van, és ilyenkor az adókulcs csakugyan lem volna helyes. Ennélfogva bátor vagyok ezen egész 2-dik pont kihagyását kérni, s a következő módositványomat ajánlani. Jámbor Pál jegyző (olvassa a módositványt) Módositvány: A 8-dik §-ban 1-ső pontnak 4-dik sorában e szavak: „ha pedig" maradjon ki, a második pont helyett pedig, mely egészen törlendő,tétessék a következő szöveg: 2. minden más esetben, az egyesek illetménye az általok birt külső és belső birtokok területe arányában állapítandó meg oly formán: a) hogy ezen számitásnál a közösből a 32 év előtti foglalások kihagyassanak, és b) hogy a belső telkek területe háromszoros mennyiségben számittassék. Gecző János előadó: T. ház! Az okát vagyok bátor előadni annak, hogy ezen harmadik §-nak 2-dik pontja miért lett itt felvéve. Oka ennek az, mert ha közös birtokosok jónak látták magok közt a teher elviselésében bizonyos arányt állapítani meg, s a közös birtokosok ezen irányt gyakorlatilag foganatosítják: akkor — ha más kules nem létezik — nem lehet figyelmen kivül hagyni azt, hogy az illetők fel vannak jogosítva követelni, hogy az ő illetményük azon teher arányában állapíttassák meg, melyet viseltek. Ezt a viszonosság elve hozza magával. Különben a t. háztól függ, a szerkezetet a mint van, vagy a módositványt elfogadni. Elekes György: T. ház! Előttem szóló előadó ur olyforrnán nyilatkozott, s ugy adta elő ezen dolgot, mintha, valamely úrbéri kérdés, zsellér- kérdés vagy nem tudom, miről volna itt szó. Itt tökéletesen és tisztán aráriytás és tagosításról van szó. Én azt hiszem, hogy hol arány- és tagositásról van szó, ott nem lehet beszélnünk bizonyos jogtalan gyakorlatról, hanem beszélhetünk mi jogokról és adhatunk bizonyos jogosultság után mindenkinek bizonyos illetményt. Ha jól értettem t. előadó urat: ő azon véle-