Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
50 331. országos ülés ápril 82. 1871 kőzik. Ez balmagyarázatokra szolgáltathatna alkalmat, s a helyett, hogy fel világosi tana a dolgot, attól tartok, megzavarná. Itt van a §. végén az, hogy a jelen §-ban foglalt eltérésekkel egyébiránt a fenuebbi szakaszok intézkedései Erdélyre nézve is iráuyadók. Tehát, hogy félremagyarázásra okot ne szolgáltassak , nem vagyok hajlandó ezt tenni. A mi az első indítványt illeti, azt lényegileg nem fogadom el. Köztünk a különbség lényeges. A központi bizottság szövegezése szerint az 1819. január 1-ső előtt történt irtványok átalában kereset alá nem vonhatók: a képviselő ur modositványa azonban föléleszteni akarja a pátensek azon intézkedését, mely szerint bizonyos esetben azok visszaválthatók voltak; de a birtokos kénytelen volt a a hozzácsatolt tartozásokat megváltani. Mi azonban ezen praeclusiv terminust két okból találtuk szükségesnek. Először azért, hogy a végtelen perlekedéseknek elejét vegyük, és ne menjünk vissza bizonyos határidőn túl, mert az 1819. előtt történtekről határozott ítéletet mondani igen bajos. Másodszor, mert a következetesség parancsolta azt, hogy ha azon foglalások nem vonhatók kereset alá, melyek 1819. előtt történtek, még kevésbbé vonhatók kereset alá azon irtványok, melyek azon időben történtek. Ez volt oka annak : miért mondottuk ki azt, hogy az 1819. előtti irtványokra nézve kereset nincs. Ha a t. képviselő ur azt mondaná, hogy nem találja igazságosnak az analógiát a magyarországi és erdélyi viszonyok közt: ebben igazsága volna. De méltóztassék akkor a második pontra menni : akkor szüntettük meg Erdélyre nézve a második pontot is, mely roppant előnyöket nyújt az erdélyi volt földesuraknak. Mig Magyarországon a tulajdonosoknak az irtványokat egészben visszaváltaniok nem lehet, addig Erdélyre nézve vannak esetek, melyekben az irtványokat teljesen visszaválthatják ugy, hogy az irtványok költségeit tartoznak megtéríteni és pedig ugy, hogy azok 10 forinton fölül nem terjedhetnek. Ez roppant kedvezmény a földesurakra nézve. Méltóztassanak azon csekély kedvezményt, mely az első pontban áll, az irtványok tulajdonosainak megadni. En a módositványt nem fogadom el, hanem kérem a t. házat: méltóztassék a központi bizottság szerkezetét megtartani. (Marad .'Marad /) Deáky Iajos; T. ház! Én ellentétet látok e két szakasz közt, t. i. a 17. és 4. §. közt, hol az irtványokra nézve az van mondva, hogy az 1836. előtt keletkezett irtványok még bizonyos esetben visszaválthatók, ha t. i. a visszaváltási jog szerződésileg fenntartatott és ezen kedvezmény Erdélyre nézve nem terjed ki. Nem látom okát: miért ne fogadtatnék el Lázár Ádám képviselőtársam modositványa, mely biztosítja a visszaválthatásokat azon esetben, ha az iránt a jog szerződésileg fenntartatott. (Felkiáltások : Szavazzunk!) Elnök : Szólásra nem levén több fölírva senki, soronként következnek a módositványok. Az első bekezdésre módositvány adatott be, mely szerint Kraszna, Zaránd, Kővár vidéke írandó ; ez elfogadtatott. Az első pontra nézve Lázár Ádám képviselő ur módositványt adott, mely felolvastatik. Jámbor Pál jegyző (újra felolvassa Lázár Ádám módositványát). Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését ? (Igen! Nem !) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. E szerint a módositvány elesett. Kö étkezik a két pont, éhez Halász Boldizsár képviselő nyújtott be módositványt. Jámbor Pál jegyző (újra olvassa Halász Boldizsár módositványát). Halász Boldizsár: E szerint kővetkezőkép hangzanék ezen pont: „Az 1819. óta 1848. év január l-ig a volt földesúr tilalma ellenére avagy tilos erdőben történt irtások, ha a volt földesúr ezt bebizonyítja : az irtási költség megtérirése mellett visszaválthatók. " Az ez után következő szavak kimaradnak. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését 1 (Elfogadjuk! > Elfogadtatott s e szerint a módositvány elesett. Következik a 3. pont. Jámbor Pál jegyző (olvassa a Lázár Ádám által headott módositványt). Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? (Elfogadjuk) Elfogadtatott, és e szerint a módositvány elesett. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 4. és 5. pontot és olvassa Lázár Ádám módositványát). Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezése szerinti szórendet ] (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 18. %-t.) Schreiber Erigyes: A 18. szakasz érdeméhez nem szólok, az az úrbéri birtokrendezésnél megállapított kivételezés egyszerű folyománya. Csak röviden jelezni kívánom, hogy ezen kivételezés itt is kormányi kezdeményezésből történik, mint történt amott. Mivel azt akkor megjegyezni elmulasztottam, azt utólagosan pótolni sem hatalmamban, sem szándékomban nincs. De annyi igaz — s ennek említését engedje meg a t. ház, — hogy az igen tisztelt igazságügyminiszter akkor tartott első beszéde ellen felszólalásra elegendő okot nem találtam, a másodikat pedig, mert távol ülök, egészen nem értettem, különben mulhatlanul igen tisz-