Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-349

549 országos ülé* május 25. 1871, 319 kinyomva, és a ház tagjai közt kiosztva levén, kérem aztnapi rendre tűzetni. Elnök : Hasonlóképen az előbbiekkel együtt fog napirendre tűzetni. Következik a napirenden levő tárgy; a fiumei kikötőre vonatkozó törvényjavaslatról. Széll Kálmán a központi bizottság előadója (olvassa a központi bizottság jelentését.) Én t. ház, tekintettel a közmunka miniszternek kimentő jelentésére, és tekintettel a pénzügyi bizottságnak e törvényjavaslatára vonatkozólag előterjesztett indokolt véleményére, kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Nem is kivánom átalánosságban a központi bizottságnak egyhangúlag hozott határozatát bővebben indokolni: a részleteknél leszek szerenesés, ha netalán kérdés intéztetnék, egyenkint előadni azou motívumokat, melyek ugy a pénzügyi bizottságot, mint a központi bizottságot a szakaszok szövegezésében vezérelték. Elnök: A törvényjavaslat átalánosságban fel fog olvastatni. Parcsetics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Máttyus Arisztid: T. ház! Az átalános vitánáli fölszólalásom indoka korántsem az, mintha a törvényjavaslathoz hozzá nem járulnék én ép ugy, mint bizonyosan a t. ház minden tagja, üdvözlöm a törvényjavaslatot, és készséggel járulok annak megszavazásához. Örvendetes jelenségnek tartom, hogy ily nagy fontosságú törvényjavaslat a t. kormány részéről, habár hosszas halogatás után : beterjesztetett ; mert örvendetes, hogy a czél felé, mely ezen törvényjavaslat által szem előtt tartatik, közeledés történik, és hogy az nem sokára talán el is fog éretni. A fiumei kikötő kérdése, fölfogásom szerint, kereskedelmi és ipari érdekeink szempontjából összeköttetésben van egy más fontos tárgygyal, ennek rövid főlemlitését ez órában és helyen szükségesnek találom. Igen örvendetes, t. ház, hogy nincs véleménykülönbség ez országban az iránt, hogy a magyar külföldi, illetőleg kiviteli kereskedelem hathatós előmozdításának egyik fő és majdnem kizárólagos eszköze az, hogy saját terményeinket a tengerig vigyük, és gondoskodjunk arról, is, hogy a tengeren át a lehető leggyorsabban külföldi piaczokra szállíttassanak. Bizonyítja ezt a t. kormánynak az alföld-fiumei vasútra vonatkozó több rendbeli tőrvényjavaslata, bizonyítja a fiumei kikötő kiépítésére vonatkozó jelen törvényjavaslat is. Azonban, miután nem látom az ezentúl még szükséges további intézkedéseknek még csak előkészítését sem a kormány részéről arra nézve, hogy terményeink tovább is szállíttassanak a fiumei kikötőből : bátor vagyok néhány perezre felhívni a t. ház figyelmét hazánk tengeri kereskedelmének és kereskedelmi politikánknak érdekében. Eddigelé tudtommal azon forgalmi intézetek, azon társaságok, melyek a tengeren át a kereskedést közvetítik, nemcsak hogy nem magyarok, de nem kell talán bizonyítanom, hogy magyar érdekeinknek nem is ajánlják fel szívesen szolgálatukat. Ezt eddig is tudtuk, de tűrnünk kellett, mert nem volt módunkban megváltoztatni a helyzetet, nem volt összeköttetésünk előkészítve Fiúméval, nem volt módunkban a magyar kereskedelem érdekeinek szolgáló for| galmi intézetek felállításáról gondoskodni, sem pedig ilyenek felállítására kedvezmények nyitása által ingert adni. Mától kezdve a helyzet változik. Mától kezdve a t. képviselőháznak és az országnak feladata az is, hogy meg ne állapodjók a fiumei kikötő kiépítésénél, hanem törekedjék arra, miszerint a magyar nyers termények kivitele a magyar érdekek szerint közvetittessék a tengeren át is egész azon piaezokig, melyek leginkább felelnek meg érdekeinknek. Egy ily olcsó és nemzeti jellegű tengeri kereskedést hirtelen lehetetlen megteremteni, hacsak igen t. kormányunk, valamint a t. képviselőház is ezen kérdéssel behatólag nem fog foglalkozni; hacsak mindazt, mi ennek létrehozására szükséges: a t. kormány és képviselőház meg nem adja, s a szükséges előkészületeket törvényhozási utón előre megtenni nem fogja. Szükséges első sorban, hogy alakuljon egy magyar kereskedelmi és hajózási társaság, egy, vagy több, hogy ott Fiúméban a mi saját kikötőnkben meg ne akadjon a kiviteli kereskedés, vagy épen hogy ott ne egy magyarellenes vagy legalább a magyar érdekekkel nem azonos, további közvetítő eszközökre szoruljon, hanem hogy saját szállító eszközökkel rendelkezzünk, mert csak ugy lesz a tengeri kereskedés teljesen magyar érdekeknek alárendelve. Szükséges, szerény felfogásom szerint, hogy a t. kormány minden módon oda törekedjék, hogy ily magyar jellegű tengeri kereskedelmi társulatok létre jöjjenek. E pontnál nem tehetem, hogy vissza ne emlékezzem a kereskedelmi budget-vita alkalmával némelyek részéről kifejezett azon elvre, hogy a kormánynak tulajkép egyéb teendője nincsen, minb az akadályokat az útból elhárítani. Én ennek akkor is ellentmondtam és e kérdésnél alkalmat veszek magamnak tüzetesen rámutatni azon állításomra, hogy tisztán az akadályok elhárításában nem látok elég garautiát arra, hogy ily fontos keres-