Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-345

345. országos ülé Ezzel elesett az indítvány és Pauler képviselő ur a véglegesen igazoltak sorába fel van véve. (Helyeslés.) Majoros István: T. ház! Van szerencsém benyújtani Pest városa több polgárának kérvényét, melyben a lánezhidon kivül még tervezett két álló hid közöl az alsó hidnak élőbbem kiépittetését kérik. Vidacs János: Hason értelmű kérvényt van szerencsém a t. ház asztalára letenni, kérvén a házat, méltóztassék azt a kervényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Mindkét kérvény a kervényi bizottsághoz fog áttétetni. A kervényi bizottság részéről fog jelentés tétetni. Császár Bálint, a kervényi bizottság előadója: Van szerencsém a kervényi bizottságnak a XLIV-ik sorjegyzékben foglalt, letárgyalt kérvényekre vonatkozó jelentését bemutatni, kérem a t. házat: méltóztassék ezt kinyomatni és annak idején napirendre tűzni. Elnök: Kinyomatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Egyéb előterjesztés nincs. A minísztei'elnök ur kivan szólni. (Felkiáltások : Halljuk !) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : Ö felsége egy legmagasabb leiratot intézvén az országgyűléshez, van szerencsém azt a t. háznak azon kéréssel benyújtani, hogy annak itt felolvastatását elrendelni s azután azt a felsőházhoz szokott módon áttenni méltóztassék. (Felkiáltások : Halljuk!) Széll Kálmán jegyző (olvassa a május 17-én kelt k. kir. leiratot, mely az országgyűlés második ülésszakát azonnal berekesztettnek, egyszersmind, az uj ülésszakot május 19-ikére össseliivottnak nyilvánítja.) Elnök: Mielőtt, a most hódoló tisztelettel kihirdetett legkegyelmesebb királyi leiratnak rendelete szerint, a jelen országgyűlésnek második ülésszakát bezárnók: elnöki kötelességemnek tartom annak folyamára visszatekinteni s eredményeit megemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) Ezen második szaknak első ülése 1870. évi augusztus 4-én tartatott, s az erre következő napokon a képviselőház megválasztván alelnökeit és jegyzőit, megalakult; ezután üléseit bizonytalan időre elnapolván, ugyanazon év október 22-én gyűlt ismét össze. Azóta a mai napig 117 ülés tartatott. Ezen időszakban az igazolt képviselők legnagyobb száma volt 434, mely szám a történt lemondások és halálozások által időnként változott. Ugyanis a lemondott képviselők száma 17, az elhunytaké 6, újból választatott 23, kik közül egynek választása — kérvény adatKÉrv. H. NAPLÓ 8S4. XYI. május 17. 1871. 297 ván be ellene, — bírálat alá vétettetett és igazoltatott. A halál által elragadott képviselők száma q,z első ülésszak alatt elhunytakkal együtt 18-ra rug, kik között nemcsak társaikat vesztették el a képviselők, de e ház kitűnő tagjaitól, a haza nagy érdemű fiaitól fosztatott meg. Legyen áldott emlékük! A kisorsolt 9 osztályon felül a képviselőház 10 állandó u. m. igazoló, biráló, naplóbiráló, gazdasági, számvizsgáló, kervényi, mentelmi, pénzügyi, vasúti és könyvtári, — öt külön tárgyakra vonatkozó u. m. az egyetemi alapokat, a közös alapokat és alapítványokat megvizsgáló, a tanügyi javaslatokat megbíráló, az ország czimerét meghatározó, és az első folyamodásu bíróságok számát és székhelyét megállapító bizottságokban munkálkodott. Ezeken felül a főrendekkel együtt három országos bizottságban vett részt: a delegatiaban, a jegybank kérdésében és a függő adósságok ellenőrzésére kiküldött bizottságokban. Az ezen bizottságok által beadott jelentések száma 152, indítvány beadatott 41, határozati javaslat 48, interpellatio 94, törvényjavaslat a múlt ülésszakból fönmaradt 33, a jelen ülésszakban beadatott 55 ; ezekből szentesittetett 31, szentesítés alatt van 11, függőben van 46. Mindezen tárgyakra ide nem értve a kérvényeknek, sorjegyzékek szerinti elintézését — a képviselőház által hozott határozatoknak száma tesz 1456-ot. Névszerinti szavazás volt 40; ezek alkalmával a szavazatra fölhivottaknak legnagyobb száma volt 434, legkisebb száma 403; a távollevő képviselők legnagyobb száma volt 205, legkisebb száma 108; tehát a távollevő képviselők számának átlaga 156. A névszerinti szavazásoknál mutatkozó legnagyobb többség 242, a legkisebb pedig 13. A kormány kebelében nevezetes változások történtek. A horvátországi miniszter Bedekovich Kálmán Horvát-Slavon- és Dalmátországok bánjává neveztetvén ki, helyébe Pejacsevich Péter gróf lépett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Eötvös József br. elhunyta után helyére Pauler Tivadar neveztetett ki. A belügyminiszter Rajner Pál, gyengélkedő egészsége miatt, hivatalától felmentetvén, tárczáját Tóth Vilmos vette át. A jelen országgyűlés második ülésszakának eredményei a következők: Az 1871. évi állam-költségvetésről szóló tíz törvónyczikkben megállapított összegek : 1. A rendes kiadásokra . . 149.923,961 frt. 2. A rendkívüli kiadásokra . 55.099,706 „ 3. Hitelmüveleti és pénztári kiadásokra 55.780,505 „ Összes szükséglet . 260.S04.172 „ 38