Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-344

286 Wi. országos ülés május 16. 1871. a) pontja értelme szerint illetősége meg nem változik. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Királyi Pál clöa<ló. A további módo­sítás a 10. §. d) pontjára vonatkozik. — A 10. §. d) pontjában a főrendek a „hol" szót he­lyesebben vélik kifejezni a „hon-nan" szó által. A központi bizottság azonban nyelvészeti te­kintetben ezen szót „honnan" ismét a „hóimét" szó által helyesebben véli kifejezni. Elnök: Megnyugszik a t. ház ? (Helyeslés.) Tehát elfogadtatik. Királyi Pál előadó: A további mó­dosítás a 16. §-ra vonatkozik. A 16. §-hoz a fő­rendek módosítást ajánlanak, melyet ismét a központi bizottság, szabatosabb értelem végett, következőleg módosított: „A fölvett rendesközségi taggá válik; a községi tagoknak jelen törvényáltal biztosított jogaiban ré­szesül, s a községi kapcsolatból eredő kötelezettsé­geket teljesiteni tartozik." Elnök : Elfogadja a t. ház ? {Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Királyi Pál előadó: A negyedik ész­revételt a 31. §-ra teszik a főrendek. E szakaszban véletlenül maradt ki, vagy legalább leírási hibából a „község" szó. Itt t. i. ha valakinek a község határozata miatt sérelme van : annak a törvényhatósághoz kell folyamod­nia, ós esak ha ott nem kapna orvoslást, akkor maradna fönn részére a másik ut. Ezen szó te­hát belejön a szövegbe. Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Királyi Pál előadó: A további ész­revétel a 124. §. második bekezdésére tétetett, melyet a főrendek igy szövegeztek: „hasonlólag azon fizetésétől, mely azon egyháznak, melyben hivatalukat viselik, dijlapjain följegyezve van." Tisza Kálmán : Készemről elismerem a főrendiház azon észrevételét, hogy a szöveg, amint fölküldetett, félremagyarázható olykép, hogy a többiek kihagyásával csak egyik vagy •másik felekezet lelkészei részesittetnének ezen jótéteményben. E tekintetben tehát kész vagyok hozzájárulni ahoz, hogy a szöveg megváltoztattas­sék, mert, természetesen, egyikünknek sem lehet czélja az, hogy e tekintetben különbség legyen egyes felekezetek lelkészei közt. De a felsőház módositványát ismét nem tartom teljesen helyesnek, mert az eszmének nem ad kellő kifeiezést. En legalább ugy tudom, hogy midőn a képviselőházban ezen kérdés a múlt alkalommal tárgyaltatott: mindnyájunknak az volt nézete, és ugy hiszem a felsőházé is az, hogy kizárólag azon fizetés, melyet valamely lelkész a. lelkészi teendőkért kap, vétessék ki a községi adó alól. A felsőház szövegezése pedig, miután ezen kifejezés „egyház" teheti az egyes egyház-községet, de az országban levő ösz­szes felekezetet is jelentheti, azon magyarázatra is adhat alkalmat, hogy nemcsak az illető egy­házközségben viselt lelkészi hivatala után járó, hanem minden más utón szerzett jövedelme is adómentes. Azt hiszem, hogy ezen szerkezet sem töké­letesen világos, és igy nem felel meg tökélete­sen a czélnak. Ellenben azt hiszem, hogy azon szerkezet, melyet bátor leszek felolvasni, megfe­lelőbb annyiban, amennyiben e szerint nem tá­madhat kétség az iránt, hogy ezen előny min­den hitfelekezet lelkészeire kiterjesztetik, miután nem fordulna elő benne ezen szó: „dijlevél" mely kétféle értelmezésre adhat alkalmat, de vi­szont határozottan kitétetnék az is, hogy csakis valamely egyházközségben viselt lelkészi hivatal után élvezett javadalmazások azok, melyek adó­mentesek, mi kizárná azon lehetőséget, hogy va­lamely lelkészi egyénnek más jövedelmei is ki­vonhatók a községi adó alól. A szövegezés a következő: „hasoníag nem fizetnek a lelkészek sem azon javadalmaiktól, melyet kizárólag az ille­tő egyházközségben viselt lelkészi hivatalok után élveznek. (Átalános helyeslés.) Tóth Vilmos belügyminiszter : Természetes, hogy jelen voltam a főrendi ház­ban, midőn a községi törvény tárgyaltatott, és kijelenthetem ennélfogva, hogy azon szövegezés, melyet Tisza Kálmán képviselő ur előterjesztett, teljesen megfelel azon intentiónak, mely a főren­deknél ez irányban nyilvánult, és ezért a módo­sitványt elfogadtatni kérem, Elnök: Méltóztatnak elfogadni 1 (Elfogad­juk !) Elfogadtatott. Királyi Pál előadó : A 125-ik §. a községi adó behajtásáról szól; a főrendiház ezen §-ra nézve azon módositványt ajánlja, hogy ezen szavak: „azt pótló" 1870. XXV. t. ez. rende­lete irányadó — tétessenek be. A központi bizottság a főrendiház módosit­ványát elfogadandónak véli, azon módosítással azonban, hogy ezen szavak „azt pótló" hagyas­sanak ki, minthogy ezen tőrvény az 1868. XXL törvényezikket nem pótolja, hanem kiegészíti. Elnök: Elfogadja a t. ház a 125. §-ra tett módosítást? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Királyi Pál előadó: A 129-ik §-ban a főrendek az első kikezdést egyszerűen kihagyni indítványozzák. A szakasz kihagyott sorai a kő­vetkezők: „Rendezett tanácsú városokban, ha a közgyűlés a számadásokat egyhangúlag helye­seknek találja, a felmentési okmány a számadó­nak kiadatik. A számadás a tőrvényhatósághoz főlülvizsgálat végett azon esetben terjesztendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom