Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-343

274 8-15. (.rszáyos iiléí májú*. 15. 187! telintézet javára, hanem hogy minden hasonczélu intézetre hiterjesztetik. {Nyugtalanság. Elnök csenget.) Ez igen szerény kívánat, és inkább az elv, mint tényleges következményei miatt ismételve ajánlom azt a központi bizottság nevében. (Zaj.) Forgách Antal gr.: T. ház! Azon hosszas indokoláshoz, melyet a központi bizott­ság e tárgy körül ugy is előhozott, egy szót sem kívánok hozzá tenni, mert ez kimerítő és maga magát indokolja és elvben tökéletesen he­lyes. De azon beszéd után. melyet előttem szó­lott Falk Miksa képviselő ur tartott, s minthogy a képviselőház a ezim elhatározását felfüggesz­tette : azon meggyőződés keletkezett bennem, hogy a t. ház ezen törvényjavaslatban csakis a magyar földhitelintézetről akar gondoskodni, és nem kívánja minden földhitelintézetre kiterjesz­teni az e törvényjavaslatban foglaltakat; mert a mint előttem szólott is monda, ez némileg el­lentétben állana a törvényjavaslattal. Ha ez a szándék: akkor okvetlenül szükséges, hogy a többi földhitelintézetekről gondoskodás történjék; ha nem történik, a mi most privilégiumnak nevez­tetik ; alkalmasint a földhitelintézet monopóliuma lenne, ez pedig tudom, hogy nem szándéka a t. háznak. Ezen, Falk Miksa által tartott, előadás kö­vetkeztében és minthogy a ezim iránti határo­zás úgyis elhalasztatott, — ha a t. ház szándé­kát jól fogtam fel, — bátor vagyok indítványozni, hogy a 28-dik §. tökéletesen maradjon ki, mint­hogy ez a többi intézetekről szól, ezeket pedig összezavarni a földhitelintézettel nem tanácsos és nem kívánatos. Ha ezen indítvány elfogadtatik, bátor vol­nék a t. háznak a következő határozati javasla­tot indítványozni. „Az igazságügyminiszter uta­sittatik az országban fennálló többi hitel intéze­teknek adandó kedvezvények iránt külön javasla­tot a jövő ülésszak alatt benyújtani. Addig ezen intézetek a mostan tényleg élvezett kedvezmé­nyek birtokában maradnak." Bujanovics Sándor jegyző (újra felolvassa Forgách A. gr. határozati javaslatát.) Zsedényi Ede: T. ház! Én épen ellen­kező véleményben vagyok és azt tartom, hogy a magyar törvényhozás akkor, midőn a magyar földhitelintézetet ezen, ha ugy akarják, privilé­giummal felruházta: nem akarta azzal felruházni egyúttal a többi intézeteket is, (Helyeslés) me­Ivek csak mások zsarolására vannak. En tehát szintén kihagyandónak tartom azon §-t. és az eredeti törvényjavaslatot kívá­nom fenntartatni. Ha több intézet fog folyamo­dással járulni az országgyűléshez: akkor a felett határozhatunk s azon intézetekről is gondoskod­hatunk; de előre azt mondani, hogy az igazság­ügyminiszter oda ufcasitatik, hogy hasonló pri­vilégiumokat adjon a többi hitelintézeteknek is: nézetem szerint egyátalán nem helyes (Ugy van!) azért én ajánlom az eredeti törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Wahrmann Mór: T. ház! Azt hiszem, hogy az egyenjogúság eszméje itt kimondatott elvben és pártolásra talált az egész ház részéről; mert hiszen a földhitel oly fontos dolog, melyet pártolni és előmozdítani kell; (Halljuk!) de csak több intézet teheti azt, a mit egy egyes intézet létesíteni, eredményezni képtelen. Nemcsak arról akarok szólani, hogy a jövő mit fog hozni e te­kintetben, hanem a múltra is vagyok bátor hi­vatkozni. A földhitelintézet csupán csak a föld­birtokra szorítkozik, miután a városi házakra és telkekre kölcsönt nem ad. Itt van egy töké­letesen hason nemű, hason alakú intézet, melynek soliditása kétségbe nem vonható, melynek alap­szabályai ehsmervék, mely az állam ellenőrzése alatt áll, mely "már roppant szolgálatokat tett eddig is Pest és Buda városoknak: s ez a keres­kedelmi bank. Jogos volna-e ettől elvonni mind azon kedvezményeket, melyeket az eddig élvezett t Ezek nemcsak jogi, hanem mint a földhitelinté­zetnél, pénzügyi kedvezmények is. Az mondatik például ezen törvényjavaslat egyik §-ban, hogy a jövedelmi adót a szelvényektől nem köteles az intézet maga leróni. Ez nagy kedvezmény; mert a jövedelmi adót meg kell ugyan fizetni, de más az, ha az illető intézet a szelvények kifizetésénél az adót mind­járt levonja; és más : ha ezt nem köteles tenni. A különbség nagyobbára a külföldi birtokosoKra nézve áll fenn; mert ha oly záloglevelet vesz, melytől a szelvények kifizetésénél mindjárt levo­natik a jövedelmi adó: ő is fizet jövedelmi adót; mig ellenben ha oly záloglevelet kap, melynek szelvényei adólevonás nélkül fizettetnek ki: ő jövedelmi adót nem fizet. Ha tehát ugyanezen kedvezményeket nem adjuk más intézetnek is : akkor ezen más inté­zetek zálogleveleinek vásárlásától elriasztjuk a külföldet. Mi itt a czél ? említtetett, hogy a tő­ke, mely az országban létezik, távolról sem elég­séges arra, hogy mindazon munkálatok, melyekre szükség van, végrehajtathassanak. Hogy ha Bu­da-Pest szabályozására , szépítésére 24 milliót akarunk fölvenni, ha a boulevardot, a körutakat ki akarjuk építeni : okvetlenül szükségünk van ilyen társulatokra ; mert ezen építkezések kivi­tele csak azáltal lehetséges, ha van jelzálog hi­telünk ; jelzálog hitelünk pedig csak ugy lehet, ha van olcsó pénz; olcsó pénzünk pedig csak akkor lesz, ha^az idegen tőkét is az országba birjuk vonni. Ennem akarok egyes intézetek szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom