Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-343
274 8-15. (.rszáyos iiléí májú*. 15. 187! telintézet javára, hanem hogy minden hasonczélu intézetre hiterjesztetik. {Nyugtalanság. Elnök csenget.) Ez igen szerény kívánat, és inkább az elv, mint tényleges következményei miatt ismételve ajánlom azt a központi bizottság nevében. (Zaj.) Forgách Antal gr.: T. ház! Azon hosszas indokoláshoz, melyet a központi bizottság e tárgy körül ugy is előhozott, egy szót sem kívánok hozzá tenni, mert ez kimerítő és maga magát indokolja és elvben tökéletesen helyes. De azon beszéd után. melyet előttem szólott Falk Miksa képviselő ur tartott, s minthogy a képviselőház a ezim elhatározását felfüggesztette : azon meggyőződés keletkezett bennem, hogy a t. ház ezen törvényjavaslatban csakis a magyar földhitelintézetről akar gondoskodni, és nem kívánja minden földhitelintézetre kiterjeszteni az e törvényjavaslatban foglaltakat; mert a mint előttem szólott is monda, ez némileg ellentétben állana a törvényjavaslattal. Ha ez a szándék: akkor okvetlenül szükséges, hogy a többi földhitelintézetekről gondoskodás történjék; ha nem történik, a mi most privilégiumnak neveztetik ; alkalmasint a földhitelintézet monopóliuma lenne, ez pedig tudom, hogy nem szándéka a t. háznak. Ezen, Falk Miksa által tartott, előadás következtében és minthogy a ezim iránti határozás úgyis elhalasztatott, — ha a t. ház szándékát jól fogtam fel, — bátor vagyok indítványozni, hogy a 28-dik §. tökéletesen maradjon ki, minthogy ez a többi intézetekről szól, ezeket pedig összezavarni a földhitelintézettel nem tanácsos és nem kívánatos. Ha ezen indítvány elfogadtatik, bátor volnék a t. háznak a következő határozati javaslatot indítványozni. „Az igazságügyminiszter utasittatik az országban fennálló többi hitel intézeteknek adandó kedvezvények iránt külön javaslatot a jövő ülésszak alatt benyújtani. Addig ezen intézetek a mostan tényleg élvezett kedvezmények birtokában maradnak." Bujanovics Sándor jegyző (újra felolvassa Forgách A. gr. határozati javaslatát.) Zsedényi Ede: T. ház! Én épen ellenkező véleményben vagyok és azt tartom, hogy a magyar törvényhozás akkor, midőn a magyar földhitelintézetet ezen, ha ugy akarják, privilégiummal felruházta: nem akarta azzal felruházni egyúttal a többi intézeteket is, (Helyeslés) meIvek csak mások zsarolására vannak. En tehát szintén kihagyandónak tartom azon §-t. és az eredeti törvényjavaslatot kívánom fenntartatni. Ha több intézet fog folyamodással járulni az országgyűléshez: akkor a felett határozhatunk s azon intézetekről is gondoskodhatunk; de előre azt mondani, hogy az igazságügyminiszter oda ufcasitatik, hogy hasonló privilégiumokat adjon a többi hitelintézeteknek is: nézetem szerint egyátalán nem helyes (Ugy van!) azért én ajánlom az eredeti törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Wahrmann Mór: T. ház! Azt hiszem, hogy az egyenjogúság eszméje itt kimondatott elvben és pártolásra talált az egész ház részéről; mert hiszen a földhitel oly fontos dolog, melyet pártolni és előmozdítani kell; (Halljuk!) de csak több intézet teheti azt, a mit egy egyes intézet létesíteni, eredményezni képtelen. Nemcsak arról akarok szólani, hogy a jövő mit fog hozni e tekintetben, hanem a múltra is vagyok bátor hivatkozni. A földhitelintézet csupán csak a földbirtokra szorítkozik, miután a városi házakra és telkekre kölcsönt nem ad. Itt van egy tökéletesen hason nemű, hason alakú intézet, melynek soliditása kétségbe nem vonható, melynek alapszabályai ehsmervék, mely az állam ellenőrzése alatt áll, mely "már roppant szolgálatokat tett eddig is Pest és Buda városoknak: s ez a kereskedelmi bank. Jogos volna-e ettől elvonni mind azon kedvezményeket, melyeket az eddig élvezett t Ezek nemcsak jogi, hanem mint a földhitelintézetnél, pénzügyi kedvezmények is. Az mondatik például ezen törvényjavaslat egyik §-ban, hogy a jövedelmi adót a szelvényektől nem köteles az intézet maga leróni. Ez nagy kedvezmény; mert a jövedelmi adót meg kell ugyan fizetni, de más az, ha az illető intézet a szelvények kifizetésénél az adót mindjárt levonja; és más : ha ezt nem köteles tenni. A különbség nagyobbára a külföldi birtokosoKra nézve áll fenn; mert ha oly záloglevelet vesz, melytől a szelvények kifizetésénél mindjárt levonatik a jövedelmi adó: ő is fizet jövedelmi adót; mig ellenben ha oly záloglevelet kap, melynek szelvényei adólevonás nélkül fizettetnek ki: ő jövedelmi adót nem fizet. Ha tehát ugyanezen kedvezményeket nem adjuk más intézetnek is : akkor ezen más intézetek zálogleveleinek vásárlásától elriasztjuk a külföldet. Mi itt a czél ? említtetett, hogy a tőke, mely az országban létezik, távolról sem elégséges arra, hogy mindazon munkálatok, melyekre szükség van, végrehajtathassanak. Hogy ha Buda-Pest szabályozására , szépítésére 24 milliót akarunk fölvenni, ha a boulevardot, a körutakat ki akarjuk építeni : okvetlenül szükségünk van ilyen társulatokra ; mert ezen építkezések kivitele csak azáltal lehetséges, ha van jelzálog hitelünk ; jelzálog hitelünk pedig csak ugy lehet, ha van olcsó pénz; olcsó pénzünk pedig csak akkor lesz, ha^az idegen tőkét is az országba birjuk vonni. Ennem akarok egyes intézetek szá-