Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-343
3á$. országos ölés május 15. 1871261 idővel gazdálkodás ellen, legrövidebben megemlíteni, hogy miért vélem a 2-ik szakaszt leginkább elfogadandónak. A bányászati érdekek megbirálásában nagyon gyakran van, hogy nemcsak valódi tényállás ismerete, de félhomályos hagyomány által is vezéreltetünk. Ily hagyományból merített fölfogás szüleménye azon nézet például, hogy a bányászat jogügyei iegezélszerübben Abrudbányán láttatnának el. Az, a ki e tárgygyal foglalkozott, tudja, hogy nemcsak Offenbánya évek óta hanyatlófélben van, de sőt Verespatak jelentőségét is, t. i. azon helynek jelentőségét, melyet említeni szokás, ha erdélyi aranyról van szó, az ujabb statisztikai adatok tetemes mérvben szállítják le. 1869-ben Abrudbányán beváltatott 145,000 írt, Zalathnán 97,000 írt, Gyulafehérvárott 430,000 frt, és Csertésen hol Nagyág, és vidéke megjelenik, 230,000 írtért arany, ugy hogy Abrudbányán az összes eddigi aranynak csak ötöd része váltatott be. Hozzájárul, hogy az aranybányák birtoklási ós művelési viszonyai, a bányaipar egyébb ágaiban létezőknél aránytalanul egyszerűbbek ; hozzájárul főleg, hogy a bányászat átalános fejlődésére, s nevezetesen a mai nap oly roppant fontosságú vas- és kőszén-bányaiparra való tekintet parancsolólag követeli, mikép a bányabiróság közelebb essék Hunyad megyének fentnevezett kincsekkel megrakott vidékeihez, ugy hogy a bányabiróság czélszerübben Gyulafehérvárt mint Abrudbányán helyeztetnék el. Ha az igazságügyéi 1 ezen tekinteteket mellőzendené: könnyen megeshetik rajta, hogy útjában a pénzügyér hatalmas vétójával találkozik, midőn a magyar királyi bányaigazgatóságnak Kolozsvárról Gyula-Fehérvárra átköltöztetése kérdése közelebbről komoly megfontolás tárgyát kell hogy képezze. Ezeket pedig itt elmondani azért nem tartottam szükségtelennek , mert Perczel Béla és Horváth Döme tisztelt tagtársaink nyilatkozatai szerint, a 25-ös bizottság munkálatára nagy súly fektettetik, másfelől az igen tisztelt igazságügyéi' legjobb akarata mellett időrövidség miatt nem lesz képes több oldalú informátiót bevenni, és adott alkalommal annak hiányára hivatkozhatnék. Hodossy Imre előadó: Nehéz volt ugyan megérteni a képviselő ur szavait, hanem én ugy hiszem, hogy ez egyszerű kifolyása az előbbi §-uak. Ugyanazon okoknál fogva, melyeknél fogva nem lehet meghatározni átalában a törvényszékek székhelyét, nem lehet a bányabiróságokéit sem. Azt hiszem tehát, hogy ezen §. elfogadása ellen nem lehet kifogást tenni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatna^ elfogadni a 2. §-t? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (oívassa a 3—8. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak: olvassa ezután a 9. §-t:) Hodossy Imre előadó : T. ház! Bátor vagyok figyelmét felhívni arra, miszerint a most felolvasott fizetések,. és aa ezek után következő adatokra nézve a felosztás helytelenül van nyomatva a kiosztott példányokban. Ugyanis a fizetések rovata előtt a 9. §. kihagyandó, mert az csak folytatása a 8. §-nak, továbbá a most következő szöveg elébe ez jő: 9. §. — „Az első folyamodásu királyi törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok részére a következendő átlagok állapittatnak meg/ — (Helyeslés.) Elnök: Tehát e szerint fog kiigazittatni. Ivacskovics György jegyző (olvassa a kiigazított 9. §-t.) Hodossy Imre előadó: Itt e §. c) alatti részében ismét nyomdahiba fordul elő. T. i. a 19. és 20. szám alatt nem „a törvényszék részére" és nem „a járásbíróság részére"' hanem a „törvényszékek részére" és n a járásbíróságok részére." Kérem kiigazittatni. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 9. §. d.) pontját.) Hodossy Imre előadó: Itt ugyanazon nyomdahibákat kérem kiigazittatni. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 10. §-f, mely elfogadtaük.) Elnök: A részleteiben is elfogadott törvényjavaslat a holnapi ülésben fog harmadszor felolvastatni és ugy szavazás alá bocsáttatni. Úgyszintén harmadszor felöl vastathatik a bíróságok rendezésérői szóló törvényjavaslat is, melynek két §-a, az imént részleteiben tárgyalt törvényjavaslat elfogadásáig, függőben tartatott. Hodossy Imre előadó: T. ház! Szükséges lesz. hogy most méltóztatnának, a központi bizottság jelentéséhez képest, a bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat függőben hagyott §§-ai iránt határozni. Az első. a mi iránt határozat hozandó, az emiitett törvényjavaslatnak 15. §-a, a melynek helyébe Simonyi Ernő képviselő ur a maga módositványát indítványozta tétetni, miután Simonyi Ernő módositványa az imént részleteiben tárgyalt javaslat elfogadásával elesett, a 15. §. megmarad. Ámde a 19. §. után Hajdú Ignácz képviselő ur egy uj §-t indítványozott, a mely iránt a központi bizottságnak az a jelentése van, hogy azt el nem fogadhatja, mivel az az 1869. IV. t. ez. elveivel ellenkezik. Méltóztassanak ez iránt határozni. Elnök : Az imént részleteiben tárgyalt törvényjavaslat elfogadásával a szóban levő indítványok elestek, és marad a központi bizottság szövegezése. (Helyeslés.)
