Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-342

248 342. országos ülés május IS. 1871. ellen szavazok, hanem pártolom a*25-ös bizottság munkálatát, mely legalább 115 érdeknek akar kielégítést nyújtani (Helyeslés hal felől,') Patay István: T. ház! (Halljuk! halljuk!) Szégyenpír futja el arczomat, midőn-e tárgyban felszólalni kénytelen vagyok. (Halljuk! kulijuk!) Ugyanis, valamint én tudom : ugy önök a túlsó oldalon tudják mindnyájan nagyon jól, hogy az előttünk fekvő munkálat rósz, férczmü, használhatatlan! Es mit teszünk ? Nem azt, mit a legutolsó józan észszel biró napszámos mondana rá: „Ha rósz, hát lökjük el, csináljunk mást;" nem azt teszszük, hanem magunk nem mervén beleharapni a keserű almába, bizzuk azt egyes ember önkényére, hogy még roszabbat csináljon belőle. (Derültség.) Miért lett rósz a munkálat? Azért, mert minden alapelvek kitűzése nélkül sem a körülményeket, sem a helyiségeket, sem a lelkek számát tekintetbe nem véve, a 25-ös bizottságnak oda löktük a dolgot, mondván, hogy az munkálkodjék. Mi lett következése ? Az, hogy az érdekeltség működni kezdett, a kérvényezők légiói jöttek a bizottságokra, s egyes szájas koi'tes képviselők a túl oldalról, (Nevetés baloldalon. Élénk felkiáltások jobb felől, : Hát onnan át? Arról hallgat a krónikái) kik talán tul a Tiszán soha életűkben még nem voltak, — hogy csak egy példát hozzak föl—kivitték, hogy a 22 mérföld hosszú Szabolcs megyének, melynek utjai roszak, ugy hogy ha sár van, 44 mértföld hosszú, (Derültség) ad-, tak egy törvényszéket akkor, mikor túl a Dunán a lelkek számát sem véve tekintetbe, egy 6 niértföld hosszú megyének adtak 3-at. (Fölkiáltás jobb felől: Azt nem tudjuk!) Én is tudnék némi észrevételeket tenni a tegnap a túloldalról elmondottakra; de mái azokat az előttem szóló elvtársaim bőven megezáfolták, ismétlésekbe bocsátkozni pedig nem akarok. Hanem egyet el nem mulaszthatok, t. i., hogy köszönetet ne szavazzak Éber Nándor t. képviselőtársamnak azért, hogy valahányszor felszólal, mindig elmond nekünk egy-egy czikket az angol alkotmányos könyvekből. En ezt jó parlamentáris modornok tartom, s hogy majdan követhessem én is, mihelyt kimegyek, Ferdinánd von Pfeiffertől megveszem az ilyen könyveket, {Nagy derültség.) ezt itt csak közbevetőleg. (Halljuk !) Folytatom uraim. Ha mi egy alapelveken alapult instructió mellett adnánk rendelkezési jogot a miniszternek: egy perezig sem haboznék azt neki megadni; de ott, hol ezredéves történeten alapult megyék territóriumainak szétdarabolásáról van szó: ez ellen ünnepélyesen óvást teszek és ennélfogva én a központi bizottság javaslatát el nem fogadhatván, Simonyi Ernő képviselő társamnak általam is aláirt módositványára szavazok. (Éljenzés hal felől.) Szontagh Pál (csanádi) T. ház! Készemről is méltánylom az idő előhaladottságát és figyelemben tartom azt, hogy ezen tárgy ki van merítve, s igy egyedül arra szorítkozom, hogy egy képviselőtársam előadására refiectáljak. Ezen előadásból is csupán egy eszmét veszek ki, a melyre igen röviden kívánok megjegyzést tenni. (Halljuk!) Ez t. képviselőtársam Éber Nándor, ki igen helyesen mondta, hogy nem elég az, ha valamely nemzetnek alkotmánya van; hanem hogy azon kell igyekezni, hogy alkotmányosságra s alkotmányosságban neveltessék, szóval, hogy alkotmányos érzülete hússá és vérré váljék és ennek illustratiojára élő példaként Angliára hivatkozott. Már most azt kérdem tőle; hiszi-e azt, hogy azon eljárás, mely éppen a fenforgó ügyben követtetett és követtetik jelenleg, az alkotmányos érzület erősbitésére, az alkotmányos tendentia megérlelósére van-e számítva? (Helyeslés bal felől.) En ennek éppen ellenkezőjéről vagyok meggyőződve. Tekintsük röviden azon eljárást, mely e tárgy körül követtetik. A 25-ös bizottság magának a kormánynak initiativája folytán jött létre. A kormány osztozni kívánván a felelősségben a képviselő házzal, maga initiálta e bizottság kiküldését, hogy elintéztessék a törvényszékek és járásbíróságok ügye. Később ismét eltért ettől, a képviselőháznak, ugy látszik többsége azt akarja, hogy ez ügy elintézése a miniszterre bizassék. Mire mutat ez ? ez mintegy bevallása annak, hogy mi nem vagyunk képesek arra, a mire a miniszter kiválóan képesnek hitte az országgyűlést és ennélfogva visszahárítjuk az egészet annak vállaira. Csak azt kérdem Éber Nándor képviselő úrtól : vajon az ily eljárás az alkotmányos érzület fejlesztését, az alkotmányos életbe való — hogy ugy mondjam — biztos megtelepedést eszközli-e, elömozditja-e ? (Tetszés bal felől) Meg vagyok győződve, hogy oly országokban is, hol alkotmányos formák épen nem léteznek : támadhat, fejlődhet alkotmányos érzület. Azon németben, ki a porosz király szándékolt törvényellenes eljárása ellenében a berlini Kammergeriehtre hivatkozott: volt alkot mányos érzület, pedig absolut államban élt. Azon parlament azonban, mely maga azt mondja: „nem vagyok képes erre, nem tudok ennek megfelelni, félek ezen tárgytól" azon parlament abdical, abban nincs alkotmányos érzület, (Élénk tetszés bal felől.) és az ily eljárás nem neveli az alkotmányos érzületet, hanem deprimálja a kedélyeket. (Élénk helyeslés bal felől.) Ugyanis, t. ház, a bevallott tehetetlenség so-