Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-342

238 342. országos illés május 13. 1871. az ily kéréseknek, a 25-ös bízottság legalább ebben — mondhatom és tanúsíthatom nyilvánosan •— minden pártszinezet nélkül járt el, és nem teljesítette senkinek kérelmeit, hacsak arra alapos okok nem forogtak fönn. (Simonyi hrnő közbeszól: Kőszeg városa! Derültség bal felől.) Történt igenis, s miután emiitik, nem akarom elhallgatni, hogy például a miniszter ur boldogítani akarván Vas megyét, Kőszegen törvényszéket javasolt fölállittatni, és ez megadatott, valamint Zala megyébe is adatott még egy. Mondom, történtek ily apró dolgok; hanem az nem oly lényeges; az ily adományozásokat a t. ház most is kihagyhatná, ha nem találná helyeseknek. A 25-ös bizottság védelmére tartozom még azt is mondani, amit szemükre vetett épen az előbb, nem emlékszem már melyik előttem szóló t. képviselő társam, hogy fél évig dolgozott, vagy még tovább, és a pénzügyminiszter ur olj eynieus türelemmel nézte, midőn mi egyre dolgozunk, s nem tudunk eredményt létrehozni. Ezen, igy megtámadott bizottság védelmére kénytelen vagyok némelyeket elmondani. Ez némikép azon történelmi előadásnak, melyet a t. ház Tisza Kálmántól hallott, kiegészítése lesz. (Halljuk!) Midőn a 25-ös bizottság először is összeült: annak mindegyik tagja azt hitte, hogy alapul í-'zen törvényjavaslat fog szolgálni, mely az osztályokban és a központi bizottságon is már keresztülment. Ugyanis, hogy valaki azt határozhassa meg, kell-e valahol törvényszék vagy járásbíróság : tisztában kell lenni legelőször is az iránt, mily hatáskör tulajdonittassék a törvényszéknek, és mily hatáskör a járásbíróságnak.. Midőn a 25-ös bizottság összeült: annak minden tagja tisztában volt az iránt, mert amint mondám, a törvényjavaslat az osztályokban és a központi bizottságban már keresztülment; azonban mindnyájunknak nagy bámulatára az igazságüg3^miniszter azzal állott elő, hogy a 25-ös bizottságot fölszólította egy nagy elvi kérdés eldöntésére. Ezen nagy elvi kérdés abban állott: vajon mire fektet fősúlyt a 25-ös bizottság, az egyes bírósági rendszerre-e, vagy a társasbiróságra ? Mi azonnal tettünk megjegyzést, hogy arra a 25-ös bizottság kiküldve nincs, hogy abba nem bocsátkozhatik ; de ott volt p. o. Hoffmann Pál képviselő társunk, ki &i egyes bírósági rendszer embere levén, pártolni látszott az egyes bíróságokat, és úgyszólván ránk erőszakolták azon eszmét, hogy a törvényszékek számát kevesbíteni, a járásbíróságokat szaporítani kell. Az igazságügyminiszter azzal vigasztalt bennünket, hogy ha kevesebb törvényszék lesz: az egyes bíróságokat nagyobb hatáskörrel szándékozik felruházni. így keletkeztek azon miniszteri pontozatok, melyek az egyes bíróságokat ötven holdnyi telekkönyvi hatósággal, illetőleg birtokbirósággal és 5000 frtnyi személyes bíráskodással ruházták volna föl. A 25-ös bizottság ezen alapon megkezdte munkálatát, és a miniszter által tervezett 133 törvényszéket leszállította 9l-re, ellenben a miniszter által tervezett 358 járásbíróságot fölemelte 416-ra; tehát alkotott 42 törvényszékkel kevesebbet, és csak 58 járásbirósáágal többet, ugy, hogy a bizottságnak ezen első munkálata kétségkívül sokkal olcsóbb leendett, kevesebbe került volna, mint maga a miniszteri javaslat. A miniszter azonban ezen munkálattal, alkalmasint magán figyelmeztetések foytán, nem volt megelégedve, s alkalmasint maga is belátta, hogy ha igy alkottatnék meg a törvény, ha az egyes bíróságokra akkora hatalom, telekkönj^vi hatóság is ruháztatnék: akkor ezen törvényt, nagy zavarok előidézése nélkül, végrehajtani nem lehetne. Segített tehát, magán, és bepanaszolta a 25-ös bizottságot, a királyi legfőbb törvényszékeknél. (Derültség bal felől.) Bocsánatot kérek a kifejezésért, de mivel én azt tartom, hogy midőn valamely törvényjavaslat a törvényhozás asztalára le van téve, midőn a törvényhozó testület bizottságot küld ki, még pedig külön bizottságot annak megvizsgálására : akkor ezen külön bizottság munkálatát másokkal felülvizsgáltatni annyit tesz, mint sérteni a háznak és az illető kiküldötteknek törvényhozási méltóságát, azért mondtam, hogy az igazságügyminiszter a 25-ös bizottságot bepanaszolta a királyi tábláknál és legfőbb törvényszékeknél, nevezetesen a pesti, maros-vásárhelyi királyi tábláknál, a legfőbb itélőszéknél és a semmitőszéknél és pedig a mint a semmitőszékek jelentéséből olvasom, az igazságügyminiszter ezen bírósághoz mintegy appellatorium fórumhoz azon kérdést intézte, 1-ször hogy létező viszonyaink között a társas és egyes bírósági rendszerek közül melyik mutatkozik alkalmazhatóbbnak ? és 2-szor forognak-e fönn, és ha igen, mily aggályok a 25-ös bizottság javaslata ellen ? En nagj^on természetesnek tartom t. ház, hogy a mi viszonyaink között ily panasz folytán azon bíróságok, — kikre minden tiszteletem kijelentése mellett, még sem nyöghetném el azon megjegyzést, miszerint ők az igazságügyminiszter teljhatalmának kifolyásai, — ismétlem, hogy nem csodálkozom ha ezen bíróságok, a miniszter kérdéseit a 25-ös bizottság munkálata elleni panasznak vévén, valamennyien egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a 25-ös bizottság munkálata nem ér semmit, és hogy nem az egyes bíróságok-