Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-341

222 341. országos ülés május 12, 1871. mert alig néhány pont van, mely fölött vita lehetett volna, ugy, hogy három-négy nap alatt keresztülmentünk volna az egész javaslaton. De nem ez volt a hiba; nem ez volt a baj, hanem az, hogy nem nyert volna vele elég hatalmat a minisztérium. Azt monda a képviselő ur, hogy igy kell ennek történni, nemcsak azért, mert időnk nincs, hanem azért is, mert nem vagyunk képesek a dolgot ugy megoldani, amint kell; mert elfogultak vagyunk. Mint a 25-ös bizottság tagja, elmondja a képviselő ur, hogy mi törtónt a 25-ös bizottságban, ha elhiszi valaki , hogy oly nézetek által vezettetett a 25-ös bizottság, mint a képviselő ur elmondá : azt ; fogja hinni, hogy az valami rablóbarlang volt. Én azt egyszerűen és kereken tagadom, nem azért, hogy a 25-ös bizottságot mentegessem, hanem azért, hogy mustráljam, minő szép érvekkel jutott a képviselő ur ahoz, hogy miért kell és kell igy tárgyalni a javaslatot. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy mert a 25-ös bizottság tagjai is érdekek által vezettettek: azok által fognak vezettetni a képviselőház tagjai is, igaz, hogy — nem akarva sérteni, — hozzátette, hogy ez nem hiba, hanem erkölcsi kötelesség; minthogy itt, szerinte, az érdekek diétáinak, ezzel szemben, hogy egy érdekeletlenre bizza, — azt vártam, hogy a chinai császárra bizza a szervezést, de nem; — a képviselő a miniszterre kívánja azt bizni; hozzá teszi továbbá, hogy igazság szerint Magyarországon 60, sőt 40 törvényszék is elég volna. Már most, hogy ezt érdekeletlenre és szakértőkre bizza: bizza a miniszterre, ki midőn szerinte 60 törvényszék is elég volna, 138 törvényszéket ajánlott. Nem tudom, hol volt nagyobb az érdekeletlenség: a miniszterben-e. vagy a 25-ös bizottságban, midőn ez, a képviselő ur szerint, szükséges 60 helyett 115 törvényszéket, a miniszter pedig 133-at ajánl. Egyébiránt tagadom nemcsak a jelen miniszterről, hanem a világon létező minden parlamentalis miniszterről, hogy midőn egyedül állíttatik szembe a nyilvánuló érdekekkel : képes lehessen jobban ellentállni, mint képes lehet egy képviselőház. Hiszen mi ránk gyakorolhatnak néha befolyást vidéki érdekek, egyikre talán az egyik, a másikra a másik vidék érdekei; ebben megvan a lehetőség; de egyfelől egy ily nagy testületnél az erkölcsi erő, a kölcsönös ellenőrzés által már meg van adva a biztosíték, hogy a vidéki érdekek az országos érdekek fölé egy könnyen nem fognak emelkedni, mig ellenben szeretném látni azt a szegény minisztert, kihez elmegy egyes képviselő, és azt mondja : az Istenért, ha ide törvényszéket vagy járásbíróságot nem aclnak: megbukom, (Derültség.) hozzá megy a másik, harmadik négyszem közt esdekelve szemrehányást téve, felhánytorgatja meglevő, vagy szerzendő érdemeit ; — ugyan kérem, a miniszter hogy fog megállani? Vagy megsérti pártjának azon tagjait, kiknek kedvére nem tehet, és akkor a legrövidebb idő alatt megbukik, vagy pedig, hogy meg ne bukjék, négy szem közt, hol az illető képviselő sokkal kényelmesebben hozhatja érvényre a vidék érdekeit, mint a házban : teljesíti kérelmét. A t. képviselő ur azt mondja, hogy mai időben a kenyérkereset nem szégyen, örülök hogy ezt mondta; mert legalább beszédében mondott olyat valamit is, mit helyeselhetek; csakhogy szükség nem volt rá; mert azt, hogy szégyen legyen, nem vitatta és nem állította senki. De én legalább ugy tudom, hogy nagy különbség van a tekintetben, hogy kenyérkereset-e a bírósági, törvényszéki hivatal, nem a közt, hogy ki nevezi ki, vagy ki választja, de a közt, hogy élethossziglani hivatal-e vagy nem ? Mert bureaukratiat más, mint élethossziglani hivatal nem fog létrehozni ; mert nincs ember, ki ha tudja, hogy rövid évek száma alatt a bizalmat elvesztve, a választásnál kimaradhat, azt állandó kenyérkereset czéljául tűzte volna ki. De különben is én helyeslem., hogy a munka fizettessék meg jól, de hogy minden munkát jól, busásan meg kellene fizetni; azt még sem gondolom, hogy az alkotmányos fogalmak is nagyon kívánják, mert én például legalább nagyon nelyes, demokratikus dolognak tartom, hogy a képviselőnek legyenek naj)dijai; de hogy a képviselő, oly fizetéssel láttassák el, hogy a. képviselőség kenyérkeresetté váljék: attól az isten mentse meg Magyarországot. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy Bach miatt, ha rósz a járásbíróság ; meg lehet azt for. ditani, és azt mondani, hogy a szolgabiróság azért alkotmányos intézmény, mert Bach szervezte. Bizony a t. képviselő ur nem méltóztatott most imereteinek tág mezején elég messze menni, nagyon közelben marad. Mert különben tudta volna azon csekély kis különbségét, hogy járásbiró Magyarországon Bach előtt nem létezett, ellenben a szolgabiróság századokkal ez előtt felállított intézmény, és tudta volna azt is, hogy Bach a járásbirót a szolgabiróval csak akkor cserélte fel, midőn hatalma már sülyedni kezdett, midőn már szükség volt némi csekély dolgokban legalább a nevezetnek hízelegni, csak akkor változtatta meg a nevet. Tehát az, ha alkotmányos és helyes ez elnevezés, az nem onnan ered, mert Bach használta, mert hiszen csak mi-