Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-337

337. országos ülés május 5 1871. 145 Simay Gergely : T. ház ! Megvallom, nem tudom: mikép tétetett kérdésessé itt a tulajdonjog , midőn maga a beterjesztett törvényjavaslat az által, hogy haszonvételt emlit : nem érinti semmi tekintetben a tulajdonjogot; különben is igen természetes, hogy azok maradnak a törvényhatóságok tulajdonai; de azt mit t. Várady képviselő ur előterjesztett, noha indítványában vannak némely részletek, melyek az én nézetemmel megegyeznek: de oly alakban, mint az formulázva van, egészen el nem fogadhatom. Azt mondja, hogy az állam venné át az ily épületeken fekvő üerhek hordozását: ez olyan teher, melyet előre kiszámítani nem is lehet; hiszen ugy meg lehetnek némely épületek terhelve, hogy azok értékét is felülhaladná a teher. (FölMáltások : Akkor ne vegye át az állam.) A mi a föntartási költségeket illeti: abban igen helyes a t. képviselő urnák azon nézete, hogy azt az államnak kell viselni; de magát azon előnyt, mit az állam az által nyújt a törvényhatóságnak, hogy oda helyezi a törvényszéket : igen természetesen kárpótolni kell, és azért a föntartási költségeket és a terheket, melyek rajta fekszenek, továbbra is a törvényhatóságok kötelesek viselni. En tehát pártolom a törvényjavaslat szövegét. Tisza Kálmán: T. ház! Én ezen kérdést, őszintén szólva, t. Várady és Vukovich kép viselőtársaim által oly tisztán látom fölállítva és indokolva, és oly minden kétely fölött méltányosnak tartom azt, a mit Várady t. képviselőtársam módositványa által elérni akar, hogy azon reményben voltam, hogy a tisztelt ház azon módositványt minden vita nélkül elfogja fogadni; azonban e reményemben csalatkoztam. A módosít vány több oldalról megtámadtatott; ily körülmények között szabad legyen egypár szóval nekem annak védelmére kelnem. Legelőször is a közvetlenül előttem szóló t. képviselő urnák azt jegyzem meg, hogy ő nem szemeivel, hanem értelmével, vagy saját gondolkodásával olvasta ezen törvényjavaslatot; mert ezen törvényjavaslatban az, hogy használatra engedtessenek át a helyiségek: sehol sincs mondva; hanem miután ő ugy látja, hogy igy lenne jó ; azt gondolja, hogy benne is van. (Derültség.) Ami azt illeti, hogy meglehet, hogy néhol több teher van azon épületeken, mint a mennyit azok megérnek: ez ugyan ritka eset szokott lenni a mai világban ; mert nem igen akad hitelező ki valamely fekvőségre többet adjon, mint a mennyit az m3gér ; hanem, ha lenne is oly eset : a törvény csak azt mondja, hogy a megyék tartoznak átengedni ; de azt sehol sem mondja, hogy az állam átvenni tartozik ; tehát ERPV S. NAPLÓ 18fr XVI. ha az állam ugy tartja, hogy az átvételnél kárt vallhat : nem fogja átvenni. Különben az egészet illetőleg én részemről nagyon helyesnek és szükségesnek tartom kimondatni, hogy a íékvőségekre nézve a tulajdonjog a törvényhatóságé marad, még pedig azon különbség nélkül, melyet Hoffmann képviselő ur tett; mert a mint igen helyesen jegyeztetett meg a túlsó oldalról Kuba képviselő ur által : megeshetik az, hogy azon helyen, a hol most törvényszéki czélra épületre szűk ség van, később nem lesz törvényszék és akkor ugy járna a törvényhatóság, hogy saját tulajdon birtokát elvesztette anélkül; hogy ez iránt még azon kárpótlást is kapná, hogy törvényszéket birjon. Szükségesnek tartom, hogy a tulajdonjog megőrzése ezek szerint mondassák ki. Azt, hogy oly épületek, melyek a törvényhatóságoknak addig, mig a törvényszékek és bíróságokra nézve ezen rend áll fen, fölöslegesek, használatra haszonbér nélkül, mert hisz ezt teszi ezen kifejezést: ingyen,— a mint Várady barátom formulázta — adassék át a törvényszékek számára: részemről elfogadhatónak tartom; mert utoljára is, ha ez nem történik, oly épületekről levén mindig szó, melyek a törvényhatóságokra nézve fölöslegesekké váltak, a törvényhatóság nem venné azoknak hasznát ; mert börtönöket és hasonló épületeket haszonbérbe nem igen lehet adni, hanem viselné a föntartási terheket, fizetné az adót anélkül, hogy hasznát venné. A legméltányosabb itt az, hogy ily épületnél a törvényhatóság a haszonvételért nem kapván semmit, viszont minden költséget, rnely azzal jár, legyen az adó, kijavítás, legyen az azon fekvő teher kamatja, viseljen az állam, mint a mely az épületet használja. Itt egyetlen alapos scrupulus lehetne, a mit Németh barátom fölhozott, hogy meglelte el fognak vétetni oly épületek is, melyekre pe dig a közigazgatás czéljából a törvényhatóság-" nak szüksége volna. Ennek vág elébe Várady tisztelt barátomnak most ugyan épen tárgyalás alatt nem lévő, de a szoros kapcsolatnál fogva általa jelzett második módositványa, mely kimondja, hogy az átadás a törvényhatóság meghallgatásával. de mindenesetre ugy történjék, hogy a közigazgatásra szükséges helyiségek a törvényhatóságok birtokában maradjanak. Ily módon van, azt hiszem, a kérdés legjobban megoldva. Azt, hogy az átadott részekben a börtönök fölött az alispáné legyen a felügyelet : részemről nem tartom czélszerünek és nem tartom azt az alispánra nézve sem jónak. Ez eddig igen természetes volt; mert a törvényszék elnöke is megyei tisztviselő volt. A megyének első tisztviselője volt az alispán, tehát ő ren19