Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-337

537 országos ölés inájos 5 1871. 137 körű, mivel az országra mulhatlanul terheket fog róni. De másrészről a fő kérdés szerintem az, vajon maga a 20. §. is, melyre többször hivatkoztam, helyes-e, ki állja-e a tudomány, az alkotmányos politikának bírálatát ? és ez az, a miről a t. urak az ellenoldalról egy szóval sem em­lékeztek ; hanem hivatkoztak reá mint praecedensre, teljesen mellőzve azon kérdést, vajon ezen prae­cedens magában véve helyes-e, vagy nem. A ]n*aecedens reám is hat bizonyos pressióval; de ha meg vagyok győződve, hogy a praecedens nem helyes: azt követni nem fogom, és az a kérdés másik oldala. Szerintem a bíróságok, és bíróságok szék­helyének megállapítása, meggyőződésem szerint, lényegesen törvényhozási feladat; oh r feladat, mely törvényhozási intézkedést kíván, és én akként vagyok meggyőződve, hogy ha a t. kép­vislőház, mint törvényhozás, a maga hatóságát a kormányra, mint végrehajtó hatalomra ruházza: ez nem egyéb, mint az államhatalom összeza­varása, mely mindig zavart okoz az államélet­ben, és minek következései mindig veszélyesek annyival inkább, mentül gyakrabban tör­ténik az. Szerintem, t. ház, a kormány nem egyéb, mint végrehajtó hatalom : a mi lényegesen tör­vényhozási föladat, azt végezi a törvényhozás maga. A mi e téren a végrehajtó hatalomra tar­tozik, az a megszavazott törvények életbe lép­tetése, t. i. az illető birák kinevezése. De a bí­róságok és ezek székhelyeinek meghatározása, ismételve kénytelen vagyok megjegyezni, szerin­tem lényegesen törvényhozási föladat; ennélfog­va nem tehetek egyebet, mint hogy teljes meg­győződésből pártoljam Győrffy Gyula azon mó­dositványát, melyet ma tett; mert ez felel meg nézetem szerint a czélnak, s ez óvja meg az al­kotmányos érdekeket és kerüli a hatalmak összezavarását. (Helyeslés bal felől.) Paczolay János : T. képviselőház ! Ha áll azon indok, melyet t. Máttyus képviselő ur­nák fel méltóztatott említeni, hogy az ingatlan vagyon nem részesül a kellő hitelben, annak korántsem az az oka, hogy a telekkönyvi ható­ságot egyes járásbíróságok fogják-e gyakorolni, vagy törvényszékek: hanem az, hogy birtokvi­szonyaink jelenleg nem is királyi pátens, hanem kormány-rendeletek által vannak szabályozva. Hogy ez az ingatlan vagyonnak hitelét, sőt a bir­tokviszonyokat is ingataggá teszi: az kérdést nem szenved; kivált ha visszatekintünk a múlt hetekre, a midőn a törvénykezés visszahatólag az előbbi törvényhozási intézkedéseket megvál­toztatni jónak látta. Mindaddig, mig birtokvi­szonyaink és a telekkönyvi eljárás törvény által KÉPV. H. NAPLÓ ] 84-f XYI. nem lesz rendezve, méltóztassék elhinni, az in­gatlan birtoknak azon hitelét, melylyel szüksé­ges, hogy birjon, eszközölni nem fogjuk: ennél­fogva inkább hozzájárultam volna Győrffy Gyula azon módositványához, melylyel a minisztert kötelezni kívánta, hogy mentül hamarább adja be a birtokviszonyokra és telekkönyvezésre vonatkozó törvényjavaslatát. A mi pedig azon kérdést il­leti, lehet-e a járásbíróságoknak telekkönyvi ha­tóságot gyakorolni, vagy sem, kivált azon alak­ban, a melyben a miniszter megbízottja indítvá­nyozta: abban semminemű veszélyt nem látok; mert ott is társasbiróság és pedig 3 tagból álló társasbíróság fogja a telekkönyvi hatóságot gya­korolni ép ugy mint a törvényszék. Ha pedig abból valami káros következtetést lehetne vonni, hogy az aljárásbiró bizonyos tekintetben aláren­deltje a járásbirónak hivatalos működési körében, a mennyiben neki kiosztatnak az egyes elinté­zendő ügyek, s hogy ezen alárendeltség azutáu azt fogná maga után vonni, hogy az aljárásbi­rónak ennek következtében független véleménye sem lehet; ezen hasonlatosság tökéletesen áll a törvényszéki ülnökökre is, ahol a törvényszéki elnök épp oly befolyást gyakorolhat a törvény­széki ülnökökre, mint a mily befolyást gyakorol a járásbiró az aljárásbiróra, minek következtében sem a törvényszéki ülnök, sem az aljárásbiró nem lehetne független biró. Ezen okból nem látom veszélyesnek azt, hogy a járásbíróságok telekkönyvi hatóságot gyakoroljanak. Igaz, hogy a telekkönyvi hatóság gyakorlata bizonyos tekintetben, a mennyi­ben az anyagi törvényekre vonatkozik, összekötte­tésben áll a birtok-bírósággal; de tudjuk azt, hogy a telekkönyvi hatóságok, mint olyanok, a mint itt fel is volt említve , ítéletet nem hozhatnak. s mindig csak végzésekkel intézik el az ügyet, a melyek ellenében mindig fenm áradna mindegyik félnek joga a birtokbiróság előtt rendes peruton okozott sérelmeinek orvoslását kérni. Egy ren­des keresethez pedig mulhatlanul megkívántatik-, hogy a telekjegyzőkönyv hivatalos másolatban hozzá legyen csatolva, hogy a birtokbiróság a telekjegyzőkönyv és a többi okmányok alapján eldönthesse a peres ügyet. Én tehát abban, hogy a telekkönyvi ható­ság bizonyos tebintben a járásbirákra fog ruház­tatni : sem a hitelre, sem a telekkönyvi hatóság­nak a birtokbirósággal lehető összezavarására veszélyt nem látok. A telekkönyvi hatóságnak épp ugy van kü­lön telekkönyve, külön jegyzőkönyve, mint a já­rásbíróságnak. Azon perek, melyek a birtokvi­szonyokra vonatkoznak: a birtokbirósághoz intéz­tetnek, és nem többé a telekkönyvi hatósághoz. Ez praegnans bizonysága annak, hogy el lesz kü­lönítve a telekkönyvi hatóság a birtok biróság­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom