Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-337
337. országos Ölés májas 5. 187!. 133 viselő ur rnódositványt adott be, mely az én módositványómtól annyiban különbözik, hogy a tanácsülésben nem a telekkönyvvezető, hanem az albiró^bírjon szavazattal: azaz három biró legyen. Én ezen rnódositványt elfogadom; megjegyzem azonban, hogy engem módositványomban azon nézet vezérelt, hogy legelőször lesznek járásbíróságok, hogy tulajdonkép csak egy albiró lesz és igy takarékossági szempontból a telekkönyvi hatóságoknál a telekkönyvvezetőt is akartam szavazati joggal felruházni. Tekintettel voltam mostani viszonyainkra. Ha széttekintünk a megyékben: a telekkönyvet vezető, a telekkönyvi előadó ; kik többnyire vizsgált szakértő emberek, lel vannak ruházva szavazati joggal; de egyúttal hivatkozom, a kereskedelmi törvényszékekre is, hisz ott is csak 2 biró és egy szakember ül a tanácsban. Tehát az elvvel nem ellenkeznék, ha mi a 3-ik szavazatot egy szakértő telekkönyvvezetőre biznók. Egyébiránt miután a kormány képviselője maga fogadta el a rnódositványt, én is hozzájárulok. A mi az eredeti szöveget illeti, különösen némely városoknak van kilátásba helyezve, hogy a telekhivatalt, a telekkönyvet megtarthassák. Hanem ha széttekintünk az országban : mindenütt, a hol nagyobb telekkönyvi forgalom van, lesz járásbíróság is, és az ilyennél az én módositványom szerint is, amúgy is a telekkönyvi hatóság meg fog hagyatni; a többi városoknak pedig, melyek járásbíróságot nem kapnak, alig van telekkönyvi forgalmuk, s igy ott telekkönyvi hatóságra nincs szükség. 'Csak egynehányat akarok felsorolni. Itt vannak a kimutatások: itt van VámosPércs 32 darabnyi fél évi forgalommal; — évenkénti 64 darabért telekhivatalt csak nem lehet szervezni. Igy Dorog 146 darabbal, járásbíróságot nem kap. Hanem Nánás forgalma 310 darab, tehát egy év alatt 620, ez már nagyobb forgalom, de ez már amúgy is telekhivatalt kap. Ha tekintjük a Kun városokat, itt van pl. Fényszaru 62, Ladány 93, Alsó-Szt.-György 71, Kis-Er 51, Deés 12 darabbal. Az ily városokban in praxi telekhivatalt fenntartani amúgy is ezélszerütlen volna. Tehát ha tekintjük az eredeti szöveget, annak tulajdonképen semmi gyakorlati eredménye nem volna. Mindenütt, a hol nagyobb telekkönyvi forgalom van : amúgy is lesz járásbíróság, és ha ugyan ott telekkönyvi hatóságot fogunk szervezni, az ezen városok szükségletének sokkal jobban meg fog felelni. A mit Dietrich képviselő felhozott, hogy absurdum volna, ha a telekkönyvi hatóság a birtokbirósággal nem köttetik egybe: nem tudom gyakorlatból vette-e nézetét; én csak figyelmeztetem a 1861. előtti korszakra. Akkor a telekkönyvi hatóság egészen el volt választva a birtokbiróságtól és mégis nagyon czélszeruen vezettetett. De jogilag sem látom be, hogy a birtokbiróság és a telekkönyvi hatóság micsoda összefüggésben van. Ha a birtok iránt per folyik, és telekkönyvi kivonatra van szükség; az megkapható lesz, akár hol vezessék a telekkönyvet. Azért, hogy a telekkönyv közel van, a feljegyzés nem maradhat el. De jogilag véve, törvényeinkből sem tudnám ezen „absurdumot" igazolni. Éppen azért én, elfogadva a kormány képviselőjének módositványát : ajánlom a t. háznak módositványom elfogadását. A mit Győrffy képviselő ur adott be, hogy t. i. éppen a miniszter utasittassék külön törvényjavaslat beadására: ha e rnódositványt elfogadjuk, én szükségtelennek tartom, hogy ezt bele vigyük a törvénybe; akkor inkább hozzunk határozati javaslatot, és abban mondja ki a ház ugyanazt; hanem hogy törvénybe hogy lehessen bele venni azt, hogy a miniszter erre vagy arra utasittatik: ezt nem értem, de nem is hiszem, hogy a czél, melyet Győrffy Gyula képviselő ur is elérni kivan, csakugyan el lesz-e érve. Az én módositványom nem egyéb, mint a perrendtartás 20. |-nak mostani szervezetre való alkalmaztatása; a 20. §. megadta ugyan a felhatalmazást ; azonban annak alkalmazása csak az által válhatik lehetővé, ha a t. ház elfogadja az általam beadott rnódositványt. Halász Boldizsár: T. képviselőház! A legnagyobb fontosságú kérdés itt az: vajon a képviselőház a törvényalkotási jogot ráruházhatja-e a miniszterre, vagyis vajon Magyarország jus publicumát, az 1790-dik XII. törvényczikket megváltoztatta-e a perrendtartásnak Horváth Döme képviselő ur által hivatkozott 20-dik §-a. Én azt hiszem, hogy nem. Igaz. hogy nyomatékosabb azon fölhatalmazásnál, melyet a képviselőház a főrendiházzal egyetértőleg az esküdtszék átalakítására nézve az igazságügyi miniszternek adott, mert törvénybe van igtatva; de mégsem változtathatta meg azon közjogi törvényt, mely azt mondja: törvényt alkotni, magyarázni, csak az országgyűlésnek és királynak lehet; ebből a szempontból fogom én föl az ügyet, és ha Győrffy képviselő ur módositványa által törvénybe fog igtattatni ezen bíróság, azaz ha artícularis bíróság lesz: akkor gondolom t. képviselőház, megszűnik t. Dietrich képviselő urnák azon nehézsége, azon contradictiója, miszerint azt mondja, hogy a birtokbiróságot nem lehet átruházni telekkönyvi bíróságra, mert a törvényhozás átruházhatja azt. Ezt a kérdést meglehetős tisztába hozta Halmossy képviselő ur, mert a telekkönyvi bíróság csakugyan ítél, de nem lényeges jogi kérdésekben,
