Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

126 336. országos ülés május 4. 1S71. lünk a földhitel most nagy virágzásban van. Te­lekkönyvi intézményünk képezi e hitel alapját, s nekünk azon kell lenni, hogy ez intézményt tökéletesítsük. Ha szét tekintünk az országban, mindenütt találunk panaszokat, hogy telekköny­veink hiányosak. Mik azon okok, melyek ezen hiányok alapját képezik? a fő ok az, hogy a birtoklap és a tulajdonlap úgyszólván a valóságnak nem felelnek meg ? Mi ennek oka ? Az, hogy a törvény­szék, vagyis a telekkönyvi hatóság nagyon mesz­sze esik a felektől. Néha három napi járásra kell menniök, s kisebb ingatlanok eladásánál rémitő költségbe kerül az átíratás. Ezen kivül némely eljárási törvényeink is hiányosak. Azon kell lennünk, hogy a feleknek az átíratást megkönnyítsük, s könnyíteni fogjuk az által, ha közel hozzuk a telekkönyvet. Ha a járásbíróságokat telekkönyvi hatósággal is föl­ruházzuk: az azt föltételezi hogy a telek­könyvet a felekhez közel hozzuk. Ha széttekintünk némely országban, hol a telekkönyvi intézmény tulajdonképeni hazája van. — Würtembergben, Bádenben, Bajor- és Szászor­szágban, hol a telekkönyvi intézményt uagy tö­kélyre emelték ; sőt ha a szomszéd Ausztriában te­kintünk is szét : látjuk, hogy ott a telekkönyve­ket a járásbíróságok vezetik, s nincs semmi ag­gály arra nézve, hogy mi járásbíróságainkat an­nak idejében telekkönyvi hatósággal is fölruház­hassuk. Ha mostanában még telekkönyveinket nem találjuk oly tökéleteseknek, hogy ezt tehessük; ha még az eljárást is tökéletesíteni kell, mig a végezel el lesz érve: akkor ne terjeszszük ki még egészen az intézkedést, addig is azonban segíteni kell a szükségen ugy, a hogy lehet, mert nagy anomália volna, ha olyan városokból, melyek je­lenleg telekkönjrvvel birnak, messze eső helyekre vitetnék most a telekkönyv. Ott van a járásbí­róság, mely mint telekkönyvi hatóság nagyon köny­nyen szervezhető. Hivatkozom az 1860. előtti évekre s hivatkozom a kun városokra, hol az­előtt mindenütt telekkönyvek voltak. Csaknem minden kun városban nagyobb telekkönyvi ha­tóság mellett nagyon könnyen lehet ezt szervezni, és épen azért igaz, a mit Győrffy képviselő ur mondott: hogy e bíróságokra e bíráskodási ha­táskör is kiterjesztessék. De hivatkozom a polg. perrendtartásra. Ily fölhatalmazás nem hallatlan most Magyarországban, ily átmeneti korszakban. A 20. §. világosan fölhatalmazza a minisztert, hogy rendezett tanácsú városokat birtokbiróság­gal is fölruházzon: tehát nemcsak telekkönyvi hatósággal, hanem, a mi sokkal több, birtokbiró­sággal; ily átmeneti korszakban megengedhető az ily iütózkedés, és nem is kell attól félnünk, hogy itt az igazságügyminiszter visszaélést követne el. Utoljára amúgy is nem sokára e tárgyban, a te­lekkönyvi bíráskodásra nézve, véglegesen kell majd intézkednünk; azonban, hogy addig is a mindennapi szükségletnek megfelelhessünk, kérem a módositvány elfogadását. Gonda László : Ezen §-hoz kisebbszem módositványt vagyok bátor beadni. Már a közp. bizottság előadása folytán, de a t. kormány kép­viselőjétől is, azt hallottuk, hogy a telekkönyvi intézménynek , mint átalában elismert jótékony intézménynek kiterjesztését ezélozzák. És ez na­gyon természetes is, mert általa az egész hazai közönségnek érettségi fokozata emeltetik, ha az ő anyagi és szellemi ügyeivel közelebbről fog­lalkozik. En tehát csak egy kis látszólagos ellenmon­dás megszüntetését kívánom e §-nál , minden­esetre lelkem teljes meggyőződéséből üdvözölvén az indítványt, melyet t. barátom Győrffy tett volt, és meg nem foghatom azt, miként az igaz­ságügyminiszteriumra nézve nehézséget talál va­laki abban, hogy az ő e tekintetben kifejtendő működését a törvénvhozásnak ellenőrzése alá v helyezteti. Az általam teendő kisebbszerü módosítás ezt tartalmazza, a harmadik bekezdés végén e megszorítás : „ha ezt már eddig is gyakorolták", mint felesleges hagyassák ki. Hisz az utána kö­vetkezőben felsorolt feltételekben eléggé van gon­doskodva arról, hogy megfelelő biztosíték legyen ezen telekkönyvi bíróság számára. Ugyanazért minden bővebb indokolás nélkül figyelmébe aján­lom a t. háznak ezen módosítást. Széll Kálmán jegyző : (olvassa a mó­dosítást) : — e szavak: „ha ezt már eddig is gyakorolták" kihagyandók. Halász Boldizsár: T. ház! Hisz az országos óhajtás, hogy bár minden járásbíróságnál lehetne egyúttal telekkönyvi bíróság is; de most nem ez a legfontosabb kérdés , hanem az, hogy legalább szükség esetében bizonyos helyeken le­gyen. Itt csak azon különbség van Halmossy képviselő ur és Győrffy indítványa közt, hogy az egyik ama régi törvényre emlékezik, „forma iu­diciorum lege stabilita aut stabilienda auctoritate regia non immutabitur." Hogy a miniszter maga ruházzon fel bizo­nyos járásbíróságot telekkönyvi hatósággal : ezt részemről nem pártolhatom. A czél ugy is el lesz érve, de legalább alkotmányos utón és módon történjék; ennélfogva joártolom Győrffy módosit­vány át. Péchy Tamás: T. ház! A dolog rend­kívüli fontossággal bir s azért a módosítást né­zetem szerint minden, úgyszólván hosszasabb és behatóbb tárgyalás nélkül, elfogadni igen nehéz, mert már magában véve az, hogy a járásbirósá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom