Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

]08 38e- országos ülés május 4. 1871. nem épen ezen szó: „alkalmazandó* mutatja, hogy a fennálló anyagi törvényekre hivatkozik némileg e törvény is, és ezen törvényjavaslatnak semmi esetre sem lehet hivatása: ugyanazon törvényeket most megszüntetni vagy megváltoztatni, igy tehát már e tekintetből sem pártolhatom a beterjesztett módoaitványt. A t. képviselő ur továbbá különösen kiemelte azt, hogy ezen ülnöki intézmény az 1869. IV. törvény czikk elveivel egészen ellenkezik, és különösen arra fektet súlyt, hogy jövőre más biró nem alkalmazható, és nem is ítélhet mint csak j az, ki azon kellékekkel bir, melyek azon törvényben föl vannak sorolva. De kérdem, minden átalános törvény mellett nem lehetnek-e kivételes törvények ? Tessék a polgári perrendtartást tekinteni. Ott van a választott bíróság intézménye. Ez szintén ellenkezik az 1869. IV. törvényczikkel, és ime a választott bíráknál kivánjuk-e mi azon kellékeket, melyek azon IV. törvényczikkben elő vannak sorolva. Vagy azt gondolja-e, hogy azon 1869. IV. törvényczikk által a polgári perrendtartás eme helyzete meg van szüntetve? Semmi esetre sem ellenkezik tehát ezen ülnöki intézmény az emiitett törvénynyel. De továbbá törvénykezési tekintetben ezen intézmény fölállítása tulajdonképen a reform követelményeként tekintendő. Csak nézzünk szét egész Európában! P. o. Franeziaországban a kereskedelmi törvényszékek egészen kereskedőkből és iparosokból vannak összeállítva, és nincs panasz rajok. Vegyük továbbá Németországot, hol az „Algemeiner Handelstag" világosan átalános elvül kimondotta azt, hogy a kereskedelmi és váltó-ügyek oly törvényszékek által intéztessenek el, melyek egy jogtudósból és két kereskedelmi szakértőből állanak. Es t. ház, nem is áll az, mit a t. képviselő ur felhozott, hogy kereskedelmi ügyeknél a jogkópzettség különösen szükséges. Igen is szükséges az is, de a kereskedelmi ügyekben leginkább a kereskedelmi viszonyok veendők tekintetbe. Ezek iránt a biró a szakértőket meghallgathatja ugyan; hanem, ha a biró meghallgatja is a szakértőt: még sem fogja az ügyet oly tökéletesen megérteni, mintha maga szakértő volna, és a szakértő mindenesetre sokkal igazságosabban fog ítéletet hozni, a mint azt egyébiránt egész Európában a tapasztalat bizonyítja. Ezen intézmény behozatala tehát első lépés a reform terén, és ha mi most ezen ülnöki intézményt elvetjük, némileg praejudicálunk a kereskedelmi törvénynek, hol ha ezen kérdés elő íog fordulni, határozni fogunk a fölött, vajon a kereskedelmi ügyek jövőre mi módon és mily törvényszékek által intézendök el, s ha mi most ezen intézményt elvetnők per tangentem : oly fontos kérdésben határoznánk, mi fölött egész Európában mind a jogtudományban, mind pedig a joggyakorlat épen most határoz. Épen azért én a módositványt el nem fogadhatom, és kérem a t. házat, a §-t ugy elfogadni, a mint van. Erős érv erre nézve az is, hogy ha mi ezen §-t kihagynók, akkor a kereskedelmi tőzsdei bíráskodást meg kellene szüntetni \ pedig azt senki sem állítja, hogy ezen utóbb, bíráskodás az említett törvényczikkel ellenke zésben van. Azért is kérem a módosítás elvetését. Irányi Dániel: T. ház! Ha volt is szükség a kereskedelmi ülnökökre akkor, midőn a kereskedelmi törvény behozatott, t. i 1840 — 41-ben, a midőn még alig voltak jogtudósaink között olyanok, kik a váltó és kereskedelmi ügyekben jártasak lettek volna: ezen intézmény fentartására ma már, véleményem szerint, egyátalában nincs szükség, mert most a váltó és kereskedelmi bírák csak oly jártasak a kereskedelmi ügyekben, mint magok a kereskedők; a mi pedig a jogi kérdéseket illeti: kétségtelenül sokkal inkább fölöttük állanak a kereskedőknek, semhogy ezek amazokkal csak mérkőzni is akarnának. Elvégre a kereskedelmi ügyekben netalán járatlan bíró, vagy ha oly ügy fordulna elő, hol különös szakismeretre van szükség, megkérdheti a kereskedőt, épen ugy mint más ügyekre nézve is történik ily megkérdezés, hol szakismeretre van szükség; de hogy azoknak, kiknek csak gyakorlati ismeretök van a váltóés kereskedelmi ügyekre nézve : oly hatáskört tulajdonítsunk, mint azoknak, kik a törvényekben átalán fogva jártasok, az a jó igazságszolgáltatással ellenkezik. Ha a t. előttem szóló a váltó-törvényszékek tagjait megkérdezi, ha azok őszintén felelnek, azt fogja tőlük hallani, hogy a kereskedelmi bírák ugyan igen kevés hasznára vannak az igazságszolgáltatásnak, hogy tőlük igen ritkán kapnak, sőt kérnek oly véleményt, melyre nézve magok előre tájékozva nem lettek volna. En ennélfogva Véesey Tamás t. barátom módositványát pártolom. (Helyeslés abal oldalon.) Horváth Döme az igazságügyminiszter képviselője: T. ház! Én Véesey t. képviselőtársam módositványát tüzetes indokolása daczára sem fogathatom el a következő indokoknál fogva. Méltóztatnak emlékezni rá: — t. képviselőtársam mellesleg hivatkozott is rá. hogy arról, miszerint a kereskedelmi ülnököknek a váltó- és kereskedelmi ügyeknél bírói szerep adatott, tüzetesen az 1840. váltótörvény II. részének 5. és 11. §§. rendelkeznek. Ezen §§-ok nemcsak azt állapitják meg, hogy I például a vidéki vátótörvényszékeknél két krees-