Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

336. országos ü Tehát hétfőn reggel fog a választás megtartatni. Harmadszori fölolvasásra kerül a telepitvényesekről szóló törvényjavaslat. Széll Kálmán jegyző (olvassa a törvény ja vaslatot.) Elnök: Elfogadja a ház ezen most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Alkotmányos tárgyalás végett a. főrendekhez fog áttétetni. Következik folytatása a tegnap megkezdett, s a bíróságok rendezésére vonatkozó törvényjavaslatnak. Következik a 8-ik, most már 7-ik §. Ivacskovics György jegyző {olvassa az első fölyamodásu bíróságok sserveézséről szóló törvényjavaslat 8-ik, illetőleg 7-ik §-at.) Vécsey Tamás : T. ház! A jelen törvényjavaslat 8-ik §-ában a kereskedői ülnökök alkalmazását minden kir. törvényszékeknél meghonosítani akarják. Ezen §. czélzata ellen kénytelen vagyok meggyőződésem sugallatából fölszólalni és e §-nak kihagyását indítványozni. A kereskedői ülnökök alkalmazását valamennyi kir. törvényszékeknél én nem tartom sem szükségesnek, sem ezélszerünek, sem pedig a már hozott igen fontos törvénynyel, (1869 : IV.) annak megváltoztatása nélkül, megegyeztethetőnek. Midőn 1840-ben a váltótörvénykönyv Magyarországban behozatott, szükségesnek látták ezen egészen uj jogszabályok érvényesítésére külön bíróságot, úgynevezett eausalis bíróságot rendszeresíteni és ezen kivételes bíróságot kivételes minőségű ülnökökkel ellátni. Mai időben azonban maga a t. kormány sem tartja ezélszerünek, hogy a váltó és kereskedelmi ügyekre kivételes bíróságok állíttassanak föl. Nem tartom tehát szükségesnek, hogy azon ügyek számára kivételes minőségű ülnökök alkalmaztassanak. A birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény a 7-ik §-ban igen részletesen meghatározza azt, hogy a bíróban mily kellékek keresendők, nevezetesen kimondja azt, hogy a bírónak nemcsak a köz-, hanem a váltó ügyvédi vizsgát is le kellett tennie, tehát a váltótörvényekben és a kereskedelmi jogban is jártassággal kell birnia, vagy ha ezen vizsgát nem tette volna le: benne van a törvényben, hogy a gyakorlati birói vizsgát kellett kiáll ania, és ezen birói vizsgának kétségkívül a váltó- és kereskedelmi jog is tárgyát képezi. Tehát a bíróságok mindenütt oly egyénekből fognak alakíttatni, kik a váltójogban kellő jártassággal és ügyességgel birnak. A kereskedelmi és váltó-perekben vannak ugyan oly egyszerű, oly chablonszerü dolgok, a melyek elintézése különös jogtudományt nem tételez föl, ilyen például a tárgyalási határnap kitűzése, vagy a fölszerelt végrehajtási kórvény elintézése. De ne méltóztassanak azt gonKÉPV. H. NAP1Ó 18^f XVI. i mftjus i. 1871. ]Q5 dőlni, mintha a váltó- és kereskedelmi perek csupán csak ily egyszerű dolgok elintézésében állnának, sőt ellenkezőleg igen fontos, igen complicált és nehéz kérdések fordulnak ott elő. így például, hogy csak egyet említsek, az igényper legombolyitása, ügyes keresztülvitele és helyes eldöntése valóban éles juridieai fölfogást követel. Továbbá a csődperekben a régibb keltű magyar joggal eombinálni kell az osztrák törvények, az országbírói értekezlet és a legújabb intézkedések által életbeléptetett szabályokat. Mindezek ugy hiszem, nagyobb mérvű qualificatiót föltételeznek a bíróban. Maga a váltótörvény, a mint az 1-ső §-ban a váltót definiálja, mindjárt azt mondja, hogy a váltókötelezettség a „köztörvényinél" szigorúbb. ÍTem szenved tehát kétséget, hogy a ki a váltókötelezettségek fölött ítélni akar : annak a kőztörvényieket is ismernie kell. A köztörvényekre nagyon sokszor hivatkozik maga a váltójog is ; ezenfelül a birói hatalomról szóló törvény világosan kimondja azt, hogy a bíró, és pedig semmi különbséget nem tevén bíró és ülnök közt, köteles ítélni a törvények, törvényes rendeletek és törvényes szokás alapján, tehát neki mindezek ismereté/el és tudatával kell birnia. Ily körülmények közt, a midőn az ország nagy pénzáldozatok árán alapos készültségü bírákkal akarja ellátni a törvényszékeket; nem tartom megengedhetőnek, hogy a minden qualificatiót nélkülöző kereskedői ülnököket a birói asztalhoz vezessük. Meg kell még jegyeznem azt, hogy nem minden kereskedelmi és váltó ügy oly természetű, mely tisztán csak kereskedőket érdekelhetne. Alig van tán egy rétege a társadalomnak, mely ne érintkeznék ily viszonyokkal, és mely ne kerülne váltó és kereskedelmi természetű jogi kérdésekkel össze. Tehát nem lehet azt mondani, hogy a kereskedő íölött a kereskedő itél, hanem itél mindenki fölött, ki ily természetű jogügyletekben a biró előtt megjelen. Valamint nem méltóztatnak szükségesnek tartani, hogy a házassági perekben a törvénytudó birák mellett még olyanok is bíráskodjanak, kik egyéb qualíficatióval nem birnak, — minthogy feleséges emberek — {Helyeslés bal felől.) ép ugy nem tartom szükségesnek azt, hogy kereskedelmi ügyekben a tudós birák mellett olyanok is üljenek, kik nem birnak más qualíficatióval, minthogy kereskedők. Azonkívül a tisztán üzleti dolgokban, melyek börzei műnyelven szólva, a parquetteken és a coulissák mögött köttetnek, a melyek differentiális üzletre vonatkoznak, és melyek börzei ügyletekből származnak, az 1871-ik 2. tör vény czikk 14