Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-335
335. országos ülés május :i 1871. 9? a teendők kétfelé választatván, épen oly kis körben, mint eddig a tisztviselő, legyen közigazgatási tisztviselő, és legyen biró is; tehát a közigazgatási ügyekben hasonlólag messzebbre kell menni, mint kellett eddig, a feleknek; és ráadásul kapja a fél azon ajándékot, hogy mig eddig a közigazgatási és törvénykezési ügyek egy helyen voltak elvégezhetők, ezután az egyik részért elkeli majd mennie három annyira, mint eddig, — jobbra, a másikért majd annyira, balra. Hogy ez nagy elégületlenséget fog kelteni, az előre látható. Egyebet érinteni nem akarok, mert mondom, ha már benne vagyunk, ha már nem lehet megváltoztatni : mielőbb lépjen életbe, ha fájdalmasan, ha költségesen is. Es most, mint előre bocsátottam, nem lévén reményem e törvényjavaslat élnem fogadásához, a már elmondott indokok ismétlésével a tisztelt képviselőház türelmét fárasztani nem akarom, bevégzem beszédemet azzal, hogy én a törvényjavaslatot, a részletes vita alapjául el nem fogadom ; azonban nem mondok le azon reményről, hogy annak egyes részeit, melyek amaz elveknek nem okvetlen kifolyásai a t. többség hozzájárulásával módosítani lehessen, mire nézetem szerint nagy szükség van, mert csakugyan vannak benne egyes pontok, melyek az általam már alapjukban nem helyeselt elveket még roszabbakká teszik: e reményben a részletes tárgyalás alkalmával, ha a törvényjavaslat annak alapjául elfogadtatnék, fönntartom magamnak az észrevételek megtételét. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Engedje meg a t. ház , hogy néhány észrevételt tehessek. Igaza van t. barátom, Tisza Kálmán képviselő urnák, hogy a jelen törvényjavaslat kifolyása azon elveknek, melyek a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényben vannak lerakva, ez egyikét képezi azon törvényjavaslatnak, melyeknek czéljuk, feladatuk, az általa emiitett elveket agyakorlati élet terére átvinni. T. barátom már most maga is óhajtja ezen általa elitélt rendszernek mielőbbi életbe léptetését azon reményben, hogy a gyakorlati élet fogja t annak haszonveheteilenségét kimutatni. Én az ő óhajtásával találkozom ; de azon érdekből, mert meg vagyok győződve, hogy a gyakorlati élet e rendszer helyességét ki fogja mutatni. Azonban ne vitatkozzunk e felett, bocsássuk nyugalommal a törvényjavaslatnak életre valóságát, helyességét ama nagy biróra, a gyakorlati életre és én azért, mint előbb megjegyeztem , ez úttal hallgatással mellőzöm a képviselő ur előadását, csupán azon egy észrevételére kívánok szorítkozni, melyben azt mondEÍPV. H. NAFLÓ 181 \ xvi. ja, hogy az igazságszolgáltatás ezen uj rendszerrel sokkal drágább lesz, mert a felek a birót messze távolban fogják föltalálni. Igaza lehet képviselő urnák, hogy meszszebb távolban fogják feltalálni; de legalább bizonyosan feltalálják a birót, azon birót, kit a mai körülmények közt napokig hiába keresnek. Ennélfogva kérem a t. házat méltóztassék a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Hodossy Imre központi bizottsági előadó: T. képviselőház! (Jobbfelől: szavazzunk ! Bal felől halljuk!) Csak azt akarom felvilágositásképen felemlíteni, hogy azon törvényjavaslatnak, a mely tárgyalás alatt van, nem tárgya a bíróságok székhelyeinek elhelyezése és így azon kérdés: hogy messze, vagy közel fognak-e egymáshoz feküdni: a jelen vitatkozás tárgyát nem képezheti. így tehát ezen aggodalom nem akadályozhat senkit abban, hogy a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot elfogadja. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság által benyújtott szövegezést az átalános tárgyalás alapjául vagy nem ? (Jobb felől: Elfogadjuk; Bal felől: Nem fogadjuk el!) A kik elfogadják: méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Ivacskovics György jegyző (olvassa a czimet.J Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Ivacskovics György jegyző (olvassa az 1. szakaszt.) Justh József: T. ház! az első fejezetnek ezen §-ára van szerencsém egy módositványt beadni, mely abból áll, hogy az a) alatt megnevezett „béke-birák" szó ezen törvényből maradjon el, úgymint a második §. szintén ki volna hagyandó. Egyszerű érvem erre az, hogy egy törvény, a mely most al kottatik, nem hivatkozhatik egy még csak alkotandó törvényre. Ezek tehát nem állhatnak ezen törvényben, hanem ha a béke-birákról méltóztatnak törvényt hozni, akkor azon törvényben lebet már hivatkozni a korábban alkotott törvényre. (Balfelől: helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a módositványt.) „Az első fejezet 1. §-ának a) betűje kihagyandó. Ugyanazon fejezet 2. §-a szintén kihagyandó." Ivacskovics György Jegyző: Az első fejezet 1. §-a tehát így hangzanék: (olvassa) 1. §. Első folyamodása bíróságok a) a királyi járásbíróságok, b) a királyi törvényszékek, e) a buda-pesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék. A 2. §. végképen kimaradna. 13
