Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-335

92 335, országos ülés május 3. 1871. biró önkényétől függne, hogy kit helyez vád alá. Ez igen helytelen eredményekre vezető eljárás lenne és a birónak sokkal több önkényt adna, mint a mennyi kívánatos a polgári szabadság megvédése tekintetéből. Tökéletesen igaza van Máttyus Arisztid t. képviselő urnák abban, hogy a vád alá helyeztetni kivánt Miletics Szvetozárnak még mindig van módja és alkalma a vizsgálat alatt is kijelenteni, hogy ki szerzetté a kérdéses czikket, és a mint megnevezi a czikk iróját: abban a perczben a vizsgálat nem folytatható többé Miletics Szvetozár ellen, hanem a vizsgáld birónak jelentést kell tennie, és ezen jelentés következtében a vizsgálatot mulhatlanul a megnevezett szerző ellen kell folytatni. Ez levén meggyőződésein: én a bíróság eljárását forma tekintetében tökéletesen kielégítőnek, és a polgári jogok megőrzése tekintetében teljesen correetnek találom. A mi pedig a politikai okot illeti, miután én semmi politikai indokot nem látok, mely miatt a vád alá helyeztetést Miletics Szvetozártól el kellene távolítani, természetes, hogy szavazatomat Miletics Szvetozár kiadatására fogom adni. (Helyeslés jobb felől. Szavazzunk.) Elnök: Nem levén szólásra felírva senki, be van zárva a vita. Szavazás előtt még előadó urat illeti a szó. (Szavazzunk !) Hoffman Pál előadó: Tisztelt ház! En csak nagyon rövid ideig fogom a t. ház figyelmét igénybe venni. (Halljuk!) Szükségtelen mindazokat ismételnem, melyeket már előbb elmondottam; mert azokra nézve, a miket én és Hodossy Imre t. barátom elmondottunk: nem mondatott semmi, a mi állításainkat megingatta volna. Hivatkozom jelesen Simonyi Ernő és Csernatony Lajos képviselő urak két nyilatkozatára. Simonyi Ernő képviselő ur azt monda, hogy ő soha sem ad ki senkit, azaz, ő azon elvet vallja, hogy képviselő ellen soha sem kell vizsgálatot elrendelni. Ezen nézet ellen sem én, sem a mentelmi bizottság nem vagyunk képesek harczot viselni. Nekünk az a nézetünk, hogy a képviselőt is vád alá kell helyezni, és meg kell büntetni, ha vétséget követ el. (Zaj. Helyeslés jobb felől.) Ha a tisztelt képviselő ur ezt nem ismeri el: akkor nézete ellen az istenek is hiába harczolnak. Hasonlóképen nyilatkozott Csernatony képviselő ur, ki azt monda, hogy^ szokjunk hozzá, hogy ily dolgok történnek. En ahhoz, t. ház, hogy a törvény megsértessék, és ne hajtassák végre: hozzászokni képes nem vagyok. (Helyeslés jobb felől. Mozgás a bal oldalon.) Ezen okná fogva egyszerűen ajánlom a t. képviselőháznak a mentelmi bizottság jelentését. (Elfogadjuk ! Más felőli: Nem kell!) Simonyi Ernő: Szavaim félremagyáraztatván, kénytelen vagyok felszólalni. Azt én sohasem mondottam, a mit előadó ur állított, hogy én senkit kiadni nem akarok; hanem mondottam azt, hogy én nem akarok kiadni senkit addig, mig törvényes bíróság közbe nem lépett. (Helyeslés balfeUl) Csernátony .Lajos: A házszabályukra hivatkozva egyszerűen megjegyzem, hogy a t. előadó ur kegyeskedett szavaimat elferdíteni. Elnök: Elfogadja a t. ház a mentelmi bizottsíg véleményét; igen, vagy nem? (Jbbb felől igen! Bal felől nem.) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. (Patay István: Ezt előre tudtuk). Ha a t. ház megengedi, fel fog olvastatni a mai ülés jegyzőkönyvének azon része, mely a a ma végleg megszavazott törvényjavaslatokra vonatkozik, hogy azok átküldethessenek tárgyalás végett a főrendekhez. Széll Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Nem levén észrevétel, a jegyzőkönyv ezen felolvasott 3 pontja hitelesíttetik, és annak a törvényjavaslatok kíséretében a főrendekhez leendő átvitelével Ivacskovics György jegyző megbizatik. Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter: T. képviselőház ! Az előbb kimaradtam a sorból. Egy ínterpellátiora óhajtok felelni, ha azt a t. képviselőház megengedi. (Halljuk]) Dietrich Ignácz képviselő ur interpellatiót intézett hozzám az april 29. ülésben. Az interpellatió két kérdést tartalmaz. Az első igy hangzik: „Biztosítja-e az igazságügyminiszter ur a házat, miszerint ezen törvényeket ezen országgyűlési időszak lefolyása alatt, vagyis 1872. évi april 20-ig végrehajtja, legalább annyira, hogy az összes bírósági személyzetet kinevezteti, illetőleg kinevezi* ? Ezen kérdésre azon választ van szerencsém adni, hogy a biztosítást arra nézve, hogy a bírósági törvényeket 1872. april 20-ig végre fogom hajtani : csak akkor nyújthatom, ha a t. képviselő ur viszont azon biztosítást képes adni, hogy leküzdhetlen akadályokkal nem fogok találkozni. (Derültség a bal oldalon.) Azonban nekem alapos reményem van arra nézve, hogy ha e folyó hó végéig a bírósági törvényjavaslatok törvény erejére emelkednek és ha előre nem látható és leküzdhetlen akadályok közbe nem lépnek : már 1872. január l-jén az uj bíróságok müködésöket tettleg megkezdhetik. (Helyeslés.) Hogy rajtam semmi sem fog múlni, és hogy a