Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-313

313. országos fllés nárcziw !9, 1871. 71 lönben t. ház! részemről jobban szerettem volna, ha Irányi képviselő ur nem kezdte volna az egész dolgot. (Igás! Igás!) Nagyon örvendtem volna: mert a mi egyszer megtörtént, az oly tény, melyen változtatni nem lehet. De kár volt az is, hogy Jókai t. barátom szintén oly nagy tűzzel gyújtott rá, és aztán itt mindent elmond­tunk a németek dicsőítésére, s egy árva szót sem emeltünk a francziák mellett. Önök csak a német nagyságot bizonyítgatták; pedig ne fe­ledjék el, hogy a szabadság ós parlamentalis­mus körül is van a francziáknak érdeme. (Föl­Máltások : Hát as angoloknak nincs!) Van, hanem azt nem vártam, hogy e teremben oly keveset hallok fölhozni a franczia nép érdekében, sőt — megvallom — inkább az ellenkezőt vártam volna. (Zaj.) De valóban elnök ur, nem akarom tovább fárasztani figyelmét, késő is van már (Helyeslés és halljuk!) vasárnap is van, (Bal felől egy hang: Ékesek is vagyunk! másik fölkiáltás: Jóssef napja is van. Derültség, nevetés.) De már most azért is bátor vagyok Pulszky Ferencz urnák válaszolni. (Halljuk!) Pulszky Ferencz ur corrigálja meg Jókait, a ki azt mondta, hogy Kossuth Lajos a nonin­terventio eszméje mellett volt, mert mi ketten : Pulszky és én, ott voltunk a new-yorki banquet­te-en, midőn Kossuth Lajos azt monda, hogy az interventiót kell követni. Ezt a „Times*-bői is bebizonyíthatom. A new-yorki banquette-en ki lett ez mondva, és ott az első toaszt a franczia nemzetért emeltetett, és kimondatott, hogy nem szabad megengedni a nemzetek elnyomatását, és ittak a franczia seregért, azon franczia seregért, mely küzdött az Észak-Amerikai Államok füg­getlenségeért, és hogy az észak-amerikai köztár­saság fönáll, ez is a francziák érdeme. (Élénk helyeslés és zaj.) Fölemiitette itt, ugy hiszem, Kállay képviselő ur a zuávokat, kik a pápa mellett harczoltak. De miért nem méltóztatott discurálni a szabad schweizerekről is ? (Derült­ség.) Vagy a sehweizerek nem voltak az absolu­tismus mellett ? És méltóztassanak elolvasni Wa­shington levelét, melyben kimondja, hogy legel­keseredettebb ellenei az észak-amerikai független­ségnek a németek voltak. Mondják meg nekem uraim: hol volt még absolutismus, ahol nem vol­tak egyszersmind németek ? (Helyeslés.) Ott voltak ők a Tuilieriákban is. És bátran mondhatom, hogy ma sem lehetne Oroszországban oly absolut rend­szer, ha nem volnának ott németek. (Derültség.) Én nem tulajdonitok magamnak oly nagy fontosságot, hogy azt higyem, miszerint Bismarck azért, amit mondottam: mindjárt háborút indítson ellenünk. (Hosszan tartó derültség.) Kérem önöket, uraim : ne legyenek oly nagyon is óvatosak, és adjanak méltó kifejezést fájdalmuknak, melyet a fran­czia nemzet elesésén éreznek. Elnök: Még többen vannak szólásra föl­írva, (Szavazzunk! Holnap!) a kik nem akarnak elállani a szótól, ós így holnap reggeli 9 órára tűzöm ki a vita folytatását. Ha ezen tárgy befejeztetik, a t. ház enge­delmével, az eddig hozott határozatok alapján kitűzöm napirendre a községi törvényjavaslatot. [Helyeslés.) Az ülés végződik d, u. 2 fél órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom