Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-312

4 g 312. országos il * hogy közte és kormánya között az összeköttetés megszakadjon. Az angol követ azt mondotta neki, hogy ez nézet dolga, s ennek is meg van logikája; de ő, részéről, nem kivan onnan távozni mindaddig, mig őt arra a franczia kormány, melynél aecreditálva van, föl nem szólítja. Később azután, szeptember 19-én, midőn Paris már majdnem bezároltatott, ismét megjelent Metternich herczeg az angol követnél, és azt monda, hogy a franczia kormány azt kívánja, hogy a diplomatiai testület hagyja el Parist. Erre az angol követ elment Jules Favrehez, az akkori külügyminiszterhez, ki azt mondotta neki, hogy igaz, hogy ő megüzente Metternich herczegnek, hogyha el akarja hagyni Parist, most már ideje lesz távozni; de ez csak Metternich herczegnek szólt, ki különösen óhajtott valami módon Parisba be nem zároltatni, nem pedig a többi követeknek is; és midőn az angol követ azt kérdezte Jules Favretől, hogy kivánja-e, hogy ott maradjanak: ő azt felelte, hogy a maga részéről kívánná, hogy még legalább egy ideig Parisban maradjanak ; azonban tegyenek ugy, a mint akarnak, s tegyen ugy, mint többi nagyhatalmi collegái tenni fognak. A következés az volt, hogy Metternich herczeg vezetése alatt másnap mindnyájan Toursba költöztek. Ez volt tehát Metternich herczeg egyik tevékenysége, mely kilátszik a Kékkönyvből; a Vereskönyvből ez nem látszik ki, valamint nem látszik ki belőle Metternich herczegnek egy másik tevékenysége sem, mely azonban a Kékkönyvből szintén kilátszik; s hogy ezen tevékenység mennyire emelhette azon kormány tekintélyét, melyet Metternich herczeg képviselt : méltóztassék a t. ház megítélni. Szeptember 9-én ugyanis, amint méltóztatnak emlékezni, Jules Favre, a franczia ideiglenes kormány alelnöke, igen óhajtott volna gróf Bismarckkal személyesen találkozni, és azt hitte, hogy ha' diplomatiailag valamely semleges hatalom képviselője közbejár, akkor ezen találkozás hamarabb fog létrejöhetni. Ugy látszik tehát,— mondom ugy látszik, mert ez világosan ki nem tüaik — hogy fölszóllitotta erre Metternich herczeget, a ki épen aznap nála volt, hogy legyen közvetítő Porosz- és Franeziaország között arra nézve, hogy Jules Favre gr. Bismarckkal összejöjjön; azonban Metternich herczeg nem mert ily nagy dologra vállalkozni, hanern vállalkozott arra, hogy Jules Favrenek három sorból álló levelét elvitte az angol követhez, melyben ez fölszólittatik, hogy interveniáljon a. találkozásra nézve. Ez az, amit a Kékkönyvben találok Mets márezius 18. 1871. ternich herczegnek működésére nézve, azaz : hogy Jules Favretól elvitt lord Lyonshez egy levelet, így állván a dolog, t. ház, igen természetes, hogy én nem lehetek a mi külügyi hivatalunk eljárásával megelégedve. Kétségbe nem vonható dolo g az, hogy az osztrák-magyar birodalom Európában nem bir azon tekintélylyel és nem bir azon sulylyal, melyet helyzete, a melyet népességének nagysága, és a melyet azon roppant költségek igazolnának és megkívánnának, a melyeket mi évenkint megszavazunk e birodalom nagyhatalmi állásának föntartására. A neutralitás politikáját kitűzni, ugy mint azt t. barátom Jókay mondja : elméletben igen szép, de gyakorlatban nem megy. Gyakorlatban a neutrális hatalomnak is vannak kötelességei, a melyeket elmulasztania, tekintélyének elvesztése nélkül, nem szabad. Azt mondhetják ugyan, hogy hisz Angolország sem tett többet. De nem is emelte Angolországnak sem tekintélyét e háború alatt. Hanem Angolországnak könnyebb a dolga, mert ott van az az árok, melyet miniszterelnök ur is fölemiitett, s mely megakadályozza az invasiót, melynek mi minden oldalról ki vagyunk téve. Angolországnak könnyebben lehet tekintélyét föntartani, és Angolországnak nem kell másokra támaszkodnia, mint kell pl. nekünk. Mi nekünk kötelességünk lett volna beavatkoznunk, midőn láttuk, hogy a beavatkozás nélkül ugy alakul Európa közbiztonsága, hogy a saját biztonságunk sincs egy pillanatra sem biztosítva. De mi azt nem tettük r hanem mozdulatlanul és semlegesen néztük az eseményeket. De semlegességünk nem volt mindkét részről egyforma. így pl. — hogy csak egy dolgot említsek — nemcsak itt a házban, de az országban is sokszor fölemlittetett, hogy a magyar-osztrák vasutaknak 3000 kocsija volt Poroszországban letartóztatva, és pedig nemcsak a kereskedésnek nagy kárával történt ez, hanem törtónt a neutralitás megsértésével is; mert.ezen kocsik egyenesen katonák, egyenesen élelmi és más hadiszerek, lőszerek stb. szállítására használtattak. Ezen kocsikat, miután hónapokig tartott távollétük, fegyveres erővel is vissza kellett volna követelni, ha máskép nem lehetett azokat visszaszerezni. Andrásy Gyula gr., miniszterelnök : Nem volt erre szükség, mert ugy is kiadták. Simonyi Ernő: Mert ezen kocsik szállították a bombákat Páiás ostromlására, mi szálitottuk a katonákat, mekyekkel Aurelle de Paladinét, Bourbakit és Faidherbet megverték: mert méltóztatnak tudni, hogy február 9-én, midőn Thant megverte Aurelle de Paladin, a poroszok oly állásban