Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

324 országos ülés áprit (. 1871. 363 időben perbeszédeiket, részökre gondnok neveztessék. A törvény azt mondja, hogy minden félnek joga van az első határidő elteltével perbeszéde beadására még egyszer halasztást kérni; a módositvány pedig azt tartalmazza, ho gv ha nem kértek halasztást, legalább ügygondnok által legyenek képviselve. (Zaj.) Elnök: A ház már elfogadta a módosítást. Következik a 45. szakasz. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 45-ik szakaszt.) Tisza Kálmán : T. ház ! Nekem ezen szakaszra csekély észrevételem van. Figyelmeztetem a t. házat arra, mi ezen törvényjavaslatnak egy későbbi szakaszában mondatik. A 85-ik szakasz ugyanis kimondja, hogy: „Mindazon úrbéri ügyek, melyek ezen törvény hatályba lépte napján jögérvényesen még be nem fejeztettek: ezen törvény határozatai szerint itélendők meg." En tekintve azon speciális körülményeket, melyek ezen törvény tárgyainál fönforognak, ezen elvet elfogadom; de azt gondolom, hogy ha ezt elfogadjuk: szükséges mégis ugy intézkedni, hogy a per folyamában — hogy ugy mondjam — oly alaki hiba, melynek eddig nem volt azon következménye, hogy valaki, valamely jogának érvényesítésétől elüttetett volna: ne állapíttassák meg ugy, mint a mely a múltra nézve is elütne valakit keresetének érvényesítésétől. Ezen 45-ik szakasz kimondja, hogy az i-ső keresetlevélbe, a mint itt neveztetik, belefoglalandó a tagosítás, az irtványok, bérföldek, foglalások stb. iránti kérdések, még pedig oda állítja oly positive, hogy — az én meggyőződésem szerint legalább — ha valaki ezen első kereset levélben ezeknek egyikét, vagy másikát elősorolni elmulasztotta : az az úgynevezett érdemleges keresetlevélben többé nem pótolhatja, s a mit az első keresetlevélben nem kért: azt többé sohasem kérheti. A jövőre nézve nincs az ellen semmi kifogásom : mert mihelyt ki van ez igy mondva s az illető még sem tartja magát a törvény szavához: ám szenvedje a mulasztás következményeit. De én legalább ugy tudom, hogy ámbár a gyakorlat az volt a múltban is, hogy mindjárt a birtokszabályzás, a tagosítás megindításánál az első keresetlevélben föl szokták ^olt sorolni mindazokat, a melyekről azon határban szó lehetett ; de mégis az itt elkövetett mulasztásnak nem volt azon hatálya, hogy a puhatolás befejezése után az érdemleges kereset levélben ne lehetett volna megtenni a helyreigazítást az iránt, a mi talán az elsőben elmulasztatott: mert az első keresetlevelet nem tekintették^ a per valódi alapjának, hanem a per valódi alapja az érdemleges kereset-levél volt , mely a puhatolás után adatott be. Ennélfogva óhajtanám, hogy a 45-ik szakasz 4-ik sorában ezen szó után is szúrassák be a „ jövőre* szó, azaz: mondassák ki, hogy az ugyanazon egy batárra vonatkozó összes birtokszabályozási kérdések, ide értve a tagosítást az irtványok, bérföldek, foglalatok stb. iránti kérdéseket is; jövőre egy keresetlevélbe foglalandó stb. (Helyeslés.) Paczolay János: T. ház! Az én nézetem szerint az indítványozótfc szót: .jövőre" nem lehet a törvénybe beigtatni, mert a mely úrbéri rendbeszedési perek 1857. év június hó végéig meg nem indíttattak: azok már többé meg nem indíthatók; azonban, ha ezt a szót: „jövőben" betennők, retrográd hatályt adnánk, vagyis annyit tenne, mintha mi alkalmat és engedelmet adnánk a feleknek, hogy ezen kereseteket újra megindíthassák, és a pert újra folyamatba tegyék. Tekintve, kérem alássan, az eddigi praxist, helyeslem érdemileg az előttünk szólott igen t. képviselőtársunk előadását: csak a Jövőre" szót nem tartom betehetönek ; mert vegyük, hogy ezen úrbéri perek az 1853-ik évben már megindittattak s az 1853-ik évi pátens kimondotta, hogy a mely perek 1856. május végéig meg nem indíttattak, azok már többé meg sem indíthatók; míg ismét az 1856-iki pátens kimondotta, hogy a foglalás iránti keresetek csak ezen pátens kihirdetése után 3 évig indíthatók meg, és igy már egyrészben a határidőnek lejártával állíttatott föl ezen elv, és akkor is a bíróságot nem léptette életbe, csak — ha jól emlékszem — márczius első napján. Azért oly rövid volt az idő, hogy rendes kereset levelet az illetők nem is adhattak be; hanem beadtak egyszerűen úrbéri rendbeszedési keresetet, és azzal segítettek a dolgon, hogy hozzátették a foglalások visszavételét is, s a rendes perek igy folytattattak. Kérem alássan, ha már módosítást akarunk, nem a „jövőre" szót kell beigtatnunk, hanem az eddig beadott keresetleveleknek ugy, amint beadattak, érvényeseknek kell lennjök, és az érdemleges keresetlevélben tartozzanak a felek ugy, amint azt a miniszter ur javasolta: minden kérdésre nézve kifejteni keresetűket; hanem a „jövőre" szót nem lehet beigtatni. Móricz Pál: T. ház! Tisza Kálmán képviselőtársamnak észrevétele, nézetem szerint, alapos. Méltóztatnak átlátni, hogy ezen törvény, visszaható erővel bir, a mi rendesen nem szokott előfordulni a törvényhozás terén. Itt nemcsak azon keresetekről van szó, melyek ezentúl fognának megindittatni, hanem azokról is, a melyek már megindittattak, ós most talán már a legfelsőbb fórumnál vannak. Megtörténhetett ugyanis, hogy valaki hirtelen beadta keresetét, azonban valami kimaradt belőle, a mi a puha-