Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

356 '324 országos ülés ápril I. 1871. ennyi telke van : kap ennyit, s ott a hol a föl­desúrnak nincsen semmije: ne is követeljen semmit. Nem látom a mostani idő szellemével megegyeztet­hetőnek azt, hogy azt, ha valakinek nincs semmije,azért, mert földesúr volt: ne tegyük ki, Mondom, ha tekintetbe veszszük Zaránd­megyét: ott az erdő közepén laknak az emberek, és annyira meg vannak szorulva, miszerint 2 — 3 jobbágy-telekből áll az egész. Ha tehát ezek nem kereskednek szónégetéssel és mással, hanem mint meg volt említve, marha tenyésztésből él­nek : azon esetben, ha kihagyjuk ezt a 2-ik be­kezdést, nem kaphatnak 22 holdat. Ez pedig szomorú dolog lenne azokra nézve, kik szaka­datlanul 3 napot szolgáltak földesuruknak he­tenkint. És mindezt csak azért, mert fakeres­kedéssel és szénégetéssel nem foglalkoznak. Én sokkal demokratábbnak és szabadel­vűbbnek tartom Várady képviselőtársamat, sem­hogy ki akarná ezeket zárni e jótéteményből; részemről tehát a központi bizottság szövegezé­sét elfogadom. Móricz Pál: Az előttem szólott t. kép­viselő ur tévedésben van, midőn azt képzeli, hogy ott, hol a telkek száma egy községben csak 2, 3-at tett: az ilyen községet egészen ki­fogják zárni az erdőből. Hiszen a 22-ik §-ban benne van: „8 úrbéres zsellér számára az erdő­ből egy egész telki illetőség ki fog szakittatni. Megengedi Várady módositványa is, hogy ez 22 hold legyen, tehát igen természetesen az ellen­vetés egészen el esett. Csak egy körülményre vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni. Mi történt az olyan helyen, hol a földes­úrnak valóságos allodiaturája volt, melyet nem tudott használni ugy , hogy 1848. előtt úrbéri sessiókat alakított belőle s a való­di allodiaturát kiosztotta a jobbágyok közt, minő különbséget teszünk már most a birtok fölosztására nézve? Végre méltóztassék azt föl­venni, hogy az, miszerint valamely földesúr va­lamely vidéken nem használt semmit az erdő­ből, a jogra nézve semmi különbséget nem tesz. Talán 20—30—40 mértföldre lakott az er­dőtől s nem használhatta, mert hiszen ha csak lóháton nem vitette a fát, nem használhatta, és a szolgálatokat sem fogadhatta eb Ennél­fogva Várady képviselő ur módositványát el­fogadom. Tisza Kálmán: T. ház ! Én ugy látom, hogy több oldalról félremagyaráztatik az, mit Várady t. barátom indítványozott. Én lega­lább az ő indítványát egyátalában nem érthe­tem ugy, mintha ő a 22 hold maximumnak ki­mondását megtagadni akarná, mintha ő azon eshetőséget akarná megtagadni, hogy bizonyos körülmények közt 22 holdig emelhető az erdő­illetmény. Mondom meggyőződésem szerint az ő indítványa félreértetik. Azonban én azt hiszem, hogy itt kerülni kell a félreértésnek minden lehetőségét és ugy kell igyekeznünk, a mennyibea rajtunk áll szerkeszteni a törvényt, hogy az iránt félreértések elő ne fordulhassanak a házon kívül sem. Már pedig, ha itt is előfordulnak : a házon kivül még könnyebben elő lehet fordulniok. Ennélfogva én nem ellentétesen, legalább azt hiszem, hogy Várady képviselő ur módosításá­nak igaz jelentőségével nem ellentétesen ; más­ként óhajtanám ezen szakaszt módosítani, mert nekem legalább egy fő kifogásom van ezen sza­kasz ellen és ennek elenyésztetése volt azon módositvány czélja. Ha a módositvány többi része félreértetett : azt hiszem , leghelyesebb lenne ezen ellenvetés elenyésztetéseül meg­hagyni az első pontra a központi bizottság szerkezetét ugy a mint van ; de ezen szerkezet­nek második bekezdésében nem tartom helyes­nek és helyes alapon nyugvónak azon kitételt, mely a második sorban áll : hogy az erdőben a törvényes viszontszolgáltatáson kivül egyátalán semmi haszonvételt nem gyakorolt. Ez azon kitétel, melyet én nem tartok helyesnek; mert ez azon értelmezésnek adhat helyt. — hiszem, hogy nem ez volt a szándék: — de azon félreér­tésnek, adhat helyet, hogy ott, hol az erdei haszonvételt a volt földesúr gyakorolta : ott föl­emelhető az úrbéresek illetménye 22 holdra ; a hol pedig az erdei viszontszolgáltatásokat él­vezni csak jogosítva volt, de azt a helyzetnél fogva nem gyakorolhatta: ott pedig egész er­dejét elveszíti; és ez az, mit ón legalább az igaz­sággal megegyezőnek nem tartok. (Helyeslés.) Hiszem is, hogy a szándék nem ez volt: de ezt lehetne belőle kimagyarázni. En tehát, hogy e félremagyarázás lehetősége mellőztessék, és hogy azon nyomon haladjunk, melyen a 29 ik §. első bekezdése van : a második bekezdést igy kívánnám módosítani, „Oly községekben pedig, hol a volt földesúr semminemű más birtokkal nem birt, és erdejében a haszonvételt úrbéri czi­men a volt jobbágyok kizárólagosan használták, habár azok az erdő kizárólagos használatára nézve a szakadatlan gyakorlaton kivül egyéb jogalapot nem is képesek fölmutatni: az erdei illetmény, a 27-ik §-ban kijelölt helyi körülmé­nyek tekintetbe vételével 22 — holdig emelhető föl. Ez kizárja azon magyarázatot, hogy a jog nem volna elégséges. [Helyeslés.) Várady Gábor : T. ház! Én kijelentem, hogy Tisza Kálmán t. barátom ezen módositvá­nyát elfogadom, és módositványomnak a máso­dik bekezdésre vonatkozó részétől elállók; hanem még mindig íönxnarad az ezen §. első bekezdé­sére vonatkozó módositványom; ezt ajánlom a t

Next

/
Oldalképek
Tartalom