Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

323. országos Ülés márczius 31. Í871. 325 kell hogy jövedelme több legyen, legalább sokkal többet biztosítottunk, sőt némely vasutaknál többet, mint e sommának kétszeres mennyiségét. Ha tehát azt akarjuk, hogy a vasutak kifizethessék magukat: okvetlenül szükségünk van arra, hogy a forgalmi eszközök szaporittassanak. Vannak azonban vasutaink, melyeknek kamatbiztosítása igen magas, de melyeknek forgalma igen csekély íog maradni; itt igen természetesen nem a biztosított összeghez mérve kell a forgalmi eszközöket beszerezni, hanem a forgalom igényeihez mérve, mely sokkal alantabb fog maradni, és mely eszerint nekünk azon vigaszt engedi, hogy 90 évig a biztosított összeg legnagyobb részét folytonosan fizetni fogjuk. Ezeknek meghatározása és bővebb megvitatása volna — nézetem szerint — tárgya az enquéte-bizottságnak, mely á közlekedési minisztériummal egyetértőleg működnék, külföldi és belföldi szakembereket kihallgatna, a külföldön tett tapasztalatokat venné irányadóul, ugy valamint saját tapasztalatainkat is, és ezekből kiindulva terjesztené véleményes jelentését a képviselőház elé. A mi végre, t. ház, a közutakat illeti : ezeknek én — megvallom — részemről sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítok, mint a többi közlekedési eszközöknek összesen; nagy fontosságot tulajdonítok azért, mert én azt tartom: hogy az ipar és kereskedelem kifejlődhetik, és, a mint a történelem is mutatja, kifejlődött is vasutak nélkül ; de közutak nélkül nem fejlődhetik ki sehol. Mi volt már most nálunk a közutakra nézve az eljárás? A háznak eddig nem terjesztettek elő semmit, kivéve azt, a mi a költségvetésekben időről időre megpendittetett; hanem a képviselőháznak az 1869-ki budgettel foglalkozó pénzügyi bizottsága egy véleményt terjesztett elő, a mely azt mondja: „a pénzügyi bizottság felszólitandónak véli a minisztériumot, miszerint tekintettel arra , hogy jelenlegi államuti hálózatunk a vasutak időnkinti kiépítése folytán a jelen szükségeinek és a forgalom követelményeinek többé meg nem felel, miután nézete szerint ' a vasutakkal párhuzamos államutak helyett inkább azon utak veendők tekintetbe, melyek a termelő vidékekről a vasúti állomásokhoz vezetnek— a minisztérium már a legközelebbi tör. vényhozás elé egy uj, czélszerübb, és a változott forgalmi viszonyoknak megfelelőbb gyökeres reformtervet terjeszszen elő." A pénzügyi bizottság ezen határozata folytán a közlekedési minisztérium egy szakbizottságot ültetett össze, és ezen szakbizottsághoz képviselők hivattak meg a többi minisztériumoktól is. Ezen szakbizottság tüzetes tárgyalás alá vette a pénzügyi bizottságnak ezen véleményét, és egyelőre azon nézetben volt, hogy az, akár jó, akár rósz" : okvetlen irányadó a minisztériumra nézve ; és erre bazirozva akart egy tervet előterjeszteni. Azonban a belügyminisztériumnak képviselője ezen nézetben nem osztozott, s azt mondta: a minisztériumnak kötelessége a törvényhozásnak nézete szerint legjobb tervet terjeszteni elő, akár egyezik a pénzügyi bizottság nézeteivel, akár nem; és ezen észrevétel folytán megkezdetvén a tárgyalás: átalánosságban elismertetett, hogy azon körülmény, melynélfogva valamely államat egyes vasutvonalokkal párhuzamos irányban fekszik, ezen államut fontosságán mitsem ejt, sőt azt stratégiai, állambiztonsági és kormányzati szempontból még emeli. íme tehát a minisztérium szakbizottsága merőben ellenkező nézetben volt a képviselőház pénzügyi bizottságával. Azt mondja továbbá, elismertetett és kimondatott, hogy egy államut szükségének és fontosságának megbirálásánál az a főkérdés: mily mórtékben köti össze ez az ország központját a határszéllel és a szomszédos országokkal; továbbá mily mérvben mozdítja elő az ország belsejében a közlekedést ? minélfogva csak azon vonalak vétetnek ki az államutak sorából, melyek csak egyes termelő vidékeket kötnek valamely vaspálya-állomással össze : következőleg mint kizárólagos helyi érdeküek azon vidék terhére esnek, melynek érdekeit előmozdítják. íme a pénzügyi bizottság azt mondta, hogy azok építendők államköltségen, melyek a termelő vidékeket a vasutakkal összekötik ; a minisztérium szakbizottsága pedig azt mondja, azok nem, hanem azok az illető vidék terhére esnek, így tehát merőben ellenkező nézetek léteznek a minisztérium,a képviselőház és a pénzügyi bizottság közt, és némi tekintetben, meg kell vallani, a t. ház közt is, minthogy a képviselőház, a pénzügyi bizottságnak ezen jelentését elfogadván: annak nézetét is bizonyos tekintetben magáévá tette. Igaz, hogy a minisztérium sem járt el következetesen. Azon terv, azon megállapodás szerint megállapított egy bizonyos táblázatot, a melyben fölvette azon utakat, melyeket kihagyatni kivan az állam kezelése alól és másokat, melyeket oda fölvétetni kivan. Voltak olyanok, melyeket egy évben fölvett, másik évben pedig kihagyott ; szóval; e kérdésre nézve nincs megállapodás sem a minisztériumban, sem a képviselőházban. A képviselőház sem járt el a pénzügyi bizottságnak ezen javaslata szerint, mert midőn a miniszter, ebből indulva ki, 80 egynehány mértföldnek az állam kezelése alól kivétetését ki-