Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

320 323. országos Uiés márczius 31. 1871. nem biráskodhatik, sem nem administrálhat, sem az administratióra nézve positiv utasítást rendszerint nem adhat. Csak azon egy esetben, ha egy kérvény tárgyalása alkalmával bebizonyíttatnék, hogy a kormány administrativ kérdésben a törvényt egyenesen megsértette: van a háznak fölszólal ási joga; más esetekben a háznak nincs sem joga, sem oka az administrativ ügyekhez hozzászólni s azokban különös utasítást adni, hanem azt kell mondania: az administrativ közegek végezzék az administratio teendőit, a bíróságok pedig a bíráskodás teendőit. A jelen esetben nem látjuk, hogy a törvény \ meg volna sértve, ezt a kérvényezők sem állítják; másrészről mindenki belátja, hogy itt administrativ teendők is lehetnek ugyan, amennyiben status quo föntartása körül kell intézkedni : de a dolog lényege * mégis bírói utón lesz elintézendő. Azt azonban nem a t. ház tartozik kimutatni, hogy ki mikép járjon el ezen ügy elintézése körül: szóval nincs ok, miért a képviselőház ezen ügy elintézésébe bocsátkozzék. Magam részéről tehát bátor vagyok indítványozni, hogy ezen kérvény elintézésénél is azon rendes, elfogadott formula használtassák: „ezen kérvény a vallás ós közoktatásügy-minisztériumnak kiadatni rendeltetik." Széll Kálmán jegyző (újra fölolvassa az indítványt.) Hoffman Pál: T. ház! Én részemről nem egészen érthetek egyet Hodossy Imre képviselőtársam nyilatkozatával abban, hogy a ház semmi körülmények között nem bocsátkozhatnék a hozzá beterjesztett kérvények érdemleges elintézésébe; hanem igenis azon nézetben vagyok, hogy a ház a jelen pillanatban nincs azon helyzetben, hogy ezen ügyben érdemileg határozhasson; de tovább megyek, azt mondom : nincs is szükség, hogy a ház érdemileg határozzon, és pedig a következő okokból. A sérelemnek okát, mely miatt panasz emeltetik, egy kultuszminiszteri rendelet képezi, ós ez ellen adatott be a kérvény. Ha ma ugy állna a dolog, hogy a minisztérium ezen rendeletéhez ragaszkodnék : akkor ugy hiszem, a háznak kötelessége volna az ügyet, amennyiben a kérvényi bizottság kimeritőleg nem tett jelentést, és a ház e szerint nem győződhetnék meg az ügy állásáról, ismételt tárgyalás végett a kérvényi bizottsághoz visszautasítani és ismét újból tárgyalni. De szerintem e szükség nem forog fön, mert a cultusminiszter urnák nyilatkozatából tudjuk azt, miszerint ő e kérdésben legkevésbbé sem ragaszkodik azon rendelethez, mely a sérelem okát képezi : hanem hogy ő az ügyre vonatkozólag az összes körülmények megfontolása után . újból akar intézkedni. A kérvény csak azt kívánja, hogy ezen rendeletnek alkalmazása szüntettessók meg, miután maga a miniszter ur is ezen ügynek vizsgálatát kívánja és az által a módosított határozati javaslat azt fejezi ki, nézetem szerint, hogy a kérvényezőknek egyelőre elég van téve ; mert a mi a sérelem okát képezi, kormány részéről vizsgálatnak ós e szerint ujabb határozatnak lesz tárgya. Csekély nézetem szerint tehát a ház nemcsak nem határozhat, de határoznia nem is szükséges, hanem megnyugvással elfogadhatja azon határozati javaslatot, mely a kultuszminiszter uj módosításával előttünk fekszik: mert a sérelmes rendeletnek érvénye függővé van téve és ha az eredmény nem felelne meg a felek várakozásának, utóbb is tehetnek lépéseket ez ügyben. En annálfogva bátor vagyok kultuszminiszter ur módosítása szerint a kérvényi bizottság határozatához járulni. Elnök: Kíván még valaki a tárgyban szólani. (Nem !) Eszerint a vita be van végezve. Mocsonyi képviselő ur, mint indítványozó akarna még szólani. Mocsonyi Sándor: Nem fogok a t. ház becses figyelmével visszaélni. (Halljuk!) Hogyha tegnap mondott szavaim két ellentétes oldalról félre nem értettek volna, nem is szólottam volna. En azt mondottam, hogy azon kérdésnek tárgyalását, hogy a kibocsátott miniszteri rendelet az 1868: IX. tczikk, 9-ik §-ával ellentétben van-e vagy nmcs ? mondom — az e fölötti vitát meddő vitának tartom. A mai tanácskozás ennek helyességét bizonyította be. A kormány eljárásának törvényessége fölött, ma is ismét k-m, birálatot mondani, e fölött ítélni, törvényeink értelmében, melyek ez ügyben világosan intézkednek, csakis a felsőház tagjaiból alakult bíróság van hivatva. A képviselőház igen is vitathatja azon kérdést, hogy vajon valamely rendelet a törvénynyei ellenkezik-e vagy nem? de csak azon czélból, hogy vád alá helyezzék a minisztert, vagy bizalmatlanságot szavazzanak neki. De bármiként álljon a dolog, abban mindnyájan egyet értünk, hogy e kérdést véglegesen csak a biró intézheti el, s így ha nem ma: majd az ujabb miniszteri intézkedés után fogjuk a feleket a rendes törvényes útra utalni. Kétségtelen az is, hogy a képviselőház nem fórum cassatorium és igy valamely miniszteri rendeletet nem semmisíthet meg. Bele bocsátkozhatik vizsgálatába annak, hogy azon rendelet helyes és igazságos-e vagy nem? de anélkül, hogy az ügy érdemleges tanulmányozásába belebocsátkoznék: e fölöt ítéletet nem mondhat. Azért nem fogadhatom el részemről sem azon indítványt, melyben az mondatik, hogy a status quo állittassek vissza ; mert honnan tudjuk, micsoda sta-