Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

312 323- országos ülés márczius 31. 1871. házi jog, t. i. azon kérdés, hogy eme vitás egy­házhoz ki tartozik? Ez oly kérdés, melybe sem e ház, sem a világi biróságnem szólhat: ez ad­ministrativ kérdés, és pedig első sorban egyházi bírósági kérdés, és csak azon esetben, ha e ha­tóság nem képes a maga körében rendet csi­nálni : ekkor avatkozhatik bele a kormány, legfel­sőbb felügyeleti jogánál fogva. A másik természete a kérdésnek az alapít­ványokra vonatkozik. A mi ezt illeti, itt az il­letékesség minden kétség kívül a bíróságot illeti. De hogy áll a dolog? Nézetem szerint ugy áll, hogy mindakét fél azt állítja, hogy az egyház­hoz tartozik, hogy egyházi joggal bir. Ezen kér­dés vitás levén, az első intézkedés a szent széké volt, és ez meg is tette az intézkedéseket az idő folytán többször. Miután pedig ezen intéz­kedésnek végrehajtására, ugy hogy a nyugalom helyre álljon, képes nem volt, egyik vagy má­sik fél folyamodott hatályos intézkedés végett a kormányhoz. Itt csak az elsőről, t. i. az egyházi jogról van szó, mint említem a szentszék intéz­kedett, és intézkedett többször a kormány is, most mindkét fél, vagy mint én informálva va­gyok: egyik fél azt mondja, hogy nincs megelé­gedve az intézkedéssel, részint azért, mert azt állítja, hogy az intézkedés az anyagira is vonat­kozik, és azt is praejudieálja, hogy ezen intéz­kedésnek alapja nincsen. Én azt hiszem t. ház, midőn e kérdés igy áll előttünk: lehetetlen mást mondani, mint a mit Mocsonyi Sándor tisztelt képviselő ur indít­ványozott: t. i. az intézkedések illetékes helyről történtek, ezen intézkedések természete ugy is csak provisorius, ós azon rész előtt, mely ezzel mege­légedve nincs, nyitva van a törvény útja. (He­lyeslés.) Ez által, azt gondolom, mindegyik rész mely jogra törekszik és nem másra, meg kell hogy elégedjék. Ennélfogva azt gondolom, hogy alig forog fön annak szüksége, hogy a másik esetleges indítványra menjünk át; mert azon in­dítvány az ügyet ugy, a mint azt a dolog termé­szete hozza magával : eldönti; s azért én ezen indítvány mellett szavazok. (Helyeslés.) Elnök: Még többen levén a szólásra föl­írva, holnap 9 órakor folytatjuk a tárgyalást. Ás ülés végződik d. u. 2 órakor. 323. országos ülés 1871. márczius 31-dikén Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvények bemutatása. Németh Albert a regálék eltörléséről szóló határozati javaslatát meg­ujitja. Ivánka Imre az úrbéri örökváltságok kárpótlása iránt törvényjavaslatot nyújt be. A kérvényi bizottságnak a brassói egyházi vagyon iránti kérvényre tett véleményező jelentése folytatólag tárgyaltatik és a kultuszminiszter, illetőleg Pulszky Ferencz módositványával elfogadtatik. A községek rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszor felolvastatván, végleg megszavaztatik. Simonyi Ernőnek a közlekedési eszközök iránt országos bizottság kikül­déséről szóló határozati javaslata tárgyaltatván, elejtetik. Irányi Daniéinak az államhivataloKnak pályázat utján betöltéséről szóló határozati javaslati tárgyaltatván, elfogadtatik; hasonlóan Halász Boldizsárnak a vadászati tör­vényjavaslat iránti határozati javaslata tárgyaltatván, elfogadtatik. Az úrbéri maradványok iránti törvényjavaslat átalánosan tárgyaltatván, részletes tárgyalása elkezdetik. Á kormány részéről jelen vannak: Horvát Boldizsár, Gorove István, Kerkapoly Károly, Pau­ler Tivadar, Tóth Vilmos; utóbb Szlávy József. Áz ülés kezdődik d. e. 9 órakor. Elnök: Méltóztassanak a múlt ülés jegyző­könyvét meghallgatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a már­czius 30-án tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Ha nincs észrevétel: a jegyzőkönyv hitelesíttetik. T. ház! Az elnökségnek bejelentése nincs figyelmeztetem azonban az osztályokat, hogy az­irtványokról szóló törvényjavaslatban a köz­ponti bizottságban a 3-ik osztály részéről egy uj §. inditványoztatott, melyet oly fontosnak tartanak az előadók, hogy szükségesnek vélték, miszerint az megvitatás végett az osztályokhoz visszautasittassék. Kérem tehát az osztályokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom