Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-312
312 országos ülés márczias 18. 1871. 25 terium részéről ez érdemben kiadott szorgalma zó rendeleteket meg nem tartják ? Es különösen 2) van-e tudomása, hogy Temes megyébe kebelezett verseczi szakaszhoz tartozó, Costein (Kastély) községben a volt jegyző elhalálozásával a községi jegyzői állás még 1870-ik év augusztus havában üresedésbe jővén, ezen állást a megyei alispán, illetőleg a kerületi szolgabíró ur, szabad és a közlakosság által számtalanszor sürgetett választás utján, még mai napig sem töltötte be, daczára annak, hogy a közlakosság fölszólalása következtében a t. minisztérium is elrendelte volt ezen választás megtartását ? 3) Van-e szándéka a t. miniszter urnák azon megyei alispán, illetőleg kerületi szolgabíró úrral szemben rendeletének azonnal érvényt szerezni, s ekkép azok ellenében a közlakosság alkotmányos jogainak gyakoroltatását megőrizni" Második interpellatióm tárgya egy kis nemzetiségi kérdés volna, melyet azonban az országgyűlés a nemzetiségi törvény 27. §-a által már megoldván, az mind reánk, mind a miniszter úrra kötelező : (Olvassa). „Interpellatio a tisztelt belügyér úrhoz. A fővárosi sajtó nyilvánosságra hozván, hogy a több megyében eddig üresedésben levő főispánságok betöltésére valahára a kinevezések már megtörténtek volna, és különösen hiteles kutforrásokból arról értesülvén, miszerint Arad megyében, melynek összes lakosságát %-od részben a románok teszik, egy oly egyén lenne főispánnak kinevezve, ki sem nem román nemzetiségű, sem a jelzett túlnyomó többségnek nyelvét nem érti; kérdem: csakugyan van-e határozott szándéka belügyér urnák Arad megyére nézve egy ily kinevezést kieszközölni, illetőleg föntartani ? S ha igen 2) mikép fogja miniszter ur ezen eljárást az 1868-ik évi XLIV. t. ez. 27-ik §-ával és az Arad megyei románok részéről 7000-nél több aláírással ellátott, s múlt évben egy küldöttség által t. miniszter ur elődéhez beterjesztett kérvényben kifejtett ünnepélyes óhajjal, valamint átalában az igazság és méltányosság követelményeivel összeegyeztethetni?" A harmadik interpellatiónak tárgya t. képviselőház, egy nemzetközi ügy. (Bálijuk !) Magyarországnak közvetlen érdekében volna, azt tudjuk, érezzük mindnyájan, a szomszéd, szabadságra törekvő ifjú országokkal s nemzetekkel rokonszenvben, barátságban élni. Tapasztaltuk azonban, hogy ezen már a természettől is kijelölt kötelességet a mi kormányunk nem teljesiti, sőt ellenkezőleg a szomszéd államokban, különféle subventionált lapokat föntart, elősegít, melyeknek hivatások a két testvér nemzet és a szomszéd államok között az ellenségeskedést az KÉP. H. HiíLO 18? 9 X". ellenszenvet felkölteni. Sokszor tapasztaltuk azt, hogy némelykor kicsinyes dolgokkal is mindinkább fokozni törekszik a t. kormány ezen ellenszenvet. T. ház ! Mindezeket félre téve én, a t. minisztériumot átalában arra bátorkodom fölkérni, hogy az ilyenekkel valahára hagyjon föl. és térjen át a rokonszenvet fölkeltő ösvényre, mert csakis ekként lehet mindkét szomszéd ország jövője biztosítva. Csodálkozom tehát, hogy még maga a belügyminiszter ur is, a ki külügyi politikát követni nem volna hivatva, olyas kihívásokat tesz, a melyek a másik nemzetnek, szomszéd országnak susceptibilitását előidézhetnék. Es e kihivó politika megszüntetése a tárgya interpellatiómnak, melynek czélja az, hogy a belügyminiszter ur a jövőben ily politikát ne kövessen ! Interpellatióm ekként szól. (Olvassa) : „Interpellatio a tisztelt magyar királyi belügyminiszter úrhoz. 1. A volt két külön fejedelemség: Moldvaország és Oláhország, egy egységes és oszthatlan állammá egyesülvén, az 1858-ik évi augusztus hó 19-diki Ausztria közbejöttével Parisban kötött nemzetközi egyezmény I. czikkelye „értelmében" Egyesült Dunafejedelemségek nevezetét nyerte el, mely nevezetnek azóta minden nemzetközi okmányban és diplomatikai jegyzékben használtatni kelletik. Minthogy azonban ennek ellenére a t. magyar királyi belügyminiszter ur a külföldre szóló útlevelekben még a mai napság is magyar nyelven egy helyütt egyedül „Oláhország," máshelyütt pedig, — mintha ismét két külön fejedelemséget jelezni, s a törvényes uniót ignorálni akarná — „Moldvaország, és Oláhország," német nyelven: „die Moldau, Wallaehei/ 1 ' afranezia szövegben meg: „laMoldavie, la Wallachie", nemzetközjogilag érvénytelen nevezeteket használ s föntart. Kérdem: mi indokokból teszi ezt miniszter ur? 2. Van-e szándéka miniszter urnák ezen nyilt nemzetközi jogsértést jövőre rögtön, addig is megszüntetni, mig a legözelebbi londoni corferenczián már megállapított „Románia fejedelemsége" egyedül correct elnevezés az európai közjogban fölvétetni fog? Elnök : Mindhárom interpellatio közöltetni fog az illető miniszter urakkal. Simonyi Ernő: T. ház! Van szerencsém számosabb kérvényt beadni, melyek az ország különböző részeiből hozzám beküldetettek. Mindezen kérvények Francziaország területének földarabolása és a hódítási jog fölélesztése ellen vannak intézve. Igaz, t. ház! hogy a hadviselők közt a békeelőzmények már aláírva lévén, ezen kérvények tárgya már most a kormány által nem sikereit
