Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
298 322. országos ölés márczius 30. T871. ben áll a községi rendezés az irtványok vagy , maradványok kérdésével ? Hiszen ez utóbbi kérdés magánkérdés; és az nem vitiálja a dolgot, hogy | az egyik fél a volt földesúr, a másik fél a köz- j ség lakosai vagy az egész község. Már most menjünk tovább: a vadászati törvény csekélység. (Felkiáltások: Dehogy csekélység.') meg fogom mondani : miért ? mert sokkal fontosabb ügyeink vannak és ezen nagyfontosságú ügyekhez képest én ezt csekélységnek tartom. Elismerem, hogy igen soknak kellemes dolog történnék annak elintézésével ; (Fölkiáltásók: Hasznos is.') hanem én csekélységnek tartom, és nem hiszem, hogy abból legkisebb zavar is támadjon, ha előbb hajtatik keresztül a községi rendezés. A vadászati kérdésnél is csak magánjogok forognak fön. és a kinek meg van valami joga, attól el nem veheti j azt senki, és azt senkinek bitorolni nem szabad, j akár legyen ezen jog csakugyan az ujabkori eszmékkel összhangzásban, akár nem. A legfon- I tosabb kérdés a regálék kérdése. Ez, amint méltóztatnak mondani, talán okozhatna in praxi némi akadályt ; de én azt hiszem, hogy ennek is czélszerü megoldására nézve absolute szükséges, hogy a községek szervezve legyenek, mert a szervezett községben sokkal könnyebben lesz e kérdés megoldható. En ugy vagyok meggyőződve, hogy mindezeknek a kérdéseknek, melyek a régi feudális korból származnak: többé nincs maradásuk, azoknak meg kell szűnni; hanem ezek miatt nem szükséges a községi szervezetet elhalasztani. Itt van továbbá a malom és korcsmáltatási jog, kinek a kezében van: ez én reám nézve absolute mindegy, és nem ugy mint Németh Albert képviselő úrra, ki azt mondotta, hogy ezen jogot most talán más birja, mint a régi földesúr, mert a ki ezt megvette, annak époly tulajdona, mint Németh Albertnek a pápaszeme. (Derültség.) Nem fogja tagadni senki, hogy e tulajdonnak az állam czéljainak tekintetéből meg kell szűnni; de azt ismét nem fogja senki kívánni, hogy a tulajdon elvétessék minden kárpótlás nélkül. És ki fog utóda lenni e tulajdonnak? Bizonyára a község. Én azt tartom, hogy e kérdés is sokkal czélzserübben fog eointéztetni a rendezett községekkel szemközt, mlint a jelen visszonyok mellett. Ha a kérdést a község rendezése előtt akarnók megoldani: akkor e téren is csak a zavar növekednék : mert most sem személybátorság, se rendes adminisztratio ninés, nincs törvény, mely az ember személyét biztosítsa. Ily viszonyok közt azon kérdések megoldásához fogni, bizony nehéz. Azért én legkisebb akadályt sem látok abban, ha e kérdések csak később oldatnak meg, ámbár magam is kívánom, hogy azok tárgyalás alá vétessenek; de addig is a községi szervezés keresztülvitelét szükségesnek látom és igy az indítványt nem pártolom. Széll Kálmán jegyző: Papp Zsigmond Papp Zsigmond: Elállók. (Éljenzés.) Elnök: Fölírva a szólásra senki nem levén, a vita be van fejezve. A szó az indítványozót illeti. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Az igen t. belügyminiszter ur, a mennyire fölfoghatlan, három érvet hozott fel főkép, melyeknél fogva az én indítványomat el nem fogadhatja. Az egyik érv az volt, hogy ellentétbe jöhetne a képviselőház önmagával ; a mennyiben kimondta, hogy mindenek előtt a községi törvényjavaslatot fogja tárgyalni. A második érv az volt, hogy sok helyen már az úrbéri rendezés megtörtént; s vannak oly rendezett tanácsú várótok , melyekben az úrbéri rendezésre szükség sem volt, minek foszszuk meg — ugymondaddig ezen uj törvény jó téteményétől, inig mindaz, mit én kivánok, meg fog történni. A harmadik argumentatio az volt, hogy indítványom bizonytalan időre halasztaná a községi törvény végrehajtását, mert ki tudja, hogy az illető törvényjavaslatokra nézve a parlament két háza közt nem fognak-e differentiák támadni, melyek in infinitum elodázhatják e kérdések megoldását. Mi ezen 3 érvet illeti: azon sorban, mint fölhozni méltóztatott, bátor leszek azokra igen röviden válaszolni. (Halljuk I) Ellentétbe nem jövőnk önmagunkkal ; mert igen is kimondta a ház, hogy mindenekelőtt a községi törvényjavaslatot kívánja tárgyalni; de ez már a mai napon befejeztetett, tehát eleget tett a ház azon kijelentésének, hogy mindenek előtt a községi törvényjavaslatot kívánja tárgyalni. Mi a másodikat illeti: egyfelől meg kell jegyeznem, — s ez némileg azokra is 'szól, miket Nehrebeczky képviselő ur mondott, — hogy itt nem arról van szó, hogy a birtokelkülönitések és tagosítások végrehajtassanak ; hanem arról, hogy jogi szempontból a még " meg nem oldott birtokkérdések megoldassanak. (Helyeslés bal felől.) Ez azt hiszem, igen nagy különbség. Ily megoldatlan jogi kérdések vannak azon községekben is, melyekben maga a tagosítás már végrehajtatott épugy, mint azokban, melyekben még meg sem kezdetett. (Helyeslés bal felől.) De különben is kénytelen vagyok kimondani azon meggyőződésemet, hogy azon rendezett tanácsú községek és azon többi községek — ne féljen a miniszter ur — nem fognak feljajdulni, ha ezen most elfogadott törvényjavaslat egy pár hónappal később fog életbeléptettetni; (Derültség és fölkiáltások hal felől: Igás ! Igaz !) mert ugyan kérem : miért jajduljanak fel a kis és nagy községek ? talán azért, hogy mig eddig az összes érdeklettek eszközölték
