Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-312

312. erszáges ülés márczius 18. 187!. £3 Krassó megyébe kebelezett Zolt, Kis-Musik és Román - Gladna községek elöljáróinak kérvényét ; Krassó megyébe kebelezett Margyina, Kossava, Kostey, Nemesesti, Homosdia, Jorosesti községek kérvényét; Krassó megyébe kebelezett Bikigy és Povergyina községek kérvényét; Krassó megyébe kebelezett Romáu - Facset mezőváros elöljáróinak, gör, kel. esperesnek s számos lakosnak kérvényét; Krassó megyébe kebelezett Battesti és Branesti községek elöljárói s több lakosa, továbbá Klicsova, Szudnás és Zsupány községek lelkészei s tanítói kérvényét; végre Krassó megyébe kebelezett Brazova község elöljáróinak kérvényét, a porosz-franezia békekötésre vonatkozólag, van szerencsém benyuj'tani. Kállay Ákos : Van szerencsém 163 romhányi lakos által aláirt kérvényt benyújtani, Francziaország földaraboltatása ellen. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog áttétetni. Henszlmann Imre: T. ház! Van szerencsém benyújtani Schippert János és Rudolf Gáspár Baranya megyebeli németbolyi lakosok, mint Németboly mezővárosa elöljárói s képviselői megbízottjaiknak folyamodványát, melynélíbgva a bent hivatkozott indokok alapján, Baranya megyebeli bizottmányi gyűlés által a megyebeli járásbíróságok székhelyei szervezésére kiküldött bizottságot oda utasíttatni kérik, mely szerint Németboly mezővárosát a telekkönyvi hatósággal összekötött járásbíróság székhelyéül jelölje ki. Föntartom magamnak ezt annak idejében védeni. Elnök: A kérvényi bizottság utján a 25-ös bizottsághoz fog áttétetni. Ivánka Imre: T. ház! Ungh megye 32 községe egy kérvényt küldött hozzám oly tartalommal , miszerint Nagy-Kapos helyett Szürthe községe legyen a járásbíróság székhelye. Indokolják ezt azzal, hogy Nagy-Kapos a járás szélén, Szürtke pedig annak közepén fekszik és vasúti állomás. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottság utján minélelőbb a 25-ös bizottsághoz áttétetni. Várady János; Van szerencsém benyújtani Komárom megye udvardi járás 15 helysége ben alulirt — szám szerint 2006 személyből álló — lakosainak kérvényét, melynél fogva a szervezendő járásbíróság székhelyéül Ó-Gyallát kérik megállapítani. Elnök : A kérvényi bizottság utján a 25-ös bizottsághoz fog utasíttatni. Paulovics István : T. ház! Egy interpellatiót kívánok a miniszterelnök úrhoz intézni oly ügyre vonatkozólag, mely mindnyájunkra nézve, párt- ós nemzetiségi különbség nélkül egyenlő érdekű. Vonatkozik az Franeziaországra, illetőleg annak egy polgárára. T. ház! Midőn Franeziaországra a német katonai zsarnokság vas karja nehezedett, midőn a nagy. vagy magukat nagyoknak vélt hatalmasságok közönyös szemekkel nézték, miként sodortatik a legpolgáriasultabb nemzetek egyike a katonai zsarnokság által meg nem érdemelt végveszélybe, és máris a koporsó készíttetik, melybe annak hullája, — Európa szemeláttára — eltemettetnék ; akkor országunk minden részéből és tájékából özönlöttek egyes polgárok kérelmei, mint az elrejtett nap megannyi áldásteljes sugarai, ezen törvényhozó testület tanácstermeibe, esedezvén: ne daraboltassék, ne szakgattassék szét a polgárosultság szent földje, és annak világhírű nemzete, s ennek jövője ne temettessék a világ kipótolhatlan kárára, a legkeményebb, ós csak a katonai zsarnokság által diktált békeföltételek súlya alá. Ámbár ezen kérelmeknek nem lőn várt eredménye, de mindazonáltal az elnyomott franeziáknak vigaszangyalaiként tűntek föl az emberiség egén, hazánk egén pedig mint tündöklő csillagok, élő tanúi azon öntudatnak s nemes érzelemnek, melytyel polgártársaink az emberiség iránt lelkesülvék. És én azon biztos reményben élek, hogy ezen nemes nyilatkozatok nem maradnak az érzelgő sziv puszta kifolyásai; hanem szükség esetében tett is következik rajok : a szavak tettekké válandanak. De, fájdalom, ezen nemes nyilatkozatok közepette a szent István koronájának oltalma alatt álló tartományának egyik fővárosában, Zágrábban, egy franczia polgár a túlbuzgó hivatalnokok által üldözőbe vétetett. Ezen franczia polgár Victor Jean nevezetű tudós, ki a mindennapi élet szükségletein fölülemelkedve, a tudományos búvárkodás eszméjének élt, midőn a zágrábi hivatalnokok által hirtelen elfogatott, a legközönségesebb gonosztevők bűzös börténébe hurczoltatott, és ott egy egész hónapig letartóztatva tartatván, utoljára mint ártatlan szabadon bocsáttatott. Ez mind akkor tőrtént, midőn Francziaország a legnyomasztóbb szenvedés kínjaiban és a végvonaglás küzdelmeiben sinlődött. T- ház! Itt az idő, hogy beváltsuk szavunkat, itt a legjobb alkalom, hogy tanúsított érzelmeink megvalósításának kifejezést adjunk az által, hogy ezen franczia polgárnak teljes elégtételt szolgáltassunk, a vakbuzgó hivatalnokokat pedig Európa szine előtt szigora és példás fele-