Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-312

312. erszáges ülés márczius 18. 187!. £3 Krassó megyébe kebelezett Zolt, Kis-Musik és Román - Gladna községek elöljáróinak kér­vényét ; Krassó megyébe kebelezett Margyina, Kos­sava, Kostey, Nemesesti, Homosdia, Jorosesti községek kérvényét; Krassó megyébe kebelezett Bikigy és Po­vergyina községek kérvényét; Krassó megyébe kebelezett Romáu - Facset mezőváros elöljáróinak, gör, kel. esperesnek s szá­mos lakosnak kérvényét; Krassó megyébe kebelezett Battesti és Bra­nesti községek elöljárói s több lakosa, továbbá Klicsova, Szudnás és Zsupány községek lelkészei s tanítói kérvényét; végre Krassó megyébe kebelezett Brazova község elöljáróinak kérvényét, a porosz-franezia békekötésre vonatkozólag, van szerencsém be­nyuj'tani. Kállay Ákos : Van szerencsém 163 romhányi lakos által aláirt kérvényt benyújtani, Francziaország földaraboltatása ellen. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog át­tétetni. Henszlmann Imre: T. ház! Van szerencsém benyújtani Schippert János és Rudolf Gáspár Baranya megyebeli németbolyi lakosok, mint Németboly mezővárosa elöljárói s képvise­lői megbízottjaiknak folyamodványát, melynél­íbgva a bent hivatkozott indokok alapján, Ba­ranya megyebeli bizottmányi gyűlés által a me­gyebeli járásbíróságok székhelyei szervezésére ki­küldött bizottságot oda utasíttatni kérik, mely szerint Németboly mezővárosát a telekkönyvi hatósággal összekötött járásbíróság székhelyéül jelölje ki. Föntartom magamnak ezt annak idejében védeni. Elnök: A kérvényi bizottság utján a 25-ös bizottsághoz fog áttétetni. Ivánka Imre: T. ház! Ungh megye 32 községe egy kérvényt küldött hozzám oly tartalommal , miszerint Nagy-Kapos helyett Szürthe községe legyen a járásbíróság székhelye. Indokolják ezt azzal, hogy Nagy-Kapos a járás szélén, Szürtke pedig annak közepén fekszik és vasúti állomás. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottság utján minélelőbb a 25-ös bizottsághoz áttétetni. Várady János; Van szerencsém be­nyújtani Komárom megye udvardi járás 15 hely­sége ben alulirt — szám szerint 2006 személyből álló — lakosainak kérvényét, melynél fogva a szer­vezendő járásbíróság székhelyéül Ó-Gyallát kérik megállapítani. Elnök : A kérvényi bizottság utján a 25-ös bizottsághoz fog utasíttatni. Paulovics István : T. ház! Egy inter­pellatiót kívánok a miniszterelnök úrhoz intézni oly ügyre vonatkozólag, mely mindnyájunkra nézve, párt- ós nemzetiségi különbség nélkül egyenlő érdekű. Vonatkozik az Franeziaországra, illetőleg annak egy polgárára. T. ház! Midőn Franeziaországra a német katonai zsarnokság vas karja nehezedett, midőn a nagy. vagy magukat nagyoknak vélt hatal­masságok közönyös szemekkel nézték, miként so­dortatik a legpolgáriasultabb nemzetek egyike a katonai zsarnokság által meg nem érdemelt vég­veszélybe, és máris a koporsó készíttetik, melybe annak hullája, — Európa szemeláttára — elte­mettetnék ; akkor országunk minden részéből és tájékából özönlöttek egyes polgárok kérelmei, mint az elrejtett nap megannyi áldásteljes suga­rai, ezen törvényhozó testület tanácstermeibe, esedezvén: ne daraboltassék, ne szakgattassék szét a polgárosultság szent földje, és annak vi­lághírű nemzete, s ennek jövője ne temettessék a világ kipótolhatlan kárára, a legkeményebb, ós csak a katonai zsarnokság által diktált béke­föltételek súlya alá. Ámbár ezen kérelmeknek nem lőn várt eredménye, de mindazonáltal az elnyomott fran­eziáknak vigaszangyalaiként tűntek föl az emberi­ség egén, hazánk egén pedig mint tündöklő csil­lagok, élő tanúi azon öntudatnak s nemes érze­lemnek, melytyel polgártársaink az emberiség iránt lelkesülvék. És én azon biztos reményben élek, hogy ezen nemes nyilatkozatok nem maradnak az ér­zelgő sziv puszta kifolyásai; hanem szükség ese­tében tett is következik rajok : a szavak tettekké válandanak. De, fájdalom, ezen nemes nyilatko­zatok közepette a szent István koronájának ol­talma alatt álló tartományának egyik fővárosá­ban, Zágrábban, egy franczia polgár a túlbuzgó hivatalnokok által üldözőbe vétetett. Ezen fran­czia polgár Victor Jean nevezetű tudós, ki a mindennapi élet szükségletein fölülemelkedve, a tudományos búvárkodás eszméjének élt, midőn a zágrábi hivatalnokok által hirtelen elfogatott, a legközönségesebb gonosztevők bűzös börténébe hurczoltatott, és ott egy egész hónapig letartóz­tatva tartatván, utoljára mint ártatlan szabadon bocsáttatott. Ez mind akkor tőrtént, midőn Francziaor­szág a legnyomasztóbb szenvedés kínjaiban és a végvonaglás küzdelmeiben sinlődött. T- ház! Itt az idő, hogy beváltsuk szavun­kat, itt a legjobb alkalom, hogy tanúsított ér­zelmeink megvalósításának kifejezést adjunk az által, hogy ezen franczia polgárnak teljes elég­tételt szolgáltassunk, a vakbuzgó hivatalnokokat pedig Európa szine előtt szigora és példás fele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom