Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
gog 322. országos Ütés márczius 30. !S7I. a Magyarországhoz visszakapcsolt részek görög katholikus lelkészeit is segélyezni; tekintve hogy ezen magyarországi vallás-alapból jelenleg a magyar kir. miniszterinm illetőleg a vallás és közoktatási miniszter ur rendelkezik: miután a nevezett partiumbeli görög katholikus lelkészek a szamosujvári consistorium utján múlt év deczeinber 15-én a mélyen tisztelt vallás és közoktatási miniszter úrhoz folyamodtak. Ezek alapján a vallás és közoktatási mélyen t. miniszter úrhoz bátor vagyok intézni a következő interpellatiót: Szándékozik-e a mélyen t. miniszter ur az úgynevezett partiumbeli, úgymint Kővárvidék, Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd megyék görög katholikus lelkészeinek a magyarországi vallás pénzalapból évi fizetésűket 300 ezüst frtra kiegészíteni, és ezt még ez év folyamában utalványozni? Vagy léteznek-e e tekintetben akadályok? és minő akadályok azok?" Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter úrral. Csáky Tivadar: T. ház! Van szerenrencsém Szepes-Várallja városa közönségének a járásbíróság felálitása tárgyában alázatos kérvényét azon kéréssel benyújtani, hogy méltóztassanak azt a ház határozata szerint a 25-ös bizottsághoz utasítani. Elnök: A 25-ös bizottsághoz fog utasíttatni. Következik a napirenden levő tárgy vitatásának folytatása a 122-ik§-nál. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 122-ik %-t.) Győrffy Gyula: Azok nevében, kik a kisebbségi véleményt aláírták, miután a kisebbségi külön vélemény előadója távol van, van szerencsém előadni, miszerint az osztályok kisebbsége részéről ezen szakaszra nézve inditványoztatik, hogy a két utolsó sor, vagyis a következő szavak kihagyassanak, „sőt az állam által igénybe nem vett uj adónemeket is hozhassanak be." Ezen indítványnak indoka egyszerűen az, hogy az uj adónemeknek engedélyezése a községben nézetem szerint nem a kormány teendőihez, hanem a törvényhozás jogköréhez tartozik, és hogy ezen jogról a községek, illetőleg a rendezett tanácsú városok javára lemondani nem lehet, mert ezáltal az alkotmányos elvek lennének megsértve. Ajánlom a kisebbségi külön vélemény elfogadását. Királyi Pál előadó: T ház! A kisebbségnek e véleménye ellen olyan érvet felhozni, minővel az támogattatik, igen természetesen, nem lehet: mert az adókivetés mindenesetre alkotmányos országban a törvényhozás feladata; országunkban ez azonban gyakorlatban van. így pl. a városokban közigazgatási költségeiknek könynyebb fedezhetésére gyakorlatban van egy és más oly tárgyakra adót vetni ki, melyek az állam által nincsenek adó alá vetve. így pl. a kutya-adó meg van engedve nemcsak Pesten ós Budán, de talán más városokban is, és ily természetű tárgyak lehetnek a községekben is. Ez nem alterálja azon nagy elvet, mely itt érintve van, és mely szerint az adókivetés nem a kormány, hanem kizárólag a törvényhozás joga. Ha ugy találja a t. ház, hogy a kisebb ós nagyobb községek ily joggal fölruházva ne legyenek : nekem ez ellen nincs észrevételem ; de ha gazdasági szempontból fölruházzák a községeket azon joggal, hogy költségeik könnyebb fedezhetésére ilynemű tárgyakra adót vethessenek ki: ez azt a nagy elvet, hogy az adókivetési jog a törvényhozás joga, nem fogná alterálni. Elnök: Nem kivan senki sem hozzá szólni ? (Nem.) Elfogadja a ház a szerkezetet? Kik elfogadják, méltóztassanak fölállni .(Megtörténik.) Méltóztassanak most azok fölállni, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség a szerkezetet elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 123-ik szakaszt.) Elnök; Nincs észrevétel? (Nincs.) Tehát el van fogadva. Ivacskovics György jegyző (ohwssa a 124-tk szakaszt.) Elnök: Nincs észrevétel? (Nincs.) Tehát el van fogadva. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 125-ik szakaszt.) Tisza Kálmán: T. képviselőház! Én ezen szakaszhoz egy pótlást szándékozom tenni; jelesen itt elmondatik. hogy kik nem tartoznak és minő fizetések után községi adót fizetni ; de nincs említés azokról, kik pedig eddig tudtomra községi adót sehol sem fizettek, és kiknek ezen mentessége fizetésük egy részét képezi: a lelkészekről. En tehát részemről ezen §-t ezzel szeretném pótoltatni: „Hasonlókig nem fizetnek a lelkészek sem azon fizetésüktől, mely azon egyháznak, melyben hivatalukat viselik, dijlapján kitéve van." Én ezt részemről ily módon helyesnek és igazságosnak találom, és szükségesnek tartom körülírni, hogy minő fizetések után : nehogy szélesebb magyarázatra adhasson alkalmat. (Helyeslés.) Széll Kálmán (olvassa a módosüványt.) , ,Módositvány a 125. §-hoz, beadja Tisza Kánián. A §. végére külön bekezdésben ez tétessék: „Hasonlólag nem fizetnek a lelkészek sem azon fizetésüktől, mely azon egyháznak, melyben hivatalukat viselik, dijlapján kitéve van." Szende Béla: T. ház! Tekintettel arra, hogy a tettleges állományban levő honvédtisztek szintén az államtól húzzák fizetésűket épugy, mint a katonatisztek, s ezekkel egyenlő köteles-